Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 48. szám - A közvetlenség elve és a bizonyitásfelvétel. Folytatás

Erdélyrészi Jogi Közlöny 48. szám. egyességben meghatározott oly ujabb jelzálogjognak javára, amely í a töröttnél nem terhesebb és amelyet az érvénytelen jelzálogjog törlésétől számított egy év alatt jegyeznek be. Az 51. §. rendelkezései megfelelően ide is kiterjednek. 50. §. Amennyiben ebből a rendeletből más nem következik, semmis az adós vagy más személy és egyes hitelezők között létesült megegyezés, amely a hitelezőnek külön előnyöket igér vagy biztosit. Az ily megegyezés vagy annak elpalástolását célzó jogügylet alapján teljesitett szolgáltatást a teljesítéstől számított két éven belül vissza lehet követelni. A két évi határidő folyására az elévülés szabályai megfelelően állanak. A magánjog szerint fennálló kártérítési követelés érintetlen marad. Az 1. bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást bíróságon kivüli egyesség vagy kényszeregyesség előkészítése vagy létrehozása körül kifejtett hivatásszerű tevékenység megfelelő díjazására. 51. §. Ha az egyesség értelmében jelzálogjoggal biztosítékot kell nyújtani, az egyességben a jogosult hitelezők részére gondviselőt lehet rendelni oly hatáskörrel, hogy a hitelezőket jogosító és kötelező hatalylyal a jelzálogjog tekintetében meghatározott rendelkezéseket tehessen és a jelzálogjog alapításánál, érvényesítésénél és törlésénél a hitelezők helyett eljárhasson. A gondviselőt és a személyeben bekövetkező változásokat a telekkönyvbe be kell jegyezni. A hitelezőket, akiknek javára a jelzálogjogot bekebelezik, a telekkönyvben megnevezés helyett csak általánosan kell megjelölni. Ha a gondviselő meghal vagy cselekvőképességét elveszíti, helyébe a biró nevez ki más gondviselőt, hacsak az egyesség eltérőleg nem intézkedik. Ugyanez áll, ha az egyességben gondviselőül kirendelt személy e tisztet el nem vállalja vagy utóbb tisztéről lemond. VI. FEJEZET. Az egyesség jóváhagyása. Az eljárás befejezése és megszüntetése. 52. §. Az egyesség érvényességéhez a biró jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás tárgyában hozott határozatot közzé kell tenni (10. §.). A határozatot az adósnak, valamennyi bejelentő hitelezőknek és mindazoknak az ismert érdekelteknek kézbesíteni kell, akik az ellen fel folyamodással élhetnek. 53. §. Az egyesség jóváhagyását meg kell tagadni: 1. oly ok miatt, amely miatt az-eljárást nem lehetett volna megindítani vagy meg kellett volna szüntetni; 2. ha lényeges eljárási szabályt sértettek meg, kivéve, ha a hiányt utólag pótolni lehet ; 3. ha az egyességben a 49. §-nak rendelkezései ellenére egyes hitelezőknek külön előnyöket ígértek vagy biztosítottak. 54. §. A biró az egye-ség jóváhagyását megtagadhatja: 1. ha egyes hitelezőknek az egyességen kivül az 50. §. ellenére külön előnyt ígértek vagy biztosítottak, vagy ha az adós akár az egyessé^ létrehozása, akár az egyességre okot adó vagyoni állapotának előidézése körül egyébként csalárdul járt el; 2. ha az adós a fizetőképtelenség beállta vagy a fizetések megszüntetése után egyes hitelezőknek oly kielégítést vagy biztosítást adott, amely akkor vagyoni helyzetének meg nem felelt; 3. ha az adós vagyoni állapota felől kellő tájékozódást nem lehet s erezni; 4. ha az adósnak az egyességben juttatott előnyök mértéke és az adós vagyoni helyzete közt a hitelezők hátrányára feltűnő aránytalanság mutatkozik. 55. §. Ha az egyességet jóváhagyó végzés jogerőre emelkedett, az eljárást befejezetté kell nyilvánítani. Az eljárás befejezését közzé kell tenni. Az eljárás megindítására vonatkozó feljegyzést (13. §.), úgyszintén az eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt érvénytelen telekkönyvi jogokat (19. §.) a telekkönyvben törölni kell. A törléssel egyidejűleg a törölt jog ranghelyén hivatalból kell bejegyezni azt a jelzálogjogot, amelyről az egyesség a 49. §. 3. bekezdése értelmében intézkedett, illetőleg fel kell jegyezni a ranghelynek az egyességben megállapított fenntartását. 