Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A semlegesek tengeri hajózása háború idején

287 b) a világháborús rendelkezések és gyakorlat, különösen bizonyos fogalmak tisztázása tekintetében; c) a tudományos szakirodalom, különösen akkor, araikor általános nemzetközi jogi tételekről van szó. II. Néhány fontosabb forgalom tisztázása. Az alábbiak során gyakran előfordulnak bizonyos fogalmak, amelyeket célszerű mindjárt az elején tisztázni. „Ellenséges terület" alatt nemcsak az ellenség „de jure" fennhatósága alatt álló terület értendő, hanem a „de facto" fennhatósága alatt álló (pl. megszállott terület) is. (Általános gyakorlat, amely ma is kifejezésre jut a hadviselők rendeleteiben.) A hajó „ellenséges" vagy „semleges" jellegét a PD. 2. és 3. pontja (implicite), valamint az LD. 57. pontja (kifejezetten) szerint a zászló dönti el, feltéve, hogy azt a hajó jogosan viseli. Arra vonatkozóan, hogy a zászló viselés jogos-e vagy sem, az illető zászló által jelölt állam belső jogszabályai a mérvadók. Nemzetközi jogi probléma csak az ú. n. „zászlócsere" (általában: az ellenséges hajót semleges vevőnek adják el és így a hajó „zászlót cserél". Nem tévesztendő össze a „zászlócsellel!") jogossága körül merül fel. A LD. (55. és 56. pont) szerint az érvényesség tekintetében a hajó tulajdonának átruházását motiváló jó- vagy rosszhiszem a döntő, bizonyos formai kritériumok figyelembevételével. A háború kitörését megelőző időben történt zászlócserénél az átruházás jóhiszeműsége, a háború kitörését követő időben történtnél pedig rosszhiszeműsége véielmeztetik. A világháborúban Anglia — az átruházás időpontjától függetlenül — általában mindig a jó- vagy rosszhiszeműséget kutatta. Franciaország a világháború későbbi időszakában szakított az LD-ban lefektetett elvekkel és a háború kitörése után történt minden zászlócserét kategorikusan érvénytelennek tekintett. Németország — eltekintve az utóbb retorzióként alkalmazott rendszabályoktól — általában az LD-t követte. A jelen háborúban úgy Anglia, mint Franciaország a zászlócsere kérdésében világháborús álláspontját látszik elfoglalni. A német zsákmányjogi kódex 7. cikke szerint érvénytelen a zászlóesere, ha az a háborús viszonyokra való tekintettel történt. Ezt vélelmezik, ha a) az átruházást a háború kitörése után hajtották végre, vagy, na b) a tulajdonjogot a háború kitörését közvetlenül megelőző 60 nap alatt ruházták át ellenségesről semlegesre. Az ennél korábban végrenajtott átruházást is német részről csak akkor ismerik el, ha az teljes és végleges volt. Visszatérve arra a kérdésre, hogy vájjon mi dönti el a hajó jellegét, a világháborúban Anglia 1915-ben kifejezetten szakított a LD. „zászlóelvével" és e helyett hol a zászlót (pl. ellenséges zászló mindig az ellenséges jelleget bizonyítja), hol pedig a hajó tulajdo-