Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A munkaviszonyt szabályozó legújabb jogszabályaink

16.674/1940.—XIII. ss. alatt a fa- és csoiUiparba*. (Bp. K. 1940. 83. az.). 12.452/1940.—XIII. sz. alatt a férfi- én női-, gyermek- és bébifehérnemű-, ágy neműkészítő iparban (Bp. K. 1940. 83. sz.). — 13.103/1940.—XIII. sz. alatt « Ihiomkerámiai (porcellán, majolika, kályha és köagyagáruk előállítása) gyáriparban (Bp. K. 1940. 83. sz.). — 14.839/1940.—XIII. sz. alatt a téglagyártó iparban (ideértve a tetőcserépkészítést és téglavetést is). — 11.301/1940.— XIII. sz. alatt a kőfaragóiparban (Bp. K. 1940. 89. sz.). — 17.547/1940.— XIII. sz. alatt a kályharakó iparban (Bp. K. 1940. 89. sz.). — 17.929/1940.— XIII. sz. alatt a kőfaragó, síifeő- és mükökészítö ipáiban foglalkoztatott bevésőknek, rajzolóknak és aranyozóknak fizetendő legkisebb munkabérekre vonatkozó határozatát (Bp. K. 1940. 89. sz.). Ármegállapító rendeletek április havában.*) 7400/1940. ÁK. sz. rk. különféle papiroslemezfajták eladási áraihoz számítható felárak megállapítása tárgyában. A rendelet különféle író- és nyomó-papirosok, csomagolópapirosok, kar ton- és papiroslemezek gyári és papirosnagykereskedői eladási árait szabja meg. (Bp. K. 1940. 77. sz.) — 5000/1940. ÁK. sz. r. a belföldön előállított mosószappan legmagasabb gyári, viszonteladói és fogyasztói árának megállapítása tárgyában. (Bp. K. 1940. 79. sz.) — 5500/1940. ÁK. sz. r. a belföldön előállított kenőszappan legmagasabb gyári, viszoonteladói és fogyasztói árának megállapítása tárgyában. (Bp. K. 1940. 79. sz.) 7650/1940. ÁK. sz. r. az olajipari abraktakar?mínyok legmagasabb árának megállapítása tárgyában. A rendelet a 9950/1939. ÁK. sz. rendeletet módosítja és szabályozza a kereskedők által felszámítható költségek mérvét. (Bp. K. 1940. 79. sz.) — 8103/1940. ÁK. sz. r. a belföldi termelésű rostkender-vet&mag legmagasabb árának megállapítása tárgyában. A rendelet az árakat ab feladóállomás szabályozza és megállapítja a kereskedői ártöbbletet is. (Bp. K. 1940. 93. sz.) Az állam egyik legfőbb feladata polgárai jólétének biztosítása. Ennek felismerése vezette az államot a szociális intézkedések útjára s fejlesztette ki azt a gondolatot, hogy nem nézheti tétlenül a munkaadók és munkavállalók, mint egyenlőtlen gazdasági erők harcát, hanem a kiegyenlítődést kell keresnie olyan jogszabályok alkotásával, amelyek a gazdaságilag gyengébb félnek szellemi, testi és gazdasági jólétét biztosítják. E cél a munkaügyi probléma három legfontosabb kérdésének éspedig a munkaidőnek, a legkisebb munkabérnek és az évenkénti fizetéses szabadságnak, a gazdasági szempontokat is figyelembevevő, humánus szabályozása útján érA munkaviszonyt szabályozó leg-újabb jogszabályaink hető el.