Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 50. szám - Enquéte. A perbeli járulékok meghatározása. (Folytatás és vége.)

248. -oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 50. szám. a perköltséget is magába foglalja. Mi okból lehetne a Pp. alapján ma kizárni a költség fogalmából a perköltséget, ha 1915. jan. 1. előtti perrendünkben sem volt kizárható. Hatiegan helyesen mutat rá, hogy a szó csak indicium, de amikorra fogalom megjelölésére használt szó tartalma (értelme) vitás, akkor logikai ugrás nélkül nem lehet átsiklani azon, ami körül a vita íorog. Szerinte a törvény: költség fogalma alatt mindazt érti, a mit az*.anyagi magánjog a költség fogalmáival determinál, mert a 8% §. az. anyagi magánjog fogalmával operai.13 • A perköltség azonban a ^költség" fogalmából kizárandó, mert ezt az optkv. (912—913- .§ a) a költség fogalmi körébe nem vonja.14' "„A'törvény értelmét hz elérrti kivánt célok határozzák meg." (Hatiegan.) A perjognak céljához tartozik a/, is, hogy a perrel felmerülő költségeket ts rendezze. Én teh.<t a' Hatiegan okfejtésén haladva, az ellenkezőjéhez jutok annak, amit ö végső eredménykép levon. » Szerintem": a folyamatba tett per által létrehozott (szült) perköltség jogi minősítése elöl kitérni nem lehet. . • A Pp. 476. §-nak alkalmazásánál a perköltség nem lehet ismeretlen tényező. A logikai gondolkozás- megköveteli, hogy a fogalmakkal és azok tártaim ival tisztában legyünk, ha a fogalom gondolatmenetünkben tényező. A Pp. 476. §-nak miniszteri indokolásával nem argumentálhat sem Hatiegan, sem Kovács Marcol sikerrel. A Pp. rendszere azonos az egyes modern perrendek rendszerével : vagyis a perkölt-ég kérdését az előidéző perrel egyszerre oldatja meg. Erre tehát nem kizáró értelemben veendő az indokolás ama része, amely azért engedi a járulékokat is felebbezési értékül, mert önállóan érvényesítve is felebbezés alá esnének. A birtokháborítással okozott kár sem érvényesíthető a birtokháboritási per után, de azért járulék természetét nem lehet tagadásba venni. A költség fogalmát a min. indokolás nem is érinti. Nem az önálló p&relhetőség szempontjából kell tehát a perköltség jogi természetét és járulékos jellegét vizsgálni, hanem a perjogi oekonomia szempontjából. Magyary reá mutat (alaptanok 138. 1. jegyzet), hogy a francia perjogban a perbeli költség viselése a peren kivid külön eljárás tárgyát képezi. Ugyanígy volt a régi magyar jogban is (értve az 1868. 54. tc. előtti perrendszert). A Pp. az ellenkező rendszert fogadta el: a formai járulékosság rendszerét. Eszerint a per keretén kivül a perköltség nem érvényesíthető. A per nem lehet egy további per költségviselési per alapja és igy tovább a végletekig. Ennek elvileg ellentmond az is, hogy a perköltséget a per hozta létre, tehát a perköltség kérdésének, mint járuléknak a főtárggyal egyszerre kell megoldást nyernie rendszerint. Ennek az elvuek a szigorú fólyománya, hogy a per akár egyességgel, akár a keresettől való' elállással nyer befejezést (ISO —187.), a perköltség kérdésében a bíróság határozni köteles. 13 A "polg. törv. L tervezetének 319. §-hoz*az indokok o?t tartalmazzák. .A perköltségéket is rendszerint kell, hogy a jövedelmedből* fedezze at sziilö,*mert- a pervitel a gyermek vagyoni érdekei megóvásának egyik.ész-koze és ekkép annak költsége...; (460. U r 14 a) Hatiegan álláspontja szerint a perköltség minősítése nem fontos. Kiindulási álláspontja téves. Épen azért, mert a fejlődés folyamán a perjog külüíJv'áU a magánjogtól, a magánjog nem szabályozhatja a perköltséget. .Azzal,"hogy a fölhívott törvénykönyvek vonatkozó helyei a költség fogalmát a perköltség bele, nem értésével használják, nem bizonyította be, hogy a pernek, mint jogviszonynak megindításával keletkező költségek a perben járulékok ne lehetnének. A per szüli a perköltséget, tehát ennek járuléka.. Sőt oly szorosan járuléka, hogy. ez eljáráson kivül nem is érvényesíthető. Hasonló módon : a birtokháborítással csak egyidejűleg érvényesíthető az elvont haszon, vagy. egyáltalában nem. -b) Stubenr'auch ÉL K. 1033. L a „Processkosten" jelszónál az optkv. 1323. §-ra utal, ahol kárról van szó. Tehát mégis csak van valamelyes magánjogi vonatkozása a perköltségnek — ha nem is a költség fogalmánál. Költség lehet kár. Ezért nincs súlya annak az érlelésnek, hogy a perkölt-ég már azért sem lehet járulék, mert a Pp. 424. §-a értelmében a bíróság a perköltség megtérítése iránt hivatalból intézkedik. Ebből szerintem épen az ellenkezőre: a fennebb kifejlettek értelmében arra kell következtetni, hogy a perköltség annyira járuléka a pernek, hogy amennyiben a fél felszámítással nem él, a bíróság az eljárás adutaiból köteles számszerűleg megállapítani. A fel hanyagságát a törvény azzal sújtja, hogy utólagos felszámításnak nem ad helyet és a per fő és egyéb járulékaira nézve érvényes előadással szemben a felszámítást a felebbezési bíróság előtt sem engedi pótolni. (L. 424 §. utolsó bekezdését.) A jogtudomány céljánál fogva gyakorlati tudomány, mert az élet gyakorlati szükségleteit van hivatva kielégíteni. Ezért az ismeretek technikai kezelése nyomul előtérbe. De amikor a technikai kezelés praecitásának elvi akadályai vannak, akkor a tudományos módszerek figyelmen kivül nem hagyhatók. A perjogi tudomány mai állása szerint a dogmaticus deductio nem mindig elég. Szükséges néha a geneticus deductio is. E módszerek a látókört kitágítják s logikus gondolkozásunknak is szélesebb tárgyi smeretet nyújtanak. Syllogisticus eljárásunknak több fix pontja lesz és a végeredményhez talán egy következtetéss 1 közelebb jutunk. A perköltség járulékos természetének gyakorlati megoldásával egy későbbi cikkemben fogok behatóan foglalkozni. Akkor részletesen ki fogok térni az E. J. Közlönyben megjelent összes hozzászólásokra. 15 Az összehasonlító jogtudománynak épen a gyakorlat szempontjából való jelentőségére végezetül ismét reámutatok, mert biztosabb kalauzunk, mint a legelmésebb ahst^aettv, vagy a leg tetszetősebb qpporiimitá:i eonceptió. Az Országos Ügyvédszövetség közleményei* * Az „Ügyvédszövetségi Közlöny" f, évi 4 számából. (Folytatás és vége.) III. .Jegyzőkönyv. Felvétetett az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsának 1915. év november 21-én délelőtt 10 órakor a Szövettég hivatalos helyiségeiben tartott üléséről. Jelen voltak: Dr. Sichermann Bernát ügyvezető elnökhelyettes, dr. Havlik János ügyvezető titkár, dr. Jacobi Béla központi pénztáros, dr. Bakonyi Pál ügyész, dr. Mülier Ferenc (Szekszárd), dr. Dobay Gyula Géza (Szeged), dr. Békeffy Gyula (Szabadka), dr. Ráth Endre, dr. Ságody Gyula, Garai Benő, dr. Urbach Lajos, dr. Burg Hugó, dr. Bangha Gyula, dr. Kadosa Marcell, dr. Dés: Géza, dr. Dushegyi Gyula (Bpest.). I. Ügyvezető elnökhelyettes megnyitja az ülést. Dr. Havlik János ügyvezető titkár utalással az Országos Ügyvédszövetség közlönyének 1915. nov. 10 én megjelent tartalmára ismerteti a napirend 4-ik tárgyát képező javaslatait. Az adótörlést illetőleg mérséklését célzó javaslatának indokolását kiegészíti a jelen törvényes állapot ismertetésével, mely szerint a harmadik osztályú kereseti adó törlése csak akkor kérhető, ha a megadózott foglalkozást az adóalany folytatni megszűnt, amely az ügyvédi foglalkozásnál nehezen megállapítható kritérium. (1914. évi 14. t.-c. 6. §.) Adó mérséklést pedig csak a bevonult ügyvéd kérhet, amennyiben hitelt érdemlően kimutatja,, hogy jövedelme legalább 50% kai csökkent. Ügyvezető elnökhelyettes különbséget tesz a javaslat szempontjából a bevonult és be nem vonult kartársak között. A bevonult kartarsak valósággal nélkülözik a jövedelmet s ha irodájuk üzemben is marad ez legfeljebb rezsijüket fedezi. Az 1915. évi XIV. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 65613 sz. p. ü. min. rendelet 6. § a csak azon hadbavonultaknak adja meg a teljes adótörlés kedvezményét, akik igazolják, hogy foglalkozásukat teljesen beszüntették; nézete szerint ezen rendelkezésnek valamennyi hadbavonult ügyvédre való kiterjesztése v> A tanácselnök urak a közügynek igen nagy szolgálatot tennének, ha a felebbezési érték kérdésében hozott határozatokat a szerkesztőséggel közölnék. Ez a nagyfontosságú kérdés az ország összes törvényszékeit foglalkoztatta s annak dacára máig csak 4 törvényszék állásfoglalása ismeretes. (Szerk.) i