Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A biztosítással foglalkozó egyesületekről. 2. [r.]

103 zást. Felperesnek a rendes bíróság előtt megindított keresetével szemben alperes pergátló kifogást emelt a módosított alapszabályokra utalással. A királyi Kúria azonban ezt a kifogást elutasította a következő indokolással: „A választott bíróságra vonatkozó újabb alapszabálybeli rendelkezést nem lehet a peres felek közt újabb választott bírósági szerződéssel egyenlő hatályúnak tekinteni azon az alapon, hogy az alapszabályok módosítása kihat a tagokra. Az egyesület és tagjai közti jogvitáknak a rendes bíróság hatásköréből való elvonása és választott bíróság hatáskörébe utalása is kívül esik az alapszabályrendezés tulajdonképpeni tárgykörén. Következőleg a választott bírósági szervezet alapszabályi megváltoztatásának az egyes tagokra vonatkozó hatálya nem dönthető el az alapszabálymódosítás általános joghatályának elve (többségi elv) alapján." Ugyanez a gondolat jut kifejezésre a kódex javaslat 60. §-ának abból a rendelkezéséből, amely szerint ,,az egyesület célját csak valamennyi tagja hozzájárulásával lehet lényegében megváltoztatni"; nemkülönben annak 61. §-ából, amely szerint „egyes tagoknak az alapszabályokban biztosított külön jogait a jogosultak hozzájárulása nélkül közgyűlési határozat nem csorbíthatja". Megállapíthatjuk tehát, hogy fennálló jogunk szerint az egyesületi cél és a tagok külön jogai az egyesületet létesítő szerződésnek oly lényeges alkotóelemei, amelyre a többségi elvet nem lehet alkalmazni; de a rációnál fogva ugyanez áll általában az alapszabályoknak minden olyan rendezésére, amelyről fel kell tenni, hogy a nélkül a tagok nem is csatlakoztak volna az egyesülethez. S még inkább az olyan rendelkezésre, amely éppen az egyesület lényegéből folyóan külön törvényi rendelkezés hiányában is hatályosul, aminő főképpen az egyesületi tag személyes felelősségét kizáró tétel. (Folytatás a következő számban.) Dr. Túry Sándor Kornél