Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Városrendezés és építkezés

337 TANULMÁNYOK Városrendezés és építkezés A „Gazdasági Jog" bemutatkozó első számában az új folyóirat kiváló főszerkesztője bevezető cikkének konklúziói között leszögezi, hogy lapja „ ... nem akar sem többet, sem kevesebbet, mint lehetővé tenni a gazdasági életet közelről érintő jogi problémáknak — jogászok részéről való — lelkiismeretes exponálását". Programmja egyébként ahhoz az új iskolához való csatlakozás, mely a maga teljes körvonalaiban a világháború után bontakozott ki és új szemléletet, új módszert hozva magával, a jogot az emberi érdekek által állandóan mozgatott élet szükségleteihez alkalmazandó, dynamikus rendszerré alakította át. Ez volna az a „Wirtschaftsrecht", mely a folyóirat címében is mint annak standardja szerepel, s mely mögött a tudományos vizsgálatnak irányait és dimenzióit az „Inter essen jurisprudenz" fémjelzi. Bár e sorok írójának az a szerény és bizonyára igen maradinak látszó egyéni véleménye, hogy a „Begriffjurisprudenz" éles, sőt lekicsinylő szembeállítása az „érdekjogtannal" nem egészen indokolt, hiszen ettől a „régi szemléletű'" jogtudománytól sem volt idegen a jogszabályok tartalmának kifejtésénél az oknyomozó kutatás, a legisratio állandó szemmeltartása, sem az életismeret, sem az érdekek mérlegelése: mégis bizonyos, hogy két külön ideológiai rendszer párhuzamos érvényesülését kell megállapítanunk ott, ahol az egyik — problémákat exponál; — a másik azoknak a gazdasági életre gyakorolt kihatásait teszi vizsgálatainak tárgyává. Az alábbiakban egy pár ilyen „jogászi" expositiót óhajtanánk megérinteni és indítékot adni velük a gazdaság jogi szemlélet számára, mégpedig abból a matériából, melynek bővenfakadó forrása a városrendezésről és építkezési ügyről szóló 1937. évi Vl-ik törvénycikk. I. A városrendezés anyagi alapjai. A városrendezési törvény hatalmas és jórészt a kis- és nagyközségeket is átfogó alkotás jellegét mutatja; ú. n. magas koncepciójú elgondolás, mely újszerű eszméivel és célkitűzéseivel néha a reális adottságokon is könnyedén túlteszi magát. Sikere ezért sokszorosan attól fog függeni, hogy anyagi alapjai, melyeken intézményeit felépítheti, elég szilárdak és eléggé biztosítottak-e vagy nem. Ebben a vonatkozásban az új törvény újat nem hozott. Az anyagi alap maradt a régi, mely a ránehezedő túlterheléstől többször roskadozik máris, semmint ellenáll. A törvény 24. §-a ugyanis a 22