56. §. Az egyességi eljárást azokon az eseteken kivül, amikor a biró azt megszüntetheti, meg kell szüntetni: 1. ha az eljárás nem lett volna megindítható; 2. ha az adós az eljárás költségét birói határozat ellenére nem előlegezi; 3. ha az adós a hitelezők jegyzékét és a mérleget a neki engedett határidő alatt sem mutatja be ; 4. ha az adós az esküt (40. §.) le nem teszi ; 5. ha az egyességi ajánlatot a hitelezőknek e rendeletben meghatározott többsége el nem fogadta ; 0. ha az elfogadott kényszeregyesség jóváhagyását a bíróság megtagadja. Ha az eskü letételére többen vannak kötelezve, a biró az 1. bekezdés 4. pontja esetében szabadon mérlegeli annak a körülménynek az eljárás folytatására vagy megszüntetésére való hatását, hogy az eskü letételét az erre kötelezett több személy közül egy vagy több megtagadja vagy a határnapon meg nem jelenik. Az 1. bekezdés 2.-4. pontja esetében az érdekelteket meg kell hallgatni. 57. §. Az eljárás megszüntetését közzé kell tenni. Az eljárás megindítására vonatkozó feljegyzést (13. §.), ha az adós nem kereskedő, az eljárás jogerős megszüntetését követő tizenöt nap elteitevei a telekkönyvben törölni kell, hacsak ezen az időn belül az adós ellen csődöt nem kérnek. Ha az adós ellen csődöt kérnek, a feljegyzést — amennyiben még törölve nincs — a csődnyitás feljegyzésével egyidejűleg kell törölni. Ha a csődnyitásj kérelmet elutasítják, a feljegyzés törlése végett a bíróság a telekkönyvi hatóságot az elutasító végzés jogerőre emelkedése után keresi meg. A bíró a biztosítási intézkedések megszüntetése és a vagyonfelügyelő felmentése tárgyában csak a csődnyitó határozat közlése és esetleg, ha az adós nem kereskedő, az eljárás megszüntetését követő tizenöt nap eltelte, ha pedig ez idő alatt az adós ellen csődöt kértek, a kérelem felől hozott jogerős határozat közlése után intézkedik. Ha az adós kereskedő, a bíróság ellene a csődöt az 5(3. §. 1. bekezdésének 2—6. pontjai esetében a megszüntető határozat jogerőre emelkedése után hivatalból megnyitja. Ha valamely hitelező a nem kereskedő adós ellen az eljárás megszüntetését követő tizenöt nap eltelte előtt csődnyitási kérelmet terjesztett elő, a bíróság csak az egyességi eljárást megszüntető határozat jogerőre emelkedése után tüz ki a csődnyitás Felől tárgyalásra határnapot. 58. §. Ha a bíróság hivatalból vagy az eljárás jogerős megszüntetésétől számított tizenöt nap eltelte előtt előterjesztett kérelemre az adós ellen csődöt nyit, az egyességi eljárás megindításának joghatálya a csődnyitásig fennmarad. Az 1881 : XVII. t. c. 27. és 28. § ai értelmében a csődnyitás napjától számítandó határidőket az egyességi eljárás megindításának napjától kell számítani. 59. §. Amennyiben az eljárás költségéről a bíróilag jóváhagyott kényszeregyesség másként nem intézkedik, az eljárás költségét — a 36. §. 1. pontjában említett költség kivételével — az adós viseli. Az 58. §. 1. bekezdése értelmében elrendelt csődben ezt a költséget tömegköltségnek kell tekinteni. VII. FEJEZET. Fellebbvitel. 60. §. Az eljárásban hozott végzések ellen, amennyiben ebből a rendeletből más nem következik, felfolyamodasnak nincs helye. Pénzbeli marasztalást tartalmazó, továbbá oly végzés ellen, amelylyel birói letétet utalványoznak, úgyszintén az eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító, az egyességet jóváhagyó vagy a jóváhagyást megtagadó, valamint az eljárás befejezetté nyilvánítása iránti kérelmet elut sitó, végül az eljárást megszüntető végzés ellen a kir. Ítélőtáblához egyfokú felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodási bíróság a feleket kiküldött biró utján meghallgathatja és a szükséges bizonyítást foganatosíthatja. Az egyességet jóváhagyó végzés ellen felfolyamodással nem élhet az a hitelező, aki szavazatával az egyességhez hozzájárult ; a jóváhagyást megtagadó végzés ellen pedig felfolyamodással nem élhet az a hitelező, aki az egyesség ellen szavazott. Az a hitelező, aki követelését kellő időben nem érvényesítette, az egyesség jóváhagyása tárgyában hozott végzés ellen felíolyamodással csak akkor élhet, ha valószínűvé teszi, hogy követelésének érvényesítését hibáján kivül mulasztotta el és ha követelésének fennálltát és összegét hitelt érdemlően kimutatja. A hivatalos lapban hirdetmény utján közölt határozat ellen a felfolyamodás határideje tizenöt nap. Ez a határidő minden érdekeltre vonatkozólag a hirdetménynek a hivatalos lapban való első megjelenése napján kezdődik (Pp. 449. §. 1. bekezdése).