Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 5. szám - A munkaviszonyt szabályozó legújabb jogszabályaink
332 törvényeké pedig 2998-ra rúg, vagyis míg a múlt század elejéig évenként átlag csak 6, addig az utolsó században már 30 új törvényt hoztunk. Az 1867 óta kiadott s nem egy ízben törvénypótló rendeletek száma mintegy 25.000-et tesz ki. A jogszabályoknak ez a nagymérvű felduzzadása azonban nem magyar különlegesség, hanem világjelenség s magyarázatát abban leli, hogy a gazdasági és politikai viszonyok kaleidoszkópszerü folytonos változása szünet nélkül újabb kérdéseket vet fel s a rohanó élet azoknak még csekélyebb fontosságú ügyekben is lehető gyors megoldását sürgeti. Újabban eddig ismeretlen problémák (pl. az autarchia, egykézrendszer stb.) felmerülése a káoszt még jobban növeli. A megoldásukat tartalmazó hazai jogszabályokban azonban éppúgy benne van a magyarság egyéni felfogása, mint irodalmában, művészetében, zenéjében vagy szokásaiban s ha ezek a gazdaságjogi szabályok néha idegen behatás alatt jöttek is létre, a maguk összességében mégis a magyar jogi gondolkodás sajátos nemzeti színezetét tüntetik fel. Előadó ezt a számos közép- és újkori magyar törvény rövid jellemzésével mutatta ki. Majd kitért a jövő teendőinek irányelveire is, főkép részvény- és szövetkezeti jogunk függőben lévő kérdéseinek várható megoldására és 900 év történetének szintéziséből azt a végső következtetést vonta le, hogy a magyarság mindig felismerte a Gondviselés által KözépEurópa szívében kijelölt hivatását s ezért tudta megőrizni életerejét három nagy nemzeti katasztrófa: a tatárjárás, a mohácsi vész és Trianon ellenére is, mert az optimista világszemlélet, mely csak erkölcsi alapokon álló nemzetek életforrása, valamint kiváló jogérzéke mindig képessé tette arra, hogy fennmaradásának anyagi feltételeit állandóan biztosíthassa s gazdasági jogát erkölcsi tartalommal telítve a legnehezebb kérdéseket is sikeresen oldja meg. * A bázeli Agráralap intézőbizottsága 1940 március 30-án elhatározta, hogy az 1938 április 27-i határozat alapján azoknak az igényjogosultaknak (ú. n. optánsoknak), akik a második részfizetésben részesültek, további, éspedig a második részfizetés 40%-át kitevő pótfizetést eszközöl. Azok az igényjogosultak, akik a második részfizetés teljesítése idején Magyarországon laktak, a pótfizetésre való igényjogosultságukat igazoló iratokat (a második részfizetés összegének tárgyában kiadott értesítést) nyugtájukkal együtt a Vegyes Döntőbíróságok mellett működő Kormánymegbízottak Hivatalánál (Budapest, II., Kagyló-utca 3.) nyújtják be. A pótfizetés szintén svájci frankban fog történni, az aranykorona svájci frankra a szerint az eljárás szerint fog átszámíttatni, amelyet a fizetés időpontjában a Nemzetközi Fizetések Bankja alkalmaz a devizáknak az alapszabályaik szerinti számolási értékre való átszámításánál. A külügyminisztériumnak a pótfizetésre vonatkozó hirdetménye a Bp. K. 1940. évi április hó 7-i 77. számában tétetett közzé. Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének hivatalos német fordítása, amelyről a februári számban (104 old.) megemlékeztünk volt, most már a m. kir. igazságügyminisztérium segédhivatali főigazgatójánál közvetlenül vagy bármely jogi szakkönyvkereskedésben kapható. A testes (XI. 662. oldal) kötet ára fűzve 12.— pengő.