Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 51. szám - Döntvény-birálat. Jelzálog jog törlése

114. oldal. Jogesetek Tára 50. szám. jóváhagyott vállalati szerződések alapján a birtokosság részérc teljesített tagositási s külön legelő felosztási mérnöki munkálatok hátralékos munkadija iránt indította meg a 10142/1910. és 10143/1910. számú kereseteit; miután előzőleg a tagositási ügyben kötött vállalati szerződésnek a mérnöki munkadijakra vonatkozó rendelkezése tekintetében a felperes és a birtokosság között felmerült vitás kérdések miatt a felperes járandósága pcrenkivüli uton megállapítható nem volt; s azért a kir. törvényszék mint úrbéri bíróság az 1044/1904. sz. a. meghozott végzésével a felperest a törvény rendes útjára utasította. A birtokrendezési ügyekben a földmérői munkálatok teljesítésére felfogadott mérnök a korábban hatályban volt eljárási szabályok szerint is, amely szabályok a fennforgó birtokrendezési ügyekben is irányadók, az úrbéri bíróság által jóváhagyott vállalati szerződés alapján igényelt munkadijának érvényesítése iránt, ugy perenkivüli, mint peres uton annál az úrbéri bíróságnál köteles fellépni, amely a birtokrendezési ügyben eljárt. Ennélfogva lényeges eljárási szabályt sértett meg a kir. törvényszék akkor, amidőn a felperes keresetei tárgyában mint po'gári bíróság járt el s hozott érdemi Ítéletet, a másodbiróság pedig azáltal, hogy a kir. törvényszéknek mint polgári bíróságnak ítéletét érdemben felülvizsgálta ; miért is a kir. Curia mindkét alsóbiróság ítéletét a megelőző eljárással a perfelvételt tűző végzésekkel együtt az 1881 : évi LIX. t.-c. 39. § ának o. pontja alapján hivatalból megsemmisítette s a kir. törvényszéket arra utasította, hogy a felperes keresetei felett mint úrbéri bíróság szabályszerűen járjon el. Budapest, 1915. évi június hó 4. 196. Az optkv. 1118. §-.i értelmében a bérbead> a szerződés korábbi megbüntetését bár nem fizetés okából csak akkor követelheti, ha a bérlő megintés után késedelmes annyira a bérfizetéssel, hogy a hátralévő bért meg: nem fizette. P. II. 1690/9—1915. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság : A kir. Ítélőtábla a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja a peresfelek között 1913. évi szeptember hó 28-án létrejött bérleti szerződést megszűntnek nyilvánítja s alperest kötelezi arra, hogy 183 korona per, 75 korona 30 fillér felebbezési, 56 korona 40 fillér felülvizsgálati eljárási költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizessen meg. Indokok: A felpeivs eljárási s főleg anyagi jogszabályok megsértése miatt támadta meg a felebbezési bíróság ítéletét. A panaszok lényegileg alaposak. Nem vitás a felek között, hogy a szóban forgó lakbérleti szerződést a felek 1913. évi szeptember hó 28-án kötötték és a bérleményt az alperesnek ugyanazon évi november hó 1-én kellett átvennie. A bérlemény tárgyát két szoba s egy üvegfolyosó, valamint a felperes bérbeadó által külön építendő, egy szobát, egy konyhát és egy kamarát magában foglaló épület képezte. Az sem vitás, hogy a jelzett időre a felperesnek a lakást lakható állapotba kellett volna helyeznie. Megállapított tény ugyan az, hogy az egyik régi szoba boltajtaját és a kirakat ablakát a felperes a másodbirósági ítélet meghozásáig sem falaztatta be, de ezzel szemben viszont nem hagyhatók figyelmen kívül a nem vitás következő ténykörülmények : 1. az alperes nem is állította a perben, hogy a felperesnél szorgalmazta volna a bérbe adott dolog általa említett hiányainak megszüntetését, holott most már majdnem két éve annak, hogy a bérlemény átadandó, illetően átveendő volt, 2. az alperes Gy.-ra költözködött, holott a bérlemény tárgya A.-on van. Akár kapott az alperes A.-en más helyen megfelelő lakást, akár nem, ezekből a tényekből az optkv. 863. §-ának rendelkezésére tekintettel, kétségtelenül az következik, hogy az alperes a bérleti szerződéshez perbeli ellentétes nyilatkozata deára komolyan nem ragaszkodik; következően mind a két félnek közös akarata az, hogy a bérszerződés megszűntnek nyilvánittassék. Arra nézve nincsen ugyan tényállás, hogy az uj építkezések mikor nyertek befejezést, de az 1914. évi április hó 16-án felvett szemle jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a bérlemény az átadásra megfelelően akkor készen volt, kivéve a régi épületnek utca felőli bemeneti ajtaját és hogy a kirakat be nem volt még falazva, mely munkálatokat a felperes előadása szerint azért azért nem végeztetett el, mert az alperesnek a lakás átvétele nem volt szándékában, de a hiányok 2 nap alatt el voltak enyészthetők. Az alperes a jegyzőkönyvi megállapításokkal szemben nem is állította, hogy a jelzett kiszabott hiány miatt a bérbe adott dolog oly mérvű hiányban szenvedne, amely a szerződésszerű célra való használhatóságát megszüntette volna s így arról lehet szó, hogy a jelzett hiány a használhatóságot csak csökkentette. Ebből pedig az következik, hogy az alperes a bérlemén}' átvétele mellett arra az időre, mely alatt a bérlemény csak korlátoltan lett volna használható, csak a bér aránylagos részének elengedését követelhette volna; jogilag ez következik az optkv. 1105. § ának rendelkezéséből. Az optkv. 1118. §-a értelmében a bérbeadó a szerződés korábbi megszüntetését bár nem fizetés okából csak akkor követelheti, ha a bérlő megintés után késedelmes annyira a bérfizetéssel, hogy a hátralévő bért meg nem fizette. A felperes nem is állította ugyan azt, hogy az alperest a kereset beadása előtt bérfizetésre felhívta volna, de miután a keresetben az idő előtti megszüntetés egyik alapjául a bérfizetés elmulasztása is fel van hozva s igy az alperes a kereset kézbesítésével megintettnek tekintendő s ennek dacára a bér aránylagos részében sem fizetett semmit, a szerinte megfelelőnek talált aránylagos bérösszeget birói letétbe sem helyezte : mindezeknél fogva a bérleti viszonyt bér nem fizetés okából is megszűntnek kellett kimondani, aminek nem lehetett akadálya az a körülmény, hogy a felperes a hátrálékos bérösszeg fizetését a keresetben tényleg nem kéri. Minden további kérdés, miután a kártérítési igényektől mind a két fél jogfentartással elállt, e per keretén kívül esik. A felülvizsgálati kérelem sikerre vezetvén, a per, felebbezési s a felülvizsgálati eljárási költségeket az alperesnek kell viselnie. (S. E. 204., 168, 109. §-ok.) 1915. évi szept. hó 13. 197. Két wégzést egf feltoljamodásban megtáma Ini nem lehet. P. II. 1531/34—1915. ,4 kolozsvári kir. Ítélőtábla: A felfolyamodásnak helyet nem ad. Indokok: Előre bocsátva azt, hogy két végzést egy felfolyamodásban megtámadni nem lehet és a felfolyamodással élők pedig birói felhívás dacára a felfolyamodást mindkét végzés ellen fentartották, a kir. itélőtább csak az első helyen megnevezett, vagyis az 1913. V. 1393/3. sz. végzést vette felülbírálat alá. S minthogy az 1913. V. 1393. sz. végrehajtási iratok tanúsága szerint az 1913. évi november hó 17-én eszközölt foglalás alkalmával végrehajtató fennállónak jelzett követelése a végrehajtás alá vett dolgok által fedezve nem volt, az elsőbiróság a folytatólagos végrehajtást a végr. eljárás 117. §. a) pontja alapján helyesen rendelte el. Megjegyzi azonban a kir. ítélőtábla, hogy a jelen végzés a b.-i kir. törvényszék 5247/914. sz. a. hozott Ítéletének hatályát nem érintheti. 1915. szept. hó 9. Nyomatott Gombos Ferenc .Lyceum"-könyvnyomdában, Kolozsvárt, Deák Ferenc-u. 12.