Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Városrendezés és építkezés

345 ő eljárás alá vont telkénél (épületénéi) nagyobb értékű telket (épületet) kapott: erre a telekre a kártalanítás összegének erejéig a jogosult megjelölése nélkül telekadósságot kell bekebelezni és telekkönyvileg feltüntetni azt is, hogy ez az összeg milyen arányban van a telek értékével. Ennek a telekadósságnak a telek elárverezése esetén prioritása van és amíg az általa biztosított kártalanítás kifizetve nincs, a belőle származó jogok a várost, illetőleg az épület volt tulajdonosát illetik (11. § 3-ik bekezdés). V. Kisajátítás. A törvény 12—18. §-ai az 1881 :XLI. t.-cikk rendszerét részben kiegészítik, részben a városrendezés körében való alkalmazását leegyszerűsítik. A leegyszerűsített városi kisajátításnak eseteit a 12. § sorolja fel, köztük olyanokat is, melyekben korábbi jogszabályok szerint is volt kisajátításnak helye. A felsorolt esetek némelyikében a kisajátítási jogot a városon kívül más jogi vagy természetes személy részére is meg lehet adni. Maga a leegyszerűsítés pedig azzal érvényesül, hogy a törvény egyes esetekben kisajátítás jogcímén kisajátítási eljárás nélkül igénybevételt, illetőleg átengedést rendel, más esetekben pedig a kisajátítás megelőzésére vagy helyettesítésére kisajátátásszerü igénybevételt, illetőleg átalakításra, lebontásra való kötelezettséget állapít meg. Lényeges újításként megengedi a törvény épületek egyes részének kisajátítását is, ha a ki nem sajátított épületrész rendeltetésének megfelelően, gazdaságosan használható marad. A kártalanítás ily esetben az egész épület és a ki nem sajátított épületrészek értéke közötti különbözet szerint, továbbá annak a kárnak figyelembevételével állapítandó meg, amelyet a megmaradt épületrészek szükséges átalakítása és a használatnak a korlátozása okozhat (13. §). A városrendezésnek vagy utóbb kelt építkezési szabályrendeleteknek meg nem felelő épületek az építésügyi hatóság rendeletére kötelezően át alakítandók. Az ilyenkor felmerülő kölcsönös meg- és visszatérítési igények felett a bíróság határoz. Merő díszítésül szolgáló épületalkatrészek, tornyok lebontását az építésügyi hatóság a városkép előnyösebb kialakítása céljából kisajátítási eljárás nélkül is elrendelheti a nélkül, hogy a lebontásért kártalanítást lehetne követelni. Külön kisajátítási jogot engedélyeznek a 13. § 3. és 4. bekezdései a nem megfelelő helyen lévő nagyobb kiterjedésű, zajos és bűzös, tűz- vagy robbanásveszélyes ipari és hasonló üzemek áthelyezése érdekében, amelyek e minőségükből folyólag a városrendezésnek is akadályai. Kisajátítás jogcímén, de kisajátítási eljárás nélkül veheti igénybe az építésügyi hatóság valamely telek beépítésénél vagy bekerítésénél a teleknek azt a részét, mely a városrendezési terv szerint út céljára szükséges. A dolog egyszerűen a közterületként való lejegyzés elrendelésével történik. Olyan úton, melyen zártsorú építkezés van előírva, az ú. n. „előkertek", ha az út forgalma szükségessé teszi, szintén kisajátítás címén, de kisajátítási eljárás nélkül, az úttesthez csatolhatok. Kár-