Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából

146 TANULMÁNYOK A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából * Annak a nemzetközi kongresszusnak keretében, amely a mezőgazdasági iparok haladását van hivatva feltárni és az erre vonatkozó problémákat megvitatni, helyük van jogi fejtegetéseknek is, amelyek a mezőgazdasági iparok ügyére vonatkoznak. Mindenütt, ahol gyakorlati kérdésekről van szó, kifejezetten vagy látensen megvannak a jogi problémák is. Nincs olyan emberi cselekvés, amelynek a társadalmi élet körében ne lenne valamelyes köze a joghoz. Emberi célkitűzés, célra irányuló cselekvés nem gondolható el úgy, hogy ne lehetne, sőt ne kellene a joghoz viszonyítani. És ebből a szempontból a jog szerepe nemcsak az, hogy az emberi cselekvést védelmezze, ami kétségtelenül hivatása a jognak, hanem a jog feladata és hatása ennél jóval közvetlenebb. A társadalomban élő ember bizonyos cselekvési módjait gyakorlatilag egyenesen a jog teszi lehetővé, mert a jog nélkül, a jog parancsai és tilalmai nélkül, a jog fenyegetései nélkül sok emberi cselekvés egyáltalában nem jutna társadalmi jelentőséghez, nem fejlődhetnék tömegcselekvési móddá. Tömegcselekvési módon a társadalom szempontjából jelentőséggel bíró tipikus magatartást értek, amellyel számolni kell és amelyet a társadalomban élő ember a maga életvitelébe már eleve beilleszt, arra számít, arra épít annyiban, amennyiben másokról van szó, de egyúttal a maga részéről is úgy tekinti az ilyen cselekvést, mint amely úgyszólván magától értődik, holott a valóságban ez a magátólértődőség csak látszat. Valójában az ilyen cselekvés csak azért tűnik „természetesnek" a gyakorlati életben, mert a jog áll mögötte, hogy gyakorlati értéket adjon neki a maga szabályaival és fenyegetéseivel, akár büntetőjogi, akár magánjogi vagy közigazgatási jogi következményekről legyen is szó. Ez a közvetlen hatása a jognak az emberi cselekvésekre nagyon erőteljesen mutatkozik meg éppen a mezőgazdasági iparok terén kifejtett tevékenységgel kapcsolatban. A jelen előadás célja az, hogy a jognak ezt a hatását a mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezésére vonatkozóan világosan tegye. Erre annak kimutatása útján törekszik, hogy a mezőgazdasági ipari tevékenység a legteljesebb technikai fejlettséget feltételezve is ki van szolgáltatva az önkénynek, a bizonytalanságnak, prédául van dobva a kíméletlen, minden kínál* Az 1939. évi budapesti mezőgazdasági ipari kongresszus részére készült vélemény.