Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 6. szám - Ötödik moratóriumi rendelet. Folytatás

26. oldal. Erdélyré»zi Jogi K»zl»ny 6. szám szintén szép beszédben emelte ki a Pp.-t. Dr. Brüll Ignác és dr. Papp József válaszoltak. — Kell-e csatolni a keresethez az ügyvédi meghatalmazás másolatát ? Alig hogy életbelépett az uj Pp., már is számos kisebb-nagyobb jelentőségű gyakorlati vitát dobott felszínre, söt ellentétes gyakorlatot teremtett, ami sok zavarnak és bosszúságnak a kútforrása. Így pl. a budapesti központi járásbíróságnak immár egyöntetű gyakorlata, hogy a kereset Il-ik és további példányaihoz nem kell csatolni az ügyvédi meghatalmazás másolatát, mig a budapesti kir. törvényszéknél — ugy látszik — ellentétes felfogás uralkodik. Ez utóbbi felfogás a törvényre hivatkozik s szükségesnek tartja ezenfelül a másolat becsatolását azért is, hogy az ellenfél tájékozva legyen, vájjon az ügyvéd perviteli meghatalmazása korlátlan, avagy korlátolt-e? A törvény idevonatkozó 129. §-ának a szövege ezt a felfogást éppen nem támogatja. A törvény csak azt kívánja meg, hogy amennyiben a bíróság hatáskörének és illetékességének, valamint a hivatalból figyelembe veendő körülményeknek az igazolására okirat szükséges, ezt az okiratot eredetben vagy másolatban kell csatolni, ebbe csak kiterjesztő magyarázattal lehet azt beleolvasni, hogy a további példányokhoz a meghatalmazás másolata is csatolandó. Nem vitatható ugyanis, hogy az ügyvédi meghatalmazás mi összefüggésben sincs a bíróság hatáskörének vagy illetékességének a kérdésével, e szempontból tehát a meghatalmazói másolatának kézbesítése az elperes részére felesleges. Ha pedig abból indulunk ki, hogy a meghatalmazás igazolása, hivatalból vizsgálandó körülmény, ugy az 1. példányhoz csatolt eredeti meghatalmazás (vagy hiteiesitett másolat, a bíróságnál letett általános meghatalmazásra való hivatkozás) a bíróságnak teljes tájékozást nyújt, hogy az ügyvéd kellőképen meg van-e a per vitelére hatalmazva, mig az alperesnek, — akire a törvénynek e szavai: „a hivatalból figyelembe veendő ténykörülményehnek" •— nem vonatkoznak, semmi szüksége nincs arra, hogy ő egyelőre a meghatalmazás vizsgálatába bocsátkozzék. Ő nem az a fórum, aki a meghatalmazást „hivatalból" (!) vizsgálja. Hogy a törvénynek az intenciója nem irányult erre, kitűnik az idézett szakasz utolsóelőtti bekezdésének utolsó mondatából, amely kiemeli, hogy különösen az esetben kell okiratot csatolni, amelyekben a törvény a hatáskört vagy illetékességet okiratra alapítja, amiből következik, hogy a törvény más egyéb mellékleteknek már a keresethez való csatolására súlyt nem helyez. S minthogy a judikatura tudtunkkal egyetlenegy olyan esetet sem tud produkálni, amelyben a meghatalmazás másolatának az alperessel való nem kézbesítéséből baj vagy kár eredeti voina, fölöslegesnek és céltalannak kell ezt a jövőre nézve is tartanunk s kár volna egy eminenter gyakorlati kérdésben az eddig jól bevált helyzetet csak azért, mert uj törvény lépett életbe, túlbuzgóságból kiterjesztő értelmezéssel felborítani. Különben az anyagi jog és alperes hivatalbóli védelme szempontjából sem látjuk igazolva eme álláspontot. A szabály, a védelem a korlátlan meghatalmazás mellett szól s igy az alperes — akinek a meghatalmazás korlátoltságát tudomására nem hozták, — sérelmet amúgy sem szenvedhet. Ha pedig tulóvatos, a per főtárgyát teljesítheti a felperes a kereseti költséget az ügyvéd kezéhez. Helyesen teszik különben a kartársak, ha már a keresetben előadják, hogy meghatalmazásuk korlátlan (pl. az A. alatti korlátlan meghatalmazással igazolt ügyvédem által tisztelettel kérem stb.), amivel megszüntethető minden további aggodalom. Maradna tehát a fiskális érdek, hogy minél több bélyeget fogyasszunk, ha nincs is rá szükség. Szerény nézetünk szerint azonban ez nem a független bíróság funkciójába vág. — A Jogállam március—áprilisi kettős füzete a következő tartalommal jelenik meg: Berinkey Dénes igazságügyminiszteri osztálytanácsos: Wlassics Gyula a nemzetközi jogról. — Concha Győző egyetemi tanár: A jogakadémiai tanárok egyetemi magántanári habilitatiója. — Alföldi Ede kir. táblai biró: Az esküdtekhez intézett kérdések. — Krückmann Pál münsteri egyetemi tanár: A szolgáltatás lehetetlensége. — Kipp Tivadar berlini egyetemi tanár: Az öröklési jog a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. — Grecsák Károly kúriai tanácselnök : A biró az uj perben. — Berinkey Dénes igazságügyminiszteri osztálytanácsos: A polgári perrendtartás nemzetközi vonatkozásai. — Gallia Béla kir. táblai biró: Kereskedelmi és váltóeljárás perenkivüli ügyekben. — Borsitzky Imre k r. táblai biró: A tárgyalási elnök jogköre a polg. perrendtartásban. — Szabó Imre székesfővárosi t. főügyész: Az árvaszéki ügyész szerepe az uj perrendtartásban. — Mendelényi Lás/.ló, a magy. kir. Curia elnöki titkára : A perrendtartás életbelépése. — Almási Antal egyetemi m. tanár : Mellékbeavatkozás. — Révay Bódog trvsz. biró: A házassági eljárás a Pp. jegyében. — Bacsó JenS egyetemi tanár: A mulasztási Ítélet. — Baumgtrten Nándor közigazgatási biró: Az uj törvénykezési illeték. — Almási Ant^l egyet. m. tanár: Az egyoldalú ügylet. — Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1914. évben. — Degré Miklós kúriai biró: A sajtóról szóló törvény magyarázata. (Irta Vaikó Pál kúriai biró.) — Perrendtartási irodalom. — Kézikönyvek az uj törvénykezési illetékről. A „Jogállam" e füzetének ára 6 K. A Jogállam előfizetési ára egy évre 24 K. Újonnan belépő előfizetők megkapják a Jogállam perrendtartási füzetót. Megrendelések a Jogállam kiadóhivatalába (Budapest IV., Havas-u. 7.) intézendők. Táblai értesítő. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblánál 1915. évi január hó 26-ik és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerint; elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 3439. Bodos község közbirtokossága — Putnoki Vilmos éí tsai szolgalom bitorlásával való felhagyás — f. o. v. 3603. Özv. Zathureczki Lászlóné — Gáspár József 1290 K 08 f — f. o. v. 202. Kocsis Anna — Deák Géza végr. — áttétel. 244. Szakács Mózes és neje — Rákosi Gyula tkvi ügye — rend. 203. Mendel Oszkár és neje — Robinsohn Eduárd zálogjog kitörlése — mv. it. 3721. Antal György — dr. Nagy Béni ing. végr. megszűnt. — hh. it. 3722. Antal György — J. B. Misselbacher cég ing. végr. megszűnt. — hh. it. 198/1. Thomandl Alajos — Damokos Ákos és neje végr. — mv. v. 168/2. Ugyanaz — hh. v. 204. Gábor Dénes a Józsefé — Illés Sándor tkvi ügye — hh. v. 184. Pál Mihály — Bakk Mózes szerz. telj. — rend. 182. Kenős község — Imre Ferenc és neje tulajdonjog bekeb. — mv. v. 197. Ótohánban 1914. évi március hó 14-én elhalt Popa A. Ábrahám hagyaték — hh. v. 211. Gorove Lajos — dr. Issekutz Győző 4423 K 62 f. — rmv. v. 80. Dr. Erőss Józseí — Papp János hagyatéka 12.000 K — rend. Válté, kereskedelmi, esőd- és úrbéri szakosztályban. 3406. Ungár Mártonné — dr. Kiss Árpád 250 K — hh. it. 3592. Sámuel Lissauers Lahne cég — dr. Kiss Árpád 300 Ke— f. o. v. 3592a. Drucker Márk és fia — dr. Kiss Árpád 131 K 20 f — rmv. it. 3593. Ugyanaz 131 K 20 f — hh. it. 33594. Glückstal Gyula — dr. Kiss Árpád 62 K 50 f. — hh. it. 3593. Ugyanaz 62 K 50 f. — hh. it. 3614. Július Beck cég — dr. Kiss Árpád 892 K — hh. it. 194. Ugyanaz — rend. Felülvizsgálati tanácsban. G. 11. Savu Ilona — Szurdu Sándor 850 K — hh. it. G. 59. Hirsch Ábrahámné — kk. Hirsch Izsák és társa 703 K 42 f. — hh. it. G. 60. Palkó Fiion és neje — Rusz Sándor és társai — hh. it. G. 58. Dr. Haimann Dániel — Weinrick Frigyes és társa igényper — mv. it. G. 62. Stark Adolf — Kicselstein Mór ing. kiad. — mv. it. Büntető szakosztályban. 1488. Blajku Miklós és tsai súlyos testisértés b. — biz. felv. 2037. Id. Stof Péter sikkasztás bünt. — elnap. 7. Türk Jáno- okirathamisitás bünt. — biz. kieg. 9. Krecsun János királysértés vétsége — hh. it. 48. Majorkovics Józseí rablás és zsarolás bünt. kísérlete — mv. it. 148. Hakker Józseí súlyos testisértés bünt. — biz. kieg. 2061 Grama Máténé sz. Sofletea Mária lopás büntette — mv. it. Nyomatott Gombos Ferenc „Lyceum"-könyvnyomdában, Kolozsvárt, Deák Ferenc-u. 12.