Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 2. szám - Az ipari tulajdonjogok elhelyezése a jog rendszerében
91 hez való jog mindig csak negatíve hat: csak a jogtalan támadás ellen nyújt védelmet, de viszont nem is kell használatba venni őket, hogy hassanak. További döntő szervi rokonságuk, hogy mindegyikük ereje, létjogosultsága, sőt maga a létük nemcsak önmagukban és nemcsak az érdekelt egyén személyiségi jogkörében gyökeredzik, hanem elengedhetetlen létfeltételük még egy másik tényező: az embertársakban előidézett, kiérdemelt hatás. Embertársak, mondjuk helyesebben: komoly forgalom nélkül nincs cég, nincs védjegy, nincs minta és szabadalom, nincs szellemi szerzemény és nincs egyénre utaló gazdasági jellegzetesség. Mindezek ereje, sőt egyik létfeltétele épen abban a hatásban van, amelyet az embertársaiknál kivívtak. A cégnek nemcsak ereje, hanem egyik létfeltétele úgyis mint kereskedelmi intézménynek, de úgyis mint ebből származó jogi intézménynek, hogy az embertársaknál azt a hatást érje el, hogy ismerjék. Ezért kell bejegyezni és közzétenni. Azon az embertársakra gyakorolt hatáson épül fel, hogy ismerik. A védjegy ugyanígy, a mintákhoz és a szabadalomhoz való jog az egész emberiség fejlődését előmozdító használhatóságok elismerésén és a szerzeményhez való jog lényegileg ugyanezen épül fel. A tvt. ennek az előfeltételnek a legpregnánsabb, szinte legelvontabb elismerése, mindannak az elismerése, ami a mások tudatában a konkrét iparosra utal. De ehhez a jogcím szemlélethez hozzátartozik még az az elhanyagolt egyszerű tény is, hogy viszont általában embertársak, szervezett emberiség és legkülönösebben szervezett forgalom nélkül nem volna egy ipari tulajdonjog sem, mert nem volna nemcsak célja, de nem volna min felépülnie. A cég, a védjegy, a minták, a szabadalom, a szerzemény és a gazdasági tevékenység bármilyen jellegzetessége az embertársaink lelkében, szemléletében, értékítéletében, stb.-ben, mindent öszszefoglalva: a rájuk gyakorolt és a náluk elért hatáson épülnek fel. Az ember életéhez stb.-hez való joghoz ez a külső, egyszer sok munkával, máskor sok költséggel és fáradsággal, ismét máskor okos reklámmal, stb.-vel, a más emberek lelkében felépített értékítéletre, hatásra kétségtelenül nincs szükség, míg az ipari tulajdonjogoknak elképzelhetetlen létalapjuk. Ebből adódik egy további nagyon fontos közösséget tanúsító megegyezésük, hogy mindegyiknek további létfeltétele nemcsak a való életben, de a jogi megoldásukban is, hogy bármilyen változó értékű, bármilyen kis, de mégis csak valami értéket kell jelenteniük, valamilyen érték termelésével jöhetnek csak létre. Becsülethez min-