Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 48. szám - A közvetlenség elve és a bizonyitásfelvétel. Folytatás

48. szám. Erdélyrésvi Jogi Közlöny 237. oldal. 33. §. Kezes és egyetemleges adóstárs — beleértve a váltókötelezettet is — az egyességi eljárásban a részéről az eljárás megindítása előtt vagy után teljesített fizetések megfelelő hányadának megtérítését követelheti annyiban, amennyiben őt az adóssal szemben visszkereseti jog illeti. Oly fizetések tekintetében, amelyekre felelőssége alapján esetleg a jövőben lenne kötelezve, követelését az egyességi eljárás során bejelen'heti arra az esetre, ha a hitelező a követelést az eljárás során nem érvényesítené. Az eljárás megindítása után az 1. bekezdésben megjelölt személy a követelést beválthatja. A beváltó a szavazati jog tekintetében a hitelező helyébe lép 34. §. A főkövetelést megillető előnyös kielégítés joga kiterjed a főkövetelésnek az eljárás megindításáig keletkezett járulékaira is. Ha az adós helyt tt kifizetett tartozásért a fizető javára visszkereseti követelés keletkezik, a kifizetett követelést megillető előnyös kielégítés joga a visszkereseti követelésre is kiterjed. 35. §. Oly követelést, amellyel szemben az adósnak az egyességi eljárás meginditá-akor beszámitható viszontkövetelése volt, az egyességi eljárás a. beszámitható összeg erejéig nem érint. A beszámithatóságot nem zárja ki az, hogy a szembenálló követelések nem hasonnemüek, vagy hogy a hitelező vagy az adós követelése az eljárás megindításakor még le nem járt vagy feltételtől függött. Különnemű követeléseket pénzértékük szerint kell szambavenni. 36. §. Az egyességi eljárásban nem érvényesíthetők : 1. azok a költségek, amelyek a hitelező terhére az eljárásban való részvételéből folyólag merültek fel; 2. az 1881 : XVII. t.-c. 65. §-ának 2. pontjában meghatározott követelések. V. FEJEZET. Egyességi tárgyalás. 37. §. Az adós az egyességi tárgyaláson személyesen köteles megjelenni, hacsak személyes megjelenését fontos ok nem gátolja. Ha az adós igazolatlanul nem jelenik meg személyesen, a biró az eljárást megszüntetheti. A biró az adós kérelmére a tárgyalást fontos okból legfeljebb tizenöt napra elhalaszthatja avégből, hogy azon az adós személyesen jelenhessen meg. 28. §. Az adós köteles az egyességi tárgyalásra üzleti (gazdasági) könyveit és vagyoni állapotának megállapításához szükséges egyéb feljegyzéseit magával hozni; a vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett készített és az ez által is aláirt vagyonkimutatást és végleges mérleget előterjeszteni és fizetési nehézségeinek okait előadni. 39. §. A tárgyalás kezdetén a vagyonfelügyelő és az esetleg kirendelt ellenőrző biztos vagy az ellenőrző bizottság e célra leikért tagja ismerteti a benyújtott jelentést. Bármely érdekelt kérelmére a jelentést fel kell olvasni. 40. §. A 39. §-ban körülirt előterjesztések megtétele után az adós köteles esküt tenni (Pp. 310. §. 4. bekezdése) arra, hogy az általa készített vagyonkimutatás és mérleg legjobb tudomása és meggyőződése szerint helyes, vagyonából semmit el nem titkolt, követeléseit és tartozásait a valóságnak megtelelő összegben vette fel, hitelezői közül a vagyonkimutatásból senkit ki nem hagyott, sem olyant, aki nem hitelező, abba fel nem vett (56. §. 4. pontja.). A biró az esküre kötelezettet az eskü letétele alól fontos okból felmentheti. A felmentés megadása felöl a vagyonfelügyelőt és a hitelezőket meg kell hallgatni. 41. §. Az eskü kivétele, esetleg az eskütétel alól felmentő határozat kihirdetése után a biró felhívja a megjelenteket, hogy a bejelentett követelések, az előnyös kielégítésre igényt tartó hitelezők követelései, a hitelezők szavazati joga, az egyességi ajánlat elfogadása és az egyesség jóváhagyása tekintetében nyilatkozzanak és az ügyre vonatkozó esetleges egyéb előterjesztéseiket tegyék meg. Aki valamely bejelentett követelés ellen nyilván alaptalan kifogást tesz, azt a biró az ezzel okozott költségben marasztalj;). Amennyiben ebből a rendeletből más nem következik, a bírónál a tárgyalás befejezéséig Írásban, ügyvédi ellenjegyzés mellett vagy bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített alakban benyújtott, vagy jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha a tárgyalás alkalmával szóval terjesztették volna elő. 42. §. Azt a hitelezőt, akinek jogait az egyesség nem csorbítja, szavazati jog nem illeti. I Külön kielégítési joggal biró hitelezőt szavazati jog csak ! a követelésnek a külön kielégítési joggal előreláthatólag nem fedezett része erejéig illet. Ha a hitelező követelése váltókötelezett, adóstárs vagy kezes kötelezettségével, vagy külön kielégítésre jogot nem adó más módon van biztosítva, szavazati joga csak a követelésnek a biztosítékkal előreláthatólag nem fedezett része erejéig van. Ha a külön kielégítésre jogosult hitelező a külön kielégítés j jogáról, vagy az előbbi bekezdés értelmében biztosított hitelező I a biztosítékról lemond, a szavazati jog tekintetében öt a többi hitelezőkkel egyenlőnek kell tekinteni. 43. §. Azt a hitelezőt, aki követelését kellő időben be nem jelentette, szavazati jog nem illeti. A szavazásban való részvételre kell bocsátani azt a hiteí lezöt is, aki a kellő bejelentést elmulasztotta, ha mulasztásának j vétlen voltát nyomban valószínűvé teszi. Azok a hitelezők, akik nem a bíróság székhelyén laknak, a-szavazás befejezéséig a bíróhoz benyújtott Írásbeli beadvány (41. §. 3. bekezdése) utján is szavazhatnak. Az írásbeli szavazatot a szavazás befejezéséig vissza lehet vonni. 44. §. Ha bejelentett követelésen zálogjog áll fenn, a szavazati jog a biztosított követelés értéke erejéig a záloghitelezőt, az esetleges többlet erejéig pedig a bejelentöt illeti meg. 45. §. Az adós fel- vagy lemenő ágbeli rokonát vagy sógorát, oldalágbeli rokonát az unokatestvérig bezárólag, házastársát és jegyesét, testvérének házastársát és házastársának testvérét szavazati jog csak annyiban illeti, amennyiben az egyességi ajánlat elfogadása ellen szavaz. Ugyanez áll azokra is, akik az illető követelest a nevezettektől élők közötti jogügylettel szerezték, ha a jogutódlás az eljárás megindítását követte, vagy az eljárás megindítását megelőzőleg egy éven belül történt. 46. §. A szavazásban való részvételre kell bocsátani azt a hitelezőt is, akit szavazati jog egyáltalán nem vagy csak kisebb összeg erejéig illet, vagy akinek szavazati jogát az érdekeltek valamelyike kifogásolta. A biró az egyesség jóváhagyása tárgyában hozott végzésben állapítja meg, vájjon a szavazat számbaveendő-e és mily összegben. 47. §. A szavazás tárgya az egész egyességi ajánlat elfogadása vagy el nem fogadása. Ha az adós betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy más ily cég és az egyességi ajánlat a betéti könyvön alapuló, de a 31. §. 3. bekezdésénak hatálya alá nem eső követeléseket kedvezőbb hányadban vagy másnemű kedvezőbb elbánásban részesiti, azok a hitelezők, akik az ilyen kedvezményben nem részesített követelést jelentettek be, a kedvezmény meg- vagy meg nem adása felől külön szavaznak és a biró az egész egyességet csak ennek megtörténte után bocsátja szavazás alá. Ha a külön szavazás során a szavazásra jogosultak tőke szerint számított egyszerű többsége a kedvezmény megadásához hozzájárult, az egyességi ajánlatot változatlanul, ellenesetben pedig a külön kedvezményre vonatkozó intézkedések elhagyásával kell szavazás alá bocsátani. 48. §. Az egyességi ajánlatot akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha az azt elfogadó hitelezők követelései összeg szerint legalább kétharmad részét teszik ki valamennyi hitelező tőkekövetelésének, akit szavazati jog illet. Ha a 45. §-ban emiitett személy szavazati jogát nem gyakorolja, követelése a szavazatok többségének megállapításánál számításba nem jön. Ha az 1. bekezdésben meghatározott többséget nem lehetett elérni, a biró, az adós nyomban előterjesztett kérelmére tizenöt napon belül eső ujabb határnapot tűzhet ki. Az ujabb határnapra a kitűző végzés kihirdetésekor jelen nem volt érdekelteket a 11. és a 12. §. rendelkezései szerint kell megidézni. Az ujabb határnapon az előbb előterjesztett szavazat megtartja hatályát, hacsak a hitelező meg nem változtatja. A szavazás megismétlését a biró mellőzheti, ha nyilvánvaló, hogy az ujabb szavazás az előbbi szavaz is eredményén az egyességi ajánlat elfogadása vagy el nem fogadása szempontjából nem változtatna. 49. §. Amennyiben ebből a rendeletből más nem következik, azokat a hitelezőket, akiket előnyös kielégítés nem illet, az egyességben egyforma elbánásban kell részesíteni. Az egyességben meg lehet állapítani az adós részéről kifogásolt követelések biztosítását és annak közelebbi módozatait. A biztosítás terjedelme és módozatai nem lehetnek kedvezőbbek, mint amelyeket az egyesség hasonló természetű nem kifogásolt követelések kiegyenlítésére megállapít. Az egyesség ugy intézkedhetik, hogy az eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt érvénytelen és az 55. §. értelmében törlendő jelzálogjogi bejegyzés ranghelye fennmarad az