Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 48. szám - A közvetlenség elve és a bizonyitásfelvétel. Folytatás

236. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 48. szám szövegezésében gyakoroljon hatást az itélőbiróságra, ugy a Budapesten lakó felperes perbeli érdekét is megfelelő módon kell, hogy kielégitse az itélöbiróság egyik kiküldött birói tagja utján eszközölt kihallgatás. A német jogászvilág mondhatni irigységgel eltelve szemléli az osztrák törvénykezés fényes helyzetét s mind hangosabban nyilatkozik meg az a kívánság, hogy az osztrák Pp.nak ama rendelkezéseit, amelyek az Ítélkezés jóságának az érintése nélkül az ottani eljárást oly bámulatos gyorssá tették, recipiáltassanak. Az osztrák polgári peres eljárás gyorsaságára nézve legyen szabad felemlítenem, hogy Ausztriában a törvényszéki perek közül 1909-ben (későbbi adatok nem állnak rendelkezésemre) : 42-6% egy hó alatt, 3i'9% egy-három hó alatt, 16"5°/o háromhat hó alatt, 7'4°/o hat hótól egy év alatt és végül l'6°/o egy évnél hosszabb idő alatt nyert befejezést. Vagyis 100 törvényszéki per közül legfeljebb egy-két olyan per akadt, amelyben az érdemleges Ítéletet a kereset beadásától egy évnél hosszabb idő választotta el. Akkor, amikor őszintén feltártam azokat a leküzdhetetlen nehézségeket, amelyekbe a társasbiróság előtti közvetlen tanubizonyitás a budapesti elsőfokú társasbirósági eljárásba ütközni fog, nem szeretném, ha félreértetném. Nem az az én álláspontom, hogy a törvényszék tanút közvetlenül egyáltalán ne hallgasson ki, ellenkezőleg, tegye ezt meg mindannyiszor, amidőn a per alapos elbírálása szempontjából a közvetlen észlelésnek nyomós szükségét látja. Csupán az ellen van aggályom, hogy a felebbezési tanácsok jelenlegi gyakorlatának megfelelően a közvetlen kihallgatás föltétlen szabálynak tekintessék a tanuk fontosságára való tekintet nélkül kizárólag azért, mert a tanuk a bíróság székhelyén, vagy annak közelében laknak. A kiküldött bíró eljárása rugalmasabb, könnyebben alkalmazkodhatik a határnapok kitűzésénél a felek és a tanuk méltányos igényeihez és lényeges előnye lenne már annak is, ha a kiküldött eljárása következtében az itélőtanács legalább a nyilván lényegtelen vagy teljesen egybehangzó tanúvallomások közvetlen kivételétől megkíméltetnék és a reprodukció csakis a döntő vallomásokra szorítkoznék. * Ezekhez a szavakhoz más megjegyzésünk nem lehet, mint csak az, hogy ezek a szavak egy oly egyéniség szavai, aki a gyakorlat embere. 9 csődönftiviili egyességi eljárás. A m. kir. minisztériumnak 4070 1915. M. E. számú rendelete a csödönkivüli kény szer egy ess éyi eljárásról. (Folytatás és vége.) 22. §. Ha a vagyonfelügyelő a befolyó pénz átvételét és fizetések teljesítését magának tartotta fenn, az átvett pénzösszegekből fedezi a folyó kiadásokat és teljesiti különösen a 30. és a 31. §-ban felsorolt kötelezettségeket, amennyiben lejártak; amennyiben pedig még le nem jártak, azokat a lehetőség szerint biztosítja. A fennmaradt vagy nélkülözhető összeget kési delem nélkül birói letétbe helyezi vagy a bíró engedélyével gyümölcsö/.őleg másként helyezi el. A vagyonfelügyelő csak oly folyó kiadásokat tehet, amelyek az üzlet, a gazdaság va^y a kenyérkereset folytatásához rendszerint szükséges, vagy amelyeket a 17. §. 2. bekezdése értelmében hatályos ügyletek tesznek szükségesekké. 23. §. A vagyonfelügyelő köteles a bírónak jelentést tenni, ha az adós a 9. §. 1. bekezdése értelmében tett birói intézkedésnek vagy a 17. §. rendelkezéseinek ellenére cselekszik. 24. §. A vagyonfelügyelő költségének megtérítésén felül ténykedéseért díjazást követelhet. A bíró bármikor utasíthatja a vagyonfelügyelőt, hogy dijés költségszámláját közölje. A vagyonfelügyelő diját és költségét a bíró állapítja meg. A határozat ellen a vagyonfelügyelő és az adós egyfokú felfolyamodással élhetnek. A vagyonfelügyelő részéről az adóssal vagy a hitelezőkkel dija vagy költségének összege tekintetében kötött megállapodás semmis. Az igazságügyminiszter rendelettel a vagyonfelügyelő díjazásánál irányadó díjszabást állapithat meg. 25. §. A biró a vagyonfelügyelő ténykedését, számadásait és ténykedésére tartozó egyéb iratait bármikor megvizsgálhatja és a vagyonfelügyelőt jelentés és felvilágosítások adására utasíthatja. Ha a vagyonfelügyelő kötelességeit kellően nem teljesíti, a biró őt kötelességei teljesítésére esetenként hatszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal szoríthatja és sürgős esetekben a vagyonfelügyelő költségére egyes tennivalók ellátásával más személyt bizhat meg. A biró a vagyonfelügyelőt fontos okból hivatalból vagy bármely érdekelt kérelmére tisztétől felmentheti. A határozat meghozatala előtt a vagyonfelügyelőt lehetőleg meg kell hallgatni. 26. §. Ha az üzlet terjedelme vagy más fontos ok megkívánja, a biró a vagyonfelügyelő mellé az érdekelt hitelezők közül ellenőrző biztost vagy legfeljebb öt tagból álló ellenőrző bizottságot rendelhet ki. A kirendelésnél a hitelezők javaslatára lehető figyelemmel kell lenni. Az ellenőrző biztos és az ellenőrző bizottság tagjai díjtalanul működnek. Az igazolt és szükséges költséget javukra meg kell téríteni. A biró a kirendelést visszavonhatja. 27. §. Az ellenőrző biztos vagy az ellenőrző bizottság megvizsgálja az adós vagyoni viszonyait, az adós üzletének, gazdaságának vagy kenyérkeresetének az eljárás megindítását megelőző időben történt folytatását, a vagyonkimutatást és az adós feljegyzéseit. A biró az ellenőrző biztost vagy az ellenőrző bizottságot arra is felhatalmazhatja, hogy a vagyonfelügyelőt ellenőrizze. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő az ellenőrző biztos vagy az ellenőrző bizottság utasításaitól el nem térhet. Az ellenőrző biztos vagy az ellenőrző bizottság vizsgálata eredményéről jelentését legfeljebb tizenöt nap alatt a bíróhoz nyújtja be. A biró fontos okból kérelemre rövid halasztást engedhet. A 21. §. 2. bekezdése megfelelően ide is kiterjed. A biró az ellenőrző biztost vagy az ellenőrző bizottság tagjait szakértőkként is meghallgathatja. IV. FEJEZET. Hitelezők. 28. §. A követeléseket a kir. törvényszéknél be kell jelenteni. A bejelentésnek írásban kell történnie. A Pp. 137. § ában az írásbeli beadványokra megszabott kellékek a bejelentésre nem állanak. Oly külön kielégítésre jogosított hitelező, aki követelését az egyességi eljárásban érvényesiti, köteles a bejelentésben a külön kielégítés alapját szabatosan megjelölni és nyilatkozni arra nézve, hogy a követelést a külön kielégítési jog előreláthatólag mily összeg erejéig fedezi (42. §.). Ugyanez áll megfelelően oly hitelezőkre, akiknek követelése váltókötelezett, adóstárs vagy kezes kötelezettségével vagy külön kielégítésre jogot nem adó más módon van biztosítva. Az a hitelező, aki előnyös kielégítésre (31. §.) tart igényt, a bejelentésben ezt és igényének jogalapját közölni köteles (62. §.). A bejelentéseket az érdekeltek megtekinthetik. 29. §. A követelés elévülése, bejelentésétől kezdve az egyességben megállapított fizetési határidő leteltéig, ha pedig az egyesség létre nem jött, az eljárás jogerős megszüntetéséig nyugszik. A nyugvás megszűnte után tovább folyó elévülés harminc napnál rövidebb idő alatt nem fejeződik be. 30. §. Az egyezségi eljárás nem érinti az előnyösen kielégítendő követeléseket (31. §.) és a vagyonfelügyelőnek vagy az adósnak az eljárás megindítása után végzett hatályos jogcselekményeiből eredő követeléseket; azonban ily .követelés alapján az adós ellen az eljárás folyama alatt csödnyitást nem lehet kérni. Az egyességi eljárás nem érinti a bérleti, haszonbérleti és szolgálati viszonyokat, amennyiben azok az egyessrgi eljárás megindítása után folyamatban maradnak. Az egyességi eljárás nem érinti az 1881 : XVII. t. c. 65. §-ának 3. pontjában meghatározott követeléseket. 31. §. Az egyességi eljárásban előnyös kielégítés illeti meg: 1 az egyességi ellárás költségeit, beleértve mindazokat a kiadásokat, amelyek az adós üzletvitelének, gazdálkodásának vagy kenyérkeresete folytatásának ellenőrzésével és vagyoni állapotának megvizsgálásával járnak; 2. az 1881 : XVII. t.-c. 60. §-ának 1—4. pontjaiban felsorolt követeléseket, úgyszintén oly követeléseket, amelyeket j külön jogszabály csőd vagy végrehajtás esetére ezekkel egyenlő | vagy előnyösebb sorrendben kielégitendőknek mond ki. Ha az adós betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy más ily cég, előnyös kielégítés illeti azokat a hitelezőket, akiknek betéti könyvre elhelyezett tőkéje egyszáz koronát meg nem halad. 32. §. Oly követelést, amely nem pénzbeli szolgáltatásra irányul vagy amely összeg szerint határozatlan, az eljárás megindításakor volt pénzértéke szerint kell érvényesíteni.