Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 7. szám - Ötödik moratóriumi rendelet. Folytatás - A "Páváról"

7. szám. Erdélyréssi Jogi Közlöny 29. oldal. biztositóval írásban közli, hogy a biztosítást megszüntetni kívánja, vagy e határidőn belül a biztosító címére ily tartalmú ajánlott levelet postára ad. Amennyiben azt a biztosítási dijat, amely korábban mora­tórium alá esett, a harmadik, a negyedik vagy a jelen morató­riumi rendelet a moratórium alól kiveszi és a biztosított (a szer­ződő fél) a moratórium alól kivett dijat vagy annak a morató­rium alól kivett részletét a törvényes határidőben (1. bekezdés) nem fizette meg, a biztosító a szerződést megszüntetheti, de csak úgy, ha a biztosítottat (a szerződő felet) a dij megfizeté­sére ajánlott levélben felhívta és a biztosított (a szerződő fél) a dijat vagy annak a moratórium alól kivett részletét a levél vételétől számított harminc nap alatt meg nem fizette. A meg­szüntetést a dij nemfizetésének esetére a felhívásban előre is ki lehet jelenteni. £8. §. A negyedik moratóriumi rendelet 28. §-únak ren­delkezését az időközben megalkotott 1914: L. t.-c. 13. §-a fog­lalja magában, amely törvényszakasz szövege a következő: A törvényes népfelkelői kötelezettség teljesítése esetére, vagy az ily kötelezettség teljesítése következtében beálló halál, sérülés vagy megbetegedés esetére akár törvényben, akár szerző­désben biztosított magánjogok és magánjogi kötelezettségek szempontjából törvényes népfelkelői kötelezettségnek kell tekin­teni azt is, amelyet a népfelkelőköteles korban levő egyén önkéntes belépése folytán teljesít. 29. g. Az a körülmény, hogy valamely követelés mora­tórium alá esik, nem zárja ki a követelésnek beszámításra való felhasználását. 30. §. A halasztás ideje a moratórium alá eső tartozások tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesíté­sére vagy fenntartására megállapított határidőbe nem számitható be. Ez a szabály a váltónak és más értékpapírnak láttamozás vagy elfogadás végetti bemutatására megszabott határidő tekin­tetében is áll. Az elévülés a moratórium alól a negyedik moratóriumi rendelet 4. §-ának 18. pontja és a jelen rendelet 4. §-ának 18. és 19. pontja alapján kivett tőkerészlet, valamint az idézett pontokban felsorolt papírok után járó kamatok tekintetében csakis a tartozás hátralékára vonatkozó elévüléssel együtt feje­ződik be. (Folytatjuk.) mig végre a becsületes szándékot felíalüt a páváskodó hiúság, elannyira, hogy manapság már a „nagyképüsködés" magas­latán áll s ott terjesztgeti szét paragraphus számokból álló fark­tollazatát, az együgyűek bámulatát s hódolatát fogadva. Természetesen a mint a jogtudományban is mindinkább lábrakapott a specialistaság, ahoz mérten szaporodott és íoko­zódott a „nagyképüsködés" is ugy a specialisták között, mint a specialista és nem specialista között. Ennek eredménye aztán az, hogy egyébként egészen jó váltójogász nem érti meg a speci­alista váltó jogász páváskodó írását és rövid szá nokban pergő nyelvét. Pedig talán jobban tudja az értelmét a váltónak, mint a specialista: de hát a mindennapi kenyér becsületes megkere­sése nem engedett időt neki arra, hogy még a számot is meg­tanulhassa. Viszont az is igaz, hogy a közönséges jogász a váltón kivül még telekkönyvet, hagyatékot, közpolgárit, közigazgatásit stb. is ismer s tud, "ellenben az ilyen (tisztelet a kivételeknek) páváskodó specialistának a köldökéig esik lc az álla, há pl. egy kis taxás helyről kérdezősködnek tölle, vagy talán egy végren­delet kellékeiről kérdik a duplán Doctor úrat, arról nem is szól­ván, hogy egy kis, de csakis egy kis vázrajz elkészítését, meny nyire méltóságán alulinak tartaná az idézett specialista faj. Vagy talán azt említsük meg, hogy az annyira divatban volt (már csak volt, mert van ujabb bálvány) bünteíöperrend­tartás paragraphus nyelvén beszélő specialista büntető jogász, hogy meghőkölt, ha pl. egy szép májusi reggelen adóintést kapott. Ugyan kérem, miért nem kegyeskedett rögtön az adó­törvények paragrafusa számaira hivatkozni; miért kérdezősködött fütől-fától, hogy mi is az az útadó, általános jövedelmi pótadó, hideg, meleg s langyos adó stb. Nekünk, közönséges jogászoknak az a hitünk, hogy a tör­vény nem a specialista jogászok számára van meghozva, s nem azok számára hozandó. Az emiitett fejlődési processus ha tovább halad, bizonyára már csak pusztán számadatokkal íogja teletömni a bírót, ügy­védet s mert a számbeszéd még mindig hosszú lesz s még KÜLÖNFÉLÉK. = Uj táblabíró. Ö Felsége dr. Miksa Pompejusz nagy­szebeni kir. törvényszéki birót a kolozsvári kir. ítélőtáblához Ítélőbíróvá kinevezte. A kir. ítélőtábla kiváló munkaerőt nyert, & kinevezett pedig jól megérdemelt előléptetésben részesült. = A harctéren elesett bécsi ügyvédek és ügyvéd­jelöltek. Az alsóausztriai ügyvédi kamara hivatalos közlemé­nyei szerint ezideig öt bécsi ügyvéd és nyolc bécsi ügyvédjelölt lelt hősi halált a harctéren. = A rendőri büntetőeljárás során kiszabott elzárásbttntetések végrehajtási költségeinek meg­térítése tárgyában a belügyminiszter 191315/1914. VI. b. Bm. sz. alatt rendeletet bocsátott ki. A rendelet szerint abban az esetben, ha a kihágási ügyekben eljárt elsőfokú rendőri büntető biróságok az elzárásbüntetéseket a kir. bíróságok fogházaiban hajtják végre, az elitéltek eltartásából a bírósági fogházakban felmerült költségek az igazságügyi tárcának megtérítendők; ennélfogva a rendőri büntetőbíróságok az e cimen felmerült költségeket, a hozzájuk az illető kir. bíróságok által évnegye­denként megküldendő kimutatások alapján az előlegező igaz­ságügyi tárcának, tekintet nélkül arra, hogy a költségek az elitélten behajthatók-e vagy sem, a kihágási átalányból haladék­talanul meg kell térítsék. A költségösszeg annak az igazságügyi hatóságnak küldendő meg, amely az évnegyedes kimutatást megküldte. = A törvénykezési illetékekről szóló 1914. éri XLIII. t.-c. magyarázata cim alatt dr. Kluq Emil ügyvéd és dr. Vargha Imre min. titkár, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöki titkára egy a gyakorlati jogászoknak, de különösen ügyvédek­nek, bíróságoknak és pénzügyi hatóságoknak nélkülözhetetlen kézikönyvet irtak, amelyben kimerítő részletességgel tárgyalják az uj illetéktörvényt és pedig mindenkor az uj polgári perrend­tartás vonatkozó szakaszának alapos méltatása kapcsán, de e mellett részletesen ismerteti a hatályban maradt régi törvényes intézkedéseket i<. A könyv rendszere az, hogy első sorban közli a törvény szövegét, utána bő kivonatban a miniszteri indokolást, mint hivatalos magyarázatot és végül „Jegyzet" felirás alatt annak alapos szöveg- és értelemmagyarázatát s összefüggését más törvényhelyekkel. Aho szükségesnek mutatkozik, gyakorlati példákkal is megvilágítják a pénzügyi jog terén ismert nevű szerzők az egyes törvényes rendelkezéseket. A mindenesetre figyelemreméltó 25 ives zsebalaku kézikönyvet Grill Károly mindig nem elég rejtelmes s nem elég nagyképű, ennélfogva valami még rövidebb, de még rejtelmesebb dologgal lesz pótolva. Mi légyen azonban ez a valami? Ugy-e nem tudják? Na hát megmondjuk! Mindenféle beszédnél gyorsabb a gestus és mimikázás s igy ez fogja pótolni a számbeszédet, — ha majd t. i. ez is eléri tetőpontját. Hogy is fog a jövőben lefolyni egy 5 koronás páváskodó számbeszédes tárgyalás? Körülbelül igy: Felperes: először is leteszi a bírói asztalra az 50 koronás bélyeget, a melyet a biró nagyitóval megvizsgál elől és hátul s aztán egy bélyegzővel jobb-hosszarant, de délnyugati irányban felülbélyegez, ezután a Farői szigetektől számítva a hoss/usági fokokat, de viszont a feleki hegyoldaltól a déli szélességi tokot, a felülbélyegezett részét a bélyegnek Mekka felé fordítja s a bélyegtörvény VII. R. 4. §. 5 pont. aljegyzet 4. pótjegyzete szerinti kis bélyegzővel azon melegében újból felül bélyegzi. — Ez is meglévén, a szentesítő harmadik bélyegzővel, de felette óvatosan, úgy hogy a színes rész egészen, a nem szines l'l°/o erejéig még látható legyen, végleg felülbélyegez úgy, hogy a kezelőnek már vajmi kevés dolga lesz, midőn ö maga a „con­trolirungs-stempr-féle bélyegzővel, elsöfolyamodasu joghatálylyal tovább felülbélyegez. Ezután a biró felírja, hogy ki adta a stemplit; hány óra, hány perckor és másodperckor? ezt aláírja s saját aláírását hitelesítteti az állandóan ott tartózkodó díjtalan napidíjas jelölt finánc írnokkal. Erre a nevezett írnok kiszól: 78. §. 10. p. 3 jegyzet. A bírói működés, az ugynevezendő előkészítő eljárást képe­zendi; a finánc kiszólás pedig az engedélyt jelenti, hogy most mar szabad az ügyet tárgyalni. Felperes: (ekként adja elö, hogy alperes 5 koronával, köl­csön címén adósa). Optk. Allgemeine civil Gesetzbuch 5000 §. 6. pont megfelelő 10., 6. 3. Alperes: (pergátló kifogást jelentőleg, hogy t. i. hol s hol nem lakik). P. 20. 6. 2. Biró: (elvetést jelentőleg) 6666. 4. Érdemben :

Next

/
Thumbnails
Contents