Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

356 követellieti a szükséges beruházások költségének megtérítését a meglévő értékemelkedés erejéig;40 jászont konzerválási kötelezettség terheli, vagyis felelős a tárgynak olyan rosszabbodásáért, amelyet kellő gondossággal megakadályozhatott volna.41 Ha a vevő jóhiszemű, és észreveszi, hogy a tárgy az ő hibáján kívül rosszabbodásnak indul, köteles erről az eladót értesíteni és felhívni, nyilatkozzék: él-e visszavásárlási jogával, mert a rosszabbodás s ezzel az értékcsökkenés veszélye fenyeget. Ha a vevő ennek a figyelmeztetésnek eleget tesz, mentesül a kártérítési felelősség alól, ellenkező esetben nem.42 A viszavásárlási árat a felek eleve meg szokták határozni a kikötéssel egyidejűleg; ha ezt mégis elmulasztották, úgy a visszavásárlási ár = az eredeti eladási ár + a vevő által viselt átruházási illeték.43 b) Elővásárlási jog.4,4, A jövőbeli jogszerzés biztosításának másik esete; e szerint az eladó az adásvételi szerződésben (vagy másutt) kiköti magának (vagy másnak), hogy amennyiben a vevő bármikor (vagy meghatározott időn belül) el akarná idegeníteni a tárgyat, úgy arról a jogosítottat az eladási feltételekkel együtt értesíteni tartozik és a jogosított bizonyos időn belül kinyilatkoztatja, hogy azonos feltételekkel ő tart igényt a tárgyra, melyet a vevő neki átengedni tartozik.45 Semmiképpen sem lehet az elővásárlási jog alapján a birtokát elidegeníteni nem akaró tulajdonost kötelezni arra, hogy birtokát eladja; tehát e jog gyakorlásának legelső előfeltétele, hogy a tulajdonos elidegenítési szándéka valamilyen módon kifejezésre jusson.46 A jogosult elővásárlási joga akként van biztosítva, hogy a tulajdonos köteles vele közölni elidegenítési szándékát, továbbá a megkötő Mtj. 1413. § 2. bek. 41 O. P. Tvk. 1068. §. Nyilván így értelmezendő a Mtj. 1413. $ 3. bek. 1. mondata is, mert apodiktikusan kimondani, hogy: „a vevő nem felelős a tárgy rosszabbodásáért" olyan jogi salvus conductus, amely adott esetben súlyos visszaélésekre vezethetne. 42 V. ö. Főelőadmány VII. 119—120. old. 43 Mtj. 1412. $ ut. bek. 44 Szokás nevezni: „elővételi" jognak is, azonban a címben szereplő kifejezést jobbnak találjuk; főleg azért, mert az elővétel a közönséges szóhasználat szerint egyebet jelent, pl. színházi jegyet venni napokkal előbb (elővételi pénztár). 45 V. ö. K. 5330/1912., Szladits Mjogi Dtár 1935. n. 385. old. A Mtj. 1423. § — ugyanúgy, mint a visszavásárlásnál az 1412. § — tartózkodik a fogalommeghatározástól s azt nyilván a jogtudománynak engedi át. Az O. P. Tvk. 1072. §-a szerint: aki vaJamaly dolgot azzal a feltétellel ad el, hogy a vevő, ha azt tovább akarja adni, köteles azt neki felajánlani, megszerzi az elővásárlási jogot. Ez a meghatározás számos hiányban szenved, melyet igyekeztünk a szövegben pótolni. L. még Schuster Rudolf cikkét: „Az elővásárlási jog szabályozásának kérdéséhez", Ügyvédek Lapja, 1914. 1. szám. 46 Eladja, parcellázza, gyermekei közt szétosztja, vagy legalább is ily értelmű ajánlatot produkál.