Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - Az ipari tulajdonjogok elhelyezése a jog rendszerében

92 denkinek, a legegyszerűbb, legszíntelenebb embernek is joga van. Az ipari tulajdonjogok létrejöttéhez általában, de megszerzéséhez minden egyes esetben is mindig valamely érték termelése szükséges. •A létrejöttükhöz általában mindaz az óriási szellemi érték kellett, amely a mai ember műveltségét teszi, amelyet mi ma már át sem tekinthetünk és amely az összes elméleti és gyakorlati nehézségeket leküzdve, sőt leküzdve az emberiség és a jog közönyét is, megteremtette az ipari tulajdonjogokat. Milyen óriási szellemi értéknek kellett elpusztulnia, majd újra és újra születnie, amíg a hatalom és a jog kénytelen volt a nagyságuk előtt meghajolni és megadni lehetőleg azt a jogot, amely elejétől kezdve adva volt az emberiség legegyszerűbb fizikai teljesítményének: a tárgyakon elért eredménynek. És még ma is mit kell szellemi erő és ügyesség terén produkálni, hogy a szabadalom és a szerzői jog ma már vitatlan és teljes elismerése után a védjegyekben és a többi ipari megjelölésekben, titokban stb.-ben fekvő óriási érték megfelelő jogi elismerésben részesüljön. Elmondhatjuk, hogy az ipari tulajdonjogok kivétel nélkül a legnehezebb, a legszívósabb, de főkép a legnagyobb szellemi értékeket szállító munkájukkal lépésről-lépésre küzdötték és küzdik ki maguknak a jog területén a saját helyüket. Ezzel szemben az ember életéhez stb.-hez való jog mindig adva volt, minden különösebb érték termelése nélkül. Még a becsülethez sem kell külön érték. De minden egyes konkrét ipari tulajdonjog is csak érték termelése révén jön létre. Még a legegyszerűbb kereskedő is kénytelen a cége megválasztásánál értéket termelni, hogy az emberekre jobban hasson. Nem is szólva a védjegyekben, mintákban, szabadalmakban, művészi és tudományos művekben és a gazdasági tevékenység jellegzetességeiben rejlő szellemi, kulturális kincsekről. Gondoljuk csak el hirtelen az életünket azok nélkül a színek nélkül, amit a mai életünkben a védjegyek, a márkás áruk, az árunevek jelentenek és akkor este fényreklám nélküli utcákat, sima, esztétikus hatás nélküli csomagoló-, levélpapírt stb. látunk, eltekintve attól a felmérhetetlen kincstől, ami ebben rejlik, hogy egy-egy hatásos védjegy vagy szerencsés használati minta tette lehetővé általában az áruk mai minőségének kifejlődését, és nem egy esetben egy vívmányt jelentő áru megteremtését. Az ipari tulajdonjogok tehát általában, de minden egyes esetben is azon a külön értéken épülnek fel, amelyet az egyén személyiségi jogköre alapján, de annak egyszerű körét túllépve, abból mintegy az egész emberiségre kisugározva termel. Ez a kisugárzása a személyiségi jognak és a vele való értékter-