Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 47. szám - Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek évi jelentése (1913-1914.) az egyesület működésének hetedik-nyolcadik évéről

Erdélyrészi Jogi Közlöny. 47. szám. ingatlanaira és egyéb telekkönyvi jogaira való feljegyzés végett a telekkönyvi hatóságot, a végrehajtási jegyzőkönyvekre való feljegyzés végett pedig azokat a járásbíróságokat keresi meg, a melyeknél az adós ingóságaira végrehajtást foganatosítottak.' A feljegyzésben meg kell jelölni az egyezségi eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésének napját. A telekkönyvi betét (telekjegyzökönyv) „Jegyzet" rovatában utalni keli a feljegyzés sorszámára mindazoknál a bejegyzéseknél, amelyeken alapuló jogok a 19. §. hatálya alá esnek. Ha az adós bejegyzett kereskedő, a biró az eljárás megindításának a cégjegyzékben való feljegyzéséről és ha az adós szabadalom tulajdonosa, annak a szabadalmi lajstromban, ha hajó tulajdonosa, a hajólajstromban, ha pedig más oly joga van, amelyről nyilvános jegyzéket vezetnek, e jegyzékben való feljegyzéséről is gondoskodik. 14. §. Amennyiben ebből a rendeletből más nem következik, a biró az egyességi eljárás egész folyamán hivatalból jár el és határoz. A biró a lényeges körülmények megállapítása végett bizonyitásfelvételt és tudakozódásokat foganatnsithat. Különösen elrendelheti az érdekelteknek meghallgatását és kötelezheti őket a szükséges okiratok és más bizonyítékok előterjesztésére. Az 1875 : XXXVII. t.-c. 36. §-a ide is kiterjed. A felek eskü alatti kihallgatásának és egyességi eskünek nincs helye. 15. §. Az egyességi eljárásban az érdekeltek meghallgatása szóbeli tárgyaláson kivül a többi meghallgatandó személy távollétében és jegyzőkönyv készítése nélkül is történhetik; jegyzőkönyv készítésének hiányában azonban a meghallgatás eredményét az iratoknál röviden fel kell jegyezni. Á meghallgatott személynek csak szükség esetén keli alkalmat adni arra, hogy más személyek előadására nyilatkozhassék (Pp. 254. §.). A 11. §. 6. bekezdése meghallgatás esetében is megfelelően áll. Igazolásnak az egyességi eljárásban nincs helye. II. FEJEZET. A kérvény benyújtásának és az eljárás megindításának joghatálya. 16. §. Az egyességi eljárás megindításának joghatálya azzal a nappal áll be, amelyen a hirdetményt az eljáró biróság hirdető táblájára kifüggesztették. 17. §. Az adósnak a kérvény benyújtása napjától kezdve az eljárás megindításáig nem szabad ingatlanait elidegeniteni vagy megterhelni, vagyonához tartozó dolgon vagy jogon külön kielégítési jogot engedni és róluk élők között ingyenesen rendelkezni. Az eljárás megindításától kezdve az 1. bekezdésben felsorolt jogügyleteknek, valamint oly ügyleteknek hatályosságához, amelyek az üzlet, a gazdaság vagy a kenyérkereset folytatásához rendszerint nem tartoznak, a vagyonfelügyelő hozzájárulása szükséges. Az adós köteles az üzlet, a gazdaság vagy a kenyérkereset folytatásához tartozó jogügyletet is abbanhagyni, ha az ellen a vagyonfelügyelő kifogást tesz. A vagyonfelügyelő a befolyó pénz átveielet, fizetések vagy más kötelezettségek teljesítését magának tarthatja fenn. Oly cselekmény, amelyet az adós az 1. bekezdés ellenére vagy a 2. b kezdés esetében a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül vagy kifogása, avagy fenntanása ellenére végzett, az egyességi eljárás befejez, tlé nyilvánításinak előfeltétele alatt (55. §.) a hitelezők irányában hatálytalan. Megfelelően állanak az oly jóhiszemű harmadiK személyek javára szóló szabályok, akik nem jogosult személytől visszterhes ügylettel szereztek jogot. A 3. bekezdés alapján beálló hatálytalanságot attól az időponttól számított hat hónap mulva nem lehet többé érvényesíteni, amikor a hitelező a hatálytalanság érvényesithetővé váltáról tudomást szerzett. Az eljárás befejezetté nyilvánításától számított tíz év letelte után a hatálytalanságot többé egyáltalában nem lehet érvényesíteni. A hat hónapi haiándő folyására az elévülés szabályai megielelően állanak. Ha az adós a 2. bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére köt jogügylet t, a biró a vagyonfelügyelő és az adós meghallgatása után az eljárást m> g^züntetheti. Az adósnak szabad i end' lkezésre igénye van oly összegre, amely a saját és ama szemeseknek tartásai a szükséges, akiket jogszabálynál fogva eltartani köteles. 18. §. Az egye-segi eljárás megindításától kezdve az adós vagyonahoz tartozó dolgokra és jogokra végrehajtást elrendelni vagy fog n t-sitani nem lehet. A/, egyességi eljárás megindításától kezdve az adós ingatlanára vagy a telekköm vbe bejegyzett egyéb jogára a telekkönyvi rendtartás 88. §-ának b) és c) pontjai, úgyszintén 92. §-a alapján a jelzálogjog előjegyzését kérni nem lehet. Nem lehet továbbá megtartási jogot gyakorolni az adós vagyonához tartozó oly dolgokra és jogokra, amelyek az egyességi eljárás megindítása után kerültek a hitelező birtokába vagy rendelkezése alá. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást adók és más köztartozások javára szerzett külön kielégítési jogokra, valamint olyan személyek egy évnél nem régibb időben lejárt tartási követelései erejéig szerzett külön kielégítési jogokra sem, akiknek eltartására az adós jogszabálynál fogva köteles. Az egyességi eljárás megindítása nem érinti az olyan dolgok visszakövetelésére irányuló jogokat, amelyek nem az adós • tulajdonai, sem — a 19. §. eseteinek kivételével — az egyességi eljárás megindítása előtt szerzett külön kielégítési jogokat. A biró azonban a korábban szerzett külön ki legitési jog tárgyának elárverezését a kitűzött árverési határnaptól számított legfeljebb két hónapra felfüggesztheti, ha ez az értékesítés eredménye szempontjából előnyös, vagy ha a hitelezőknek károsodástól megóvása végett szükséges. Különösen fontos okból a biró ezt a határidőt kérelemre legfeljebb egy hónappal meghosszabbítja. 19. §. Az eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt (55. §.) érvénytelenek az oly külön kielégítési jogok, a melyeket az egyességi ajánlat benyújtását megelőző két hónapon belül vagy az egyességi ajánlat benyújtása és az egye-ségi eljárás megindítása közötti időben az adós vagyonához tartozó dolgokra vagy jogokra végrehajtás utján szereztek. A 18. §. 2. bekezdésének rendelkezéseit itt is megfelelően alkalmazni kell. Az 1. bekezdés szabálya nem gátolja az ott meghatározott külön kielégítési jog alapján az eljárás megindítása előtt kitűzött árverés foganatosítását. Bármelyik fél vagy a vagyonfelügyelő azonban az ily árverés felfüggesztését kérheti. Ha akár az eljárás megindítása előtt, akár az eljárás folyamatban léte alatt foganatosított árverés folyamán az 1. bekezdés rendelkezései alá eső külön kielégítési jog tárgyáért valamely pénzösszeg folyt be és annak jogerős felosztása még meg nem történt, ennek azt a részét, amely a függőben levő külön kielégítési jogra esnék, az eljárás befejezetté nyilvánításáig a 22. §. 2. bekezdése értelmében kell kezelni. Ezeket a rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni közpénztárból felvehető lefoglalt követelés kiutalására, úgyszintén akkor is, ha a végrehajtás utján szerzett külön kielégítési jog tárgyát nem árvcés utján, hanem másként kellene értékesít ni. E §. rendelkezései nem nyernek alkalmazást adók é-^ más köztartozások javára szerzett külön kielégítési jogokra, úgyszintén olyan személyek egy évnél nem régibb időben lejárt tartási követelései erejéig szerzett külön kielégítési jogokra sem, akiknek eltartására az adós jogszabálynál fogva köteles. 20. §. Az egyességi ajánlat benyújtásától kezdve szünetel az adósnak a fennálló törvényeken alapuló az a kötelezettsége, hogy önmaga ellen csőd nyitását kérje. Az egyességi eljárás megindításától kezdve az adós ellen hitelező kérelmére csődöt nyitni nem lehet. Ha valamely hitelező az egyességi eljárás megindítása előtt az adós ellen csőd nyitást kért, az adós az egyességi eljárás megindítását kérheti mindaddig, amig a biróság a csődnyitást, habár nem jogerős határozattal, el nem rendelte. Az egyességi eljárás megindítása esetében a folyamatban levő csődnyitási eljárást fel kell függeszteni (57. §. 3. bekezdése). III. FEJEZET. Vagyonfelügyelő, ellenőrző biztos és ellenőrző bizottság. 21. §. A vagyonfelügyelő pontos tájékozódást köteles szerezni az adós vagyoni helyzete és üzletének, gazdaságának vagy kenyérkeresetének eddigi folytatása, fizetési nehézségeinek okai, kinnlevőségeinek behajthatósága, a felajánlott egyességi hányad megfelelő volta és általában a hitelezők elhatározására lonlos minden körülmény felöl. Köteles gondo-kodni arról hogy az adós üzlete, gazdasája vagy kenyérkeresete a lehetőséghez képest tovább folytatpató legyen es felügyelni arra. az ados vagyonából semmit el ne vonjanak. F lü 1 vizsgálja az adós által előterjesztett hitelezöjegyzéket és ideiglenes mérlegel, közreműködik a vagyonkimutatás és a végleges mérleg elkésziu-sében, ellenőrzi azok helyességét, minde/.ek megtörténtét aláírásával tanúsítja és ténykedéséről a tárgyalás előtt a bírónak Írásban jelentést tesz. A vagyonfelügyelő a tisztének kötelességellenes vitele folytán okozott vagyoni kárért az össz -s érdekelt knek felelős. (Folytatjuk.)