Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - Az ipari tulajdonjogok elhelyezése a jog rendszerében

nyelven: a jogtárgy azonosságában, rokonságában és hasonlóságában való megegyezés is jellemzi őket. Az első — elismerem — külsőleges, de még sem elhanyagolható ilyen közös alkatelemük: a származásuk maga. Mind a forgalom, a szabad forgalom hozta őket létre, Szabad forgalom nélkül el sem képzelhetők, vagy legfeljebb abban a kezdetleges formában, amelyben a céhrendszer és a fejedelmek által adományozott privilégiumok és monopóliumok idejében éltek. A szabad forgalom, az egyénies világnézet teremtette őket meg és az fejlődésük változatlan alapja mind a mai napig. A másik — már belső — egyező vonásuk, hogy ellentétben a többi személyiségi joggal, amelyek állandóan, szinte magától értetődően, de mindig csak latensen adva vannak magában az élő és egy bizonyos ideig még a halott emberben alapfeltételük, hogy konkrét formában, a külvilágban, tárgyilag meg kell jelenniök, ki kell lépniök az egyénben adva lévő szunnyadó személyiségi jogok lehetősége köréből, és az embertársak által egyénenkint, konkrété ismertekké, a külvilágban láthatókká, érezhetőkké, sőt tényezőkké kell válniok. Az élethez, a becsülethez stb.-hez való jog önmagukban adva vannak, nem kell ahhoz semmi egyéb, mint a puszta emberi lét. Viszont a puszta emberi léttel még távolról sincs adva egy céghez, egy védjegyhez, egy szabadalomhoz, vagy egy szerzeményhez való jog. Előbb meg kell jelennie, tárggyá kell válnia a külvilágban, mindenki által felismerhetően, érzékelhetően és csak azután lehet szó cég- stb. jogról. Döntő különbség és döntő megyezés! Ebből származik az az — ugyancsak belső — közös vonásuk, hogy mindig pozitíve ható jogok. A pozitív erejükkel, a létezésükkel hatnak. A jogukban az elsődleges nem a védelem a törvénytelen támadásokkal szemben, hanem az a tulajdonságuk, hogy elsődlegesen kizárólagos használati, gyakorlási, árusítási stb. lehetőséget, illetve jogot biztosítanak. Viszont kell is őket használni, mert, amíg használat révén (cégnél, védjegynél, mintáknál a forgalomba helyezés, szerzeménynél a megjelenés, találmánynál a bejelentés) nem jelentek meg a külvilágban, nem konkretizálódtak érezhetően, addig nem is léteznek. Viszont a létük nemcsak védelemre, hanem mindenekelőtt kizárólagos használatra, stb.-re jogosít. A használat, illetve megkezdésének módja más és más, sőt különbségek vannak a használat szükséges időtartama tekintetében is, de abban mind megegyeznek, hogy használat útján keletkeznek és kizárólagos használati stb. jogot nyújtanak. Viszont a többi személyiségi jog: az élethez stb.-