Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A magyar árellenőrzés rendszere

106 a saját vagy az ellenséges parti vizeken, valamint a nyilt tengeren (sem­leges parti vizeken azonban nem!) megállítani és átkutatni, annak meg­állapítása céljából, hogy vájjon a hajó nem szállít-e dugárut. Ha a dugáru a rakománynak — akár érték, akár súly, vagy akár tér­fogat szerint — kevesebb, mint a felét alkotja, csak a dugáru, valamint az a nem-dugáru kobozható el, amely a dugáru tulajdonosáé. Ha a dugáru a rakománynak — a fenti elvek szerint — több mint a felét alkotja, a szállító hajó is elkobozható. A hajó és rakományának sorsa felett a lefoglaló hajó hazai „zsákmánybírósága" dönt, amely előtt a semleges rakomány, ül. hajó tulajdonosa képviseltetheti magát. Az angol kormány 1939 november 27-én kelt rendelete (a francia kor­mánynak ugyancsak ezen a napon kibocsátott vonatkozó rendelete meg­egyezik ezzel) értelmében mindazokat a hajókat, amelyek 1939 december 4-e után ellenséges kikötőből távoznak, arra kényszerítik, hogy az ott fel­vett árucikkeket valamely angol vagy szövetséges kikötőben kirakják. Mind­azok a hajók, amelyek 1939 december 4-e után nem-ellenséges kikötőből távoznak ugyan, de a) ellenséges eredetű (olyan cikkek, amelyekben — értéket tekintve — több mint 25% az ellenséges — ellenséges területről származó — anyag vagy munka), vagy b) az ellenség (állam vagy az ellen­séges területen lakó személyek, cégek stb.) tulajdonában lévő árucikkeket szállítanak, arra kényszeríthetők, hogy ezeket az árukat valamely angol vagy szövetséges kikötőben kirakják. Mindkét esetben a kirakott árucik­keket a zsákmánybíróság marsalljának őrizetére bízzák és a zsákmánybíró­ság határozata szerint azokat — ha nem dugáruk — a) térítési díj ellenében igénybe veszik az állam javára, vagy &) értékesítik a zsákmány bíróság fel­ügyelete alatt, vagy c) megőrzik. Az értékesítésből (az állami igénybe­vételből) származó bevételekről, valamint a zár alá vett, de nem értékesí­tett árucikkekről a békekötés után úgy fognak rendelkezni, amint azt a zsákmánybíróság majd az adott körülmények között jónak látja. A zsák­mánybíróság a zár alá vett árukat, Ül. ellenértéküket feloldhatja a) saját megítéléséből, vagy b) az erre illetékes hatóság hozzájárulása alapján. Saját megítéléséből a bíróság kimondja a feloldást, ha bebizonyul, hogy az illető áru 1939 november 27-e előtt perfektuált ügylettel már semleges tulajdonba ment át. Az illetékes hatóság viszont olyan áruk (ellenértékük) feloldása tekintetében dönt, amelyek 1939 november 27-e után perfektuált ügylettel mentek át semleges tulajdonba, feltéve, hogy az ügyletre vonatkozó meg­állapodás már 1939 november 27-e előtt megtörtént. A perfektuálásra és az elszállításra vonatkozóan a semlegesek érdekében bizonyos türelmi idő­szak állapíttatott meg (1940 január 1), kikötve azonban, hogy az elszállí­tásnak semleges kikötőből és semleges hajón kell történnie. Dr. Schneider Béla X A magyar áreUenőrzés rendszere. Az államnak a gazdasági életbe történő fokozatos beavatkozása során közhatalmi befolyás alá került Európa legtöbb államában a gazdasági élet egyik legfontosabb, alapvető folyamata, az áralakulás is. Az állami beavatkozással az áralakulás kérdése kiemelkedett a magángazdaság köréből és kalkulációs, illetőleg versenyszem­pontok által meghatározott magánügyből közüggyé vált.

Next

/
Thumbnails
Contents