Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 6. szám - Ötödik moratóriumi rendelet. Folytatás

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 6. számához. Kolozsvár, 1915. február T. JOGESETEK a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: dr. Szitás Jenő kir. járáabirósági albiró. 31. I. Az 1868 : MV. t.-c. 195. és 106. §-al értelmében választott bíróság: kikötése csalt akkor érvényes, ha az Írásbeli szerződésben történt. II. írásbeli szerződés esak akkor jön létre, ha azt a szerződő felek tényleg: aláírják, az alperes álttl £.•/• alatt •satolt alapszabályok pedig: a felperes által aláírva nincsenek és az alperes nem is állította, hogy a felperes ezeket az alapszabályokat, Illetőleg- azoknak valamelyik példányát aláirta volna. ©057/1914. polg. sz. A kolozsvári kir. törvényszék: A birói hatáskör elleni kifogásnak helyt ad és ezt a pert megszünteti. Indokok: Alperes a kereset ellen hatáskör hiánya miatt emelt kifogást, mert alapszabályainak alperesre is kiterjedő 43. §-a értelmében a választmány és az egyleti tag között felmerülő minden vitás kérdés eldöntésére választott bírósági eljárás van kikötve, a felperes ennélfogva a kereseti igényével a rendes bíróság előtt fel nem léphet. A kir. ítélőtáblának 4689/1913. sz. feloldó végzése értelmében az abban tisztázni rendelt ténykörülményekre a kir. törvényszék a peres feleket meghallgatta s a szükséges adatokat beszerezte. Ezekből pedig azt állapította meg, hogy: 1. a felperes nem alakszerű Írásbeli nyilatkozattal lépett be az alperes egylet rendes tagjául, hanem belépési szándékát az egylet kolozsvári fiókpénztáránál bejelentette. Amint az a 9057— 1914. sz. kérvényhez mellékelt taggyüjtőivből kitűnik, a fiókpénztár a taggyüjtőivet alpereshez felterjesztette Budapestre, a hol a tagfelvétel és a törzskönyvbe való bevezetés (törzskönyv 2397G. oldalon) megtörténvén, felperes részére, az egylet alapszabályait is magában foglaló, tagsági könyv kiállíttatott és átadatott. Minthogy a rendes tag gyanánt belépésre jelentkezésnek alperes részéről való elfogadása, a tagfölvétel eszközlése, az ennek alapján kiállított s az egylet alapszabályait magában foglaló tagsági könyv átadása és ennek felperes részéről elfogadása, az alapszabályoknak felperes részéről való kötelező elismerését és azoknak alávetését foglalja magában az alapszabályok 43. §-ában foglalt kikötés pedig a fentiek szerint az 1868. LIV. t.-c. 495., 496. §-ai szerinti kikötéssel ugyanazon hatályú: a kir. törvényszék a hatásköri kifogást alaposnak találta és annak helyt adva, a pert megszüntette. Az illetékességi kifogással ennek következtében külön foglalkozni nem kellett. Egyéb intézkedés a prts. 251., 252. §-ain alapszik. — 1914. május hó 19. Sz. 2551/1914. I. A kolozsvári kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az első bíróság végzését megváltoztatja. Indokok: Az alperesnek a 2.'/. alatt csatolt alapszabályai 43. §-ára alapított az a kifogása, hogy ennek a pernek elbírálása nem a rendes, hanem a felhívott 43. §. szerint alakítandó választott bíróság hatáskörébe tartozik, azért alaptalan, mert az 1868 : LIV. t.-c. 495. és 496. §-ai értelmében választott bíróság kikötése csak akkor érvényes, ha az Írásbeli szerződésben történt. Minthogy pedig Írásbeli szerződés csak akkor jön létre, ha azt a szerződő felek tényleg aláírják, az alperes által 2.'/. alatt csatolt alapszabályok pedig a felperes által aláírva nincsenek és az alperes nem is állította, hogy a felperes ezeket az alapszabályokat, illetőleg azoknak valamelyik példányát aláirta volna; minthogy továbbá a 2. 7. alatti 6. §-ának az a rendelkezése, hogy az elperes egyletnek rendes tagja csak az lehet, aki magát a 2. alapszabályokban foglalt kötelezettségeknek aláveti és ezzel kapcsolatban az a tény, hogy a felperes az alperesnek rendes tagjai közé való belépési szándékát szóbelileg kinyilvánította és hogy őt ez alapon az alperes rendes tagjai közé felvette, a tagok törzskönyvébe bevezette és a keresethez A) alatt csatolt s a felperes által nem kifogásolt alapszabályokat a felperesnek kiszolgáltatta, a választott bíróság iránti kikötésnek a felperes részéről a törvény szerint megkívánt Írásbeli szerződésben való elfogadását nem pótolja ; ezeknél fogva a peres felek között választott bíróság iránti Írásbeli szerződés nem létezvén, illetőleg ilyen Írásbeli szerződés létrejötte nem bizonyittatván, az alperesnek emiitett hatásköri kifogását annál is inkább el kellett vetni, mert az alperes nem is állította, hogy a felperes, midőn az alperes tagjául jelentkezett, az alperesi alapszabályokat ismerte és az alperes által 9057/1914. p. sz. alatt bemutatott taggyüjtő ivet azok ismeretében sajátkezüleg aláirta volna és mert különben is ez a taggyüjtő iv sem tartalmazza azt, hogy az ezen iv szerint jelentkezett egyének, nevezetesen a felperes a jelentkezés alkalmával kijelentette volna, hogy ő az alperes alapszabályait ismeri és azokat magára nézve kötelezőknek elfogadja, következésképen ez a taggyüjtő iv annak megállapítására, hogy a felperes a 2. '/. alatti alperesi alapszabályokat, magára nézve mindenben kötelezőknek Írásbeli nyilatkozattal elfogadta, akkor sem alkalmas, ha ezt a felperes sajátkezüleg aláirta volna. Az alperesnek illetékességi kifogása pedig azért nem bir alappal, mert az alperes nem tagadta a felperesnek azt az állítását, hogy a felperes az alperes részére a tagsági beíizetéseket K.-t, az alperes ottani fiókjánál teljesítette és hogy az alperes is a kereseti rokkantsegélyezést a felperes részére, — ha az utóbbinak tényleg jár — a felperesnek lakóhelyén K.-t tartozik fizetni, sőt maga az alperes is azt adta elő, hogy ő a rokkantsegélyezést, az arra jogosult tagjainak a postatakarékpénztár utján, vagyis ezen megbízottja által ugyan, de a jogosultnak lakóhelyén fizeti, következésképen a szerződésteljesitési helyéül K. lévén tekintendő, a jelenlegi per az 1868 : LIV. t.-c. 35. §-a értelmében az első fokban eljárt k.-i kir. tvszék előtt is megindítható. Ezek alapján az első bíróság végzésének megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 1914. július hó 27. 32. A községek részére használatul fennhagyott erdőkre vonatkosón&i a község: képviseletére a községi biró esetleg- az 1886. évi XXII. t.-c. 115. és 116. §-al alapján a törvényhatéság, illetve az alispán által megbízott tiszti ügyész van hivatva. 1914. H. 19—2. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság: A kir. ítélőtábla a felebbezési bíróság végzését megváltoztatja, a besztercei erdőigazgatóság nevében a kir. kincstári ügyészség által emelt pergátló kifogást elutasítja s a felebbezési bíróságot az ügy érdemi tárgyalására és elintézésére utasítja. Indokok: Felperesek, mint a földrajzi 37. sz. tjkvben A -43. rsz. 3313., 3319/1., 3320/1., 3321/1. és a földrajzi 1534. sz tjkvben A + 1. rsz 3319/2., 3320/2., 3321/2. hrszámu ingatlanoknak telekkönyvi hiteles kivonatokkal igazolt tulajdonosai azon az alapon indítottak keresetet F. község ellen, hogy az emiitett ingatlanokból alperes mintegy 6 hold kiterjedésig részt elfoglalt s a tulajdonát képező erdő kiegészítő részéül tekintvén, felperesek birtokából elvonta s visszabocsátani nem hajlandó. Felperesek F. községet, mint alperest a községi biró utján, mint a községnek törvényszerinti képviselője utján idéztették perben, aki azután ügyvéd utján jelent meg és védekezett. Az elsőbiróság az Ítéletet peresfelek képviselői előtt kihirdette s egyben azt a besztercei m. kir. erdőigazgatóságnak is kézbesítette. Az elsőbirói Ítélet ellen F. község törvényes képviseletében a kolozsvári m. kir. kincstári ügyészség is felebbezéssel élt s ebben pergátló kifogással élt azért, mert F. község azon ügyei-