Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 47. szám - Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek évi jelentése (1913-1914.) az egyesület működésének hetedik-nyolcadik évéről

47. szám. Erdélyrés/i Jogi Közlöny 233. oldal. KÜLÖNFÉLÉK. = Előfizetőinknek. Értesítjük t. előfizetőinket, hogy •eddig a kolozsvári táblai értesítő összeállítása és közlése, bekövetkezett betegség folytán, maradt el. Azonban intézkedtünk ugy, hogy már a jövő számban és azután rendesen fog jönni. = A Magyar Jogászegylet tudományos pályázatai. A Magyar Jogászegylet a következő pályakérdeseket tűzte ki: 1. „Kifejtendő a felek és a bíróság cselekvési köre egymáshoz való viszonyában a polgári perben, különös tekintettel a fél adatszolgáltató tevékenységére (tárgyalási elv)". Jutalma az Emmer Kornél-alapitványból ezer korona. II. „A háború hatása a magánjogra." Jutalma ezer kor. III. „A koronaügyész jogállása szervezeti törvényeink és a bűnvádi perrendtartás alapján." Jutalma ezer korona (Fayer-dij). IV. „A háború és a nemzetközi szerződések." Jutalma ezer korona. A pályázatok feltételei a következők: 1. Körülbelül tiz nyomtatott iv terjedelmű magyar nyelvű értekezés kívántatik, a mely a kitűzött kérdést behatóan tárgyalja. 2. A pályázatban nem egyleti tagok is részt vehetnek. 3. A pályadíj csakis tudományos értékű munkának adatik ki; pályamunka a pályadíj odaítélése nélkül is dicséretben részesíthető. 4. A pályázat felől a Magyar J jg.íszegylet igazgató-választmánya által kiküldött bizottság határoz és az bontja fel a pályadíjnyertes munka jeligés levelét. Megdicsért munka jeligés levelét csak a szerző kívánságára bontják fel. 5. A pályamunkákat 1916. szeptember hó 30-ig az egyesület titkári hivatalának címére (V., Szemere-utca 10. sz.) postán, ajánlva kell küldeni. 6. A pályamunka idegen kézzel vagy géppel, tisztán és olvashatóan irva és lapszámozva legyen. 7. A szerző nevét, foglalkozását és lakhelyét tartalmazó lepecsételt levélen ugyanaz a jeli-e álljon, amely a pályamunka •címlapján olvasható. A lepecsételt levélben foglalt esetleges kikötés, feltétel tekintetne nem vél étik. Álnév alatt vagy névtele nül pályázónak a pályadijat nem adják ki. Nem tarthat igényt j a pályadíjra oly munka sem, amelyet többen közösen nyújtottak be. 8. Pályadíjnyertes munkát, a Magyar Jogászegylet akár Értekezési között, akár Könyvkiadó-Valla-latában külön tiszteletdíj fizetése nélkül közzéteheti. 9. Jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratát a .-zerző egy éven belül átveheti. Az Emmer-pályázat pálya bíróságának elnöke: dr. Töry Gusztáv v. b. t. t., igazságügyminiszteri államtitkár. A magánjogi pályázat pálya bíróságának elnöke: Juhász Andor a budapesti kir. ítélőtábla elnöke. A Fayer-pályázat pályabirós;igának elnöke: dr. Doleschall Alfréd egyetemi tanár. A nemzetközi jogi pályázat pályabiróságának elnöke: dr. Magyary Géza egyetemi tanár. = Meghívó. Az Országos Ügyvédszövetség 1915. nov. 21-én délelőtt 10 órakor a Szövetség hivatalos helyisedéiben (Budapest, V., Szemere-utca 10.) tartandó igazgatótanácsi ülésre. Napirend: 1. Jelentés a Szövetség 1914. évi működéséről és állapotáról. 2. Az 1914. évi zárszámadas előterjesztése s a számvizsgáló bizottság elé utalása. 3. Az 1915. évre szóló költségelőirányzat megállapítása. 4. Javaslat. Az ügyvédi adok törlése, a kamarai járulékok közjövedelemből való pótlása, az id sebb népfelkelés* e kötelezett kartársak katonai szolgalata, H kenyerüket veszteit kartársak i közhivatalokba való segítése, a rokkant ügyvédek és eles tt ügyvédek árvái javára létesítendő jótékonysági alap tárgyában. 5. Javaslat a helyettesítési köllségkérdés országos rendezése tárgyában. 6. Eiívéb indítványok. = A háború befolyása a perek szániára. Arra vonatkozó'ag, ho^y a háborús 1914. év forgalma emelkedést vagy csökkenést jelent e, igen érdekes adatokat tartalmaz a poros/, igazságügyminiszteriumiiíik most megjelent hivatalos kimutatása. Ebből kiderül, hogy 1914. évben lényegesen kevesebb a perek száma, mint 1913 ban. Az Amtsgerichteknél 1913. évben 2.282.558, mig 1914. évben 2,021.016 meghagyásos eljárást tettek folyamatba. A rendes polgári perek száma az 1913. évi 1,811.318 számról 1,526.016 pzámra sülyedt le. A valtóperek száma 235.673-ról 222.671-re. Amig 1913-ban 5442 csődöt nyitottak meg, addig 1914. évben a csődnyitások száma lement 4374-re. Büntető ügyekben a büntető parancsok száma 203.481ről 170.874 re apadt. A kihágások száma 178.460-ról 149.031-re szállt le. Amig 1913. évben 549.727 főtárgyalás volt, addig 1914-ben a főtárgyaiások száma 449.960- A büntető ítéletek 435.310-ről 350.3^0-ra sülyedtek. A polgári ügyekben 1914. évben 2,172.816 szóbeli tárgyalás volt. Ebből 955.796 ügyet makacssági ítélettel intéztek el, 228.731 ügyet végitélettel, 120.659 ügyet egyezséggel, 361.170 ügyet bizonyítással és 524.381 ügyet egyéb módon. Meg kell még említeni, hogy a 7018 gondnokság alá helyezési ügy közül 985 esetben iszákosság miatt kérték a gondnokság alá helyezést. Meg lehet állapítani továbbá azt is, