Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - Az ipari tulajdonjogok elhelyezése a jog rendszerében

95 Az egyedüli közösséget közöttük a fent már idézett ipari természetükben (Gewerbliche Natúr) látja és eme egyetlen közösség megállapítása után élesen megvon tőlük minden összetartozást a tudomány és elmélet szempontjából. „Der Begriff des „gewerblichen Eigentums" aber ist kein Rechtsbegriff". Müvének 757—765, 856—857. oldalain beszédes bizonyítékát adja annak, hogy a tudomány mennyire nem tudott ezekkel a modern jogokkal, amelyet a modern emberi szervezési képesség és eredmény (a modern forgalom) termelt ki, mit kezdeni. Teóriák teóriák után születtek csak azért, hogy a magánjog-tudomány és elmélet eddigi rendszerébe valahogy elvszerüen beépíthetők legyenek, hogy az eddig kimunkált jogi fogalmak az összes következményeikkel együtt rájuk is alkalmazhatók legyenek (tulajdon, dologi jogi hatás, stb.) és hogy az anyagi értékekben felépült magánjogba, ha máskép nem, de legalább „quasi" alapon harmonikusan beilleszthetők legyenek. Mindent elkövettek mindennek az érdekében, csak attól riadtak vissza, hogy felismerjék lényegi azonosságukat és annak alapján teljes különállásukat a jog területén. Velük szemben igazán áll Goethének az a híres mondása, hogy „Grau ist jede Theorie, und grün des Lebens goldener Baum". Kár volt minden elméleti erőlködésért, nehéz szellemi tornáért csak azért, hogy valamit oda belepréseljünk, ahová nem való vagy ahonnan kikívánkozik — a helyett, hogy elismerjük, hogy újdonság a jog területén, még pedig az újdonság egy csoportja, amelyet tehát külön, új alapon, az egyéniségüknek megfelelő, való alapon kell nézni és szabályozni és fel kell hagyni azzal, hogy más, idegen alapon nézzük és szabályozzuk őket és ha már semmi sem talál a régiből, akkor hazug „quasi" alapokra helyezkedjünk. Dr. Kartsoke Alajos