Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 50. szám - Enquéte. A perbeli járulékok meghatározása. (Folytatás és vége.)

50. szám. Erdélyrészi JogiJWzlöny. 240. oldal. volna kérelmezendő. Amennyiben ez nem sikerülne, kérelme­zendő volna annak kimondása, hogy az adó leszállítása iránti kérvények elintézése előtt az illetékes kamarák is meghallgat­tassanak. A be nem vonultak adójának törlését nem tartja szor­galmazandónak most, amidőn az államra oly rendkívüli terhek nenezednek, ámbár kétségtelen tény, hogy az ügyvédi kar be nem vonult jelentékeny része oly anyagi viszonyok közt van, hogy a kir. kormány azt havi 100.000 kor. segéllyel kénytelen támogatni. Dr. Békefíy Gyula a kamarailag segélyzetteknek az adó­juk alól való felmentését kívánja. Véleménye szerint a be nem vonultaknak is mérsékelni kell adóját, ha jövedelmük lényeges csökkenését bizonyítják. Dr. Urbach Lajos és dr. Müller Ferenc hozzászólása után az igazgatótanács akként határoz, hogy az id. pénzügyminiszt. rendelet az adó törlését megengedő rendelkezésének valamennyi hadbavonult kartársra való kiterjesztése kívánatos, még akkor is, ha irodája nem szünetel, hogy továbbá, ha ez elérhető nem volna, kivánatos, hogy az adóleszállitási kérvények elintézése előtt az illetékes ügyvédi kamara meghallgattassék. A kamarai járuléknak közjövedelemből leendő pótlását célzó előadói javaslathoz ügyvezető elnökhelyettes magyarázatul fűzi, hogy a kamarák óriási tagdíj hátralékokkal küzdenek. A kar túlnyomó része a harctéren van. Nem méltányos s nem is célravezető i harctérről visszatérendő kollégákat a tagdíj hát­ralékkal megterhelni. Az előadói javaslat célja a meghatalma­zási bélyeg 50 filléres emelésével oly bevételi forrást nyitni, melynek segélyével a kamarák megingott háztartása rendbehoz­ható volna. Dr. Bakonyi Pál ügyész nem tartja a javaslatot előnyös­nek, mivel a kincstár e bélyegilleték emelést fenntartani találná még azon időre is, amikor az ügyvédi karnak arra már szük­sége nem volna. Dr. S.igody Gyu'a az árviz bélyeg mintájára háborús bélyeg kibocsátását javasolja; dr. Kadosa Marcell ellen­ben bármily formában az 50 filléres, meghatalmazási pótlék lerovását leletezés terhe mellett kívánja kötelezővé tétetni. Dr. Békeffy Gyula javasolja, hogy a büntető ügyekben a szóbeli meghatalmazásokon is leróvassék ezen 50 filléres illeték. Ügyvezető elnökhelyettesnek nézete, hogy az 50 filléres illeték speciális ügyvédi terhet képezne. Dr. Dobay Gyula Géza nem szívesen látja e kérdésben a kormánnyal való kapcsolatot, mert az 50 filléres illeték fokozást az állam saját részére üz­letnek tekintené; az önkéntes adózást előnyösebbnek tartja, melyet a kamarákra s a kartársak erkölcsi obligojára bizna. Dr. Bakonyi Pál leghelyesebbnek tartaná, ha a kormány a ja­vaslatban körülirt célra külön bélyeget hozna forgalomba. Garai Benő a felvetett eszmét helyesli, mert bizonyos progresszivitás rejlik benne, a hadi bélyeg kibocsátását azonban nem helyesli. Ügyvezető elnökhelyettes a felszólalások meghallgatása után határozatilag kimondja, ho;.:y az igazgatótanács osztatlanul he­lyesnek tartja a meghatalmazási bélyegilletéknek 50 fillérrel vaió felemelését a megbízást vállaló ügyvéd terhére, mely ille­téktöbblet a perköltségekhez nem számíttatik. Azon kérdés azon­ban, hogy ez az illetéktöbblet, milyen alakban és mennyi időre vettessék ki, a legközelebbi közgyűlés előtt megtartandó igaz­gatótanácsi ülésben, megfelelő elékészités után, újból lesz tár­gyalandó. Ügyvezető elnökhelyettes ismerteti az előadói javaslat har­madik részét, amely a 40—50 éves kai társak katonai szolgá­latának könnyítését célozza annyiban, hogy a kartársak irodájuk székhelyén vagy annak közelében teljesíthessenek helyi szolgá­latot. Dr. Ráth Endre a javaslatot kiegészíteni kívánja azzal, hogy a fiatalabb kartársak is székhelyükön teljesíthessenek ka­tonai szolgálatot, amennyiben helyi szolgálatra vannak utasítva, másrészt kívánatosnak tartja, hogy a helyi, katonai szolgálatot teljesítő ügyvédeknek az ügyvédi gyakorlat amennyiben katonai szolgálatuk teljesítésébe nem ütközik, megengedtessék. Dr. Urbach Lajos jogosnak találja az ügyvédi kar törekvését, mely szerint ' a népfölkelésre kötelezett s ez idő szerint a legénységhez be­osztott kartársak, az orvosok, állatorvosok, mérnökök mintájára a katonai közigazgatásban a XI. fizetési osztályban nyerhesse­nek elhelyezést. Dr. Müller Ferenc (Szekszárd) a 42—50 éves ügyvédek behívását perhoreszkálja, mert vidéken a tapasztalatok jj szerint e korosztályok behivisával az igazságszolgáltatás menete teljesen megakad, miért is kivánatos e korosztálybelieket behí­vásuk esetén székhelyükön helyi szolgálatra utalni. Ügyvezető elnökhelyettes indítványára az igazgatótanács elhatározza, hogy a Szövetség azon kérelemmel forduljon az igazságügyi kormányhoz, hogy keresné meg a hadügyminisztert, hogy a 42—50 éves korosztályba tartozó népfölkelésre kötele­zett ügyvédeket a lehetőség szerint székhelyükön helyi szolgá­latra beosztani és a helyi szolgálatra utasított fiatalabb ügyvé­deket is a lehetőség szerint szintén a székhelyükun leendő szol­gálattétel végett átvezényelni szíveskedjek. Ügyvezető elnökhelyettes az ugyané csoportba tartozó ne­gyedik javaslat tárgyakepen ismerteti az előadó javaslatát amely a kartársak figyelmét a pályaváltoztatás szükségességére .{elhívja. Az előadó aggodalmát, a kar jövőjét, illetőleg túlzottnak tartja. A háború befejeztével igen sok építeni valója lesz a kiírna^ a feldúlt jogrend helyreállítása körül és ha egyáltalán , szabadna és kellene ez irányban figyelmeztetni, szükségesebbnek tartana,* a kartársak figyelmébe ajánlani, hogy a háború folyamán kibo­csátott jogszabályokat különösen a büntetőjogiakat alaposan tanulmányozzák, mert a háború után igen'sok.'sérelem orvos­lásra vár. Nem tartja helyénvalónak a propagandát a kartársak­nak a karból való kitessékelésére. Dr. Urbach Lajos csatlakozik az ügyvezető elnökhelyettes-véleményéhez.-Aki a karból ki ajjar válni, megteszi ezt a Szövetség tanácsa és támogatása nélkül is. Ügyvezető elnökhelyettes indítványára az előadói javaslat most tárgyalt része a közgyűlés napirendjéről levétetik. Ügyvezető -clnökhejyettes ismerteti végül az előadói javas­latnak a jótékonysági akcióra vonatkozó részét.. Dr. Dobay Gyula Géza (Szeged) helyénvalónak tartja az akciót, mert a karnak erkölcsi kötelessége, hogy a háborúban kidőlt kartársak családjait erejé­hez mérten támogassa. Dr. Bakonyi Pál hasonló értelemben szólal fel s a legmelegebb propagandát kívánja. Dr. Ságody Gyula a társadalmi akciótól igen sokat vár, mert az állami támogatás csak filléres jótékonyságban nyilvánul. Ügyvezető elnökhelyettes a megfelelő szervezet hiányára utal. Maga részéről a jótékonysági akció irányításával az Országos Ügyvédi Gyám­és -Nyugdíjintézetet tartja megbizandónak. Dr. Urbach Lajos tel­jesen osztja dr. Ságody Gyula nézetét, a jótékonysági akció vezetésére azonban külön szervezetet tart létesítendőnek. Ügy­vezető elnökhelyettes a felszólaltak egybehangzó véleménye alapján az igazgatótanács hozzájárulásával határozatképen ki­mondja a jótékonysági akció szükségességét s dr. Urbach Lajost kéri fel, hogy még a közgyűlés előtt tartandó igazgatótanácsi ülésre részletes szervezeti szabályzatot előkésziteni és előter­jeszteni szíveskedjék. Végül határozatilag kimondja azt is az igazgatótanács, hogy az adó, a kamarai tagdíj a 42—50 éves ügyvédek katonai' szolgálata és a jótékonysági akció tárgyában hozott határozatok a közgyűlés elé is terjesztendők. A napirend 5-ik pontját képező helyettesítési költségkérdés megoldását célzó javaslatot dr. Bakonyi Pál terjesztette elő vé­leménnyilvánitás és előkészítés végett. Ismerteti ennek a kérdés­nek nagy szociális jelentőségét az ügyvédi kar szempontjából; sablonos ügyekben nem tartja helyénvalónak, hogy a pernyertes fél külön költséget viseljen, amidőn a perrendtartás 425. §-a értelmében a pervesztes fél viseli az összes költségeket, akár perbeliek, akár perenkivüliek. Az ügyvédi karnak meg kell találni a módot, hogy a megbízó és helyettesítő ügyvéd a perköltség igazságos megosztásával tehermentesítse a felét, mert különben a feleket, kik az illetékesség nagymérvű decentralizációja követ­keztében székhelyükön is távol perelni kénytelenek, az ügyvédi közbenjárás igénybevételétől elriasztjuk. Felolvassa a jelen jegyzőkönyv mellékletét képező Szövet­ségi Közlönyben a javaslathoz fűzött és az "ügyvédi karhoz inté­zett négy kérdést, melynek helyes megválaszolásától várja a kar r érdekeinek biztosítása?. ^Ügyvezető elnökhelyekhelyettes felteszi az első kérdést s megnyitja erre a vitát.­* Dr. Urbach Lajos provízió jellegűnek tartja a megbízó ügyied részesítését a bíróilag megállapított perköltségekben. Dr. Müller Ferene (Szekszárd) a kérdést nehezen tartja megoldható­nak, különösen a szóbeliség folytán, mely a helyettesítő ügyvéd felelősségét tolja előtérbe. Elvűé*- csak az u. n. sablonügyekben Jártja a megbízó ügyvédet a perköltségben részesithetőnek A halárvonalat a sablonos és érdemleges ügvek között nehéz meg­állapítani. Nézete szerint a perfelvétel, a mulasztásos ifi&b az ígyezség, igényper első tárgyalása sablonos munka. Ezen a határon tul a distmctió bizonytalan. A kérdés helyes megoldást nyer akkor, ha a helyettes a saját munkájára eső költséget megkapja. . . • . b Dr. Kadosa Marcell szükségesnek tartja a perköltségek megosztását minden egyes ügyben distinctió nélkül, mert utih-' den ügyben fejt ki munkát a megbízó és helyettesítő ügyvéd s a kollegialitás ép ebben a kérdésben tartja teljes mértékében­megvalósitandónak, hogy a megbízó és helyettesítő ü«vyéd kö­zötti torzsolkodást egy országos megállapodás egYszersminden-' korra kiküszöbölné. A mai polgári perrendtartás mellett ez az igazság áll a vidéki ügyvédre ép ugy, mint a fővárosira mert

Next

/
Thumbnails
Contents