Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - Az életbiztosítás háború idejére szóló szabályozása a mai francia jogban

309 igényelhesse. Ismét más vállalatok pedig vállalták a hadikockázatot pótdíj fizetése nélkül is bizonyos összeg erejéig' abban az esetben, ha a szerződés már meghatározott idő óta hatályban volt. (Sumien: Traité théorique et pratique des Assurances terrestres etc. 103. 1.) Mindezek a szerződéses kikötések nem rendezték kielégítően a kérdést. Előfordultak olyan kötvények is, amelyek a hadikockázatról semilyen irányban sem rendelkeztek. A hadikockázat mértékének és az elégséges díj kiszámításának bizonytalansága folytán ríj életbiztosítási szerződések kötése is egyre ritkábbá vált, amint erre az 1940 február hó 22-i rendelet indokolása (Rapport au Président de la République Francaise) is rámutat. 2. A díjfizetésnek a háború esetére való különleges szabályozása logikai szükségszerűséggel megkívánja a kockázatviselés különleges szabályozását is. A világháborúban az utóbb emiitett probléma szabályozására csak meglehetősen későn, az 1919 július hó 22-i törvényben került sor. E törvény lényegesebb rendelkezései a következők: Az életbiztosítási díj 'perélhetősége tekintetében: Ha a biztosító a moratóriumot kimondó rendelet folytán díj nemfizetés esetében a biztosítást nem törölhette s így kénytelen volt a kockázatot viselni, az erre az időszakra eső díjak kamataikkal együtt követelhetőkké válnak. Megdől tehát az az elv, hogy az életbiztosítási díj nem perelhető, mivel a biztosító a kockázattól a háború folyamán nem szabadulhatott s így szolgáltatásáért módot kellett neki adni az ellenszolgáltatás követelésére. A törvény 7. §-a a hátralékos díjaknak a háború után való megfizetésére különféle könnyítéseket és kedvezményeket biztosít. Ha azonban a biztosított a kedvezmények figyelembe vételével sem fizeti meg a díjat, a biztosító a biztosítást perelheti, de az utolsó díjfizetés alapján számított díjtartalékot visszaadni tartozik (9. §). Olyan szerződések tekintetében, amelyeknek érvénye a biztosított háború idején teljesített katonai szolgálata alatt szünetel: A törvény L §-a — az általános biztosítási feltételekben számos vállalatnál érvényesülő elgondolásnak megfelelően — megállapítja, hogy amennyiben a hadbavonult halálesetre biztosított biztosítása a háború esetére nem terjed ki s a kötvényfeltételek értelmében biztosításának érvénye a háború alatt szünetel, akkor a felfüggesztés kezdőpontja az általános mozgósítás napja s a felfüggesztés az ellenségeskedések megszűnését követő harmadik hónap végéig tart. A biztosítás felfüggesztésének kezdőnapja a tényleges bevonulás napja abban az esetben, ha a biztosított csak az általános mozgósítást követő időben soroztatott be. Ha a biztosított a biztosítás felfüggesztésének tartama alatt bármi okból meghal, a biztosítás megszűnik s a kedvezményezettek a felfüggesztés napjára számított díjtartaléknak a tényleges kifizetés napjára felkamatolt értékét követelhetik (2. $). Ha a halálesetre biztosított személy a felfüggesztés tartamának elteltével életben van, biztosítása ipso jure, orvosi vizsgálat irélkül újból hatályba lép. Ha a biztosított az ellenségeskedések megszűnése előtt szerel le, biztosítása az erről szóló bejelentése utáni 3 hónap elteltével lép hatályba (3. $). A biztosítási díj összegét a felfüggesztés tartamára a 4. § a kockázati díjrészlettel frizikódíj) csökkenti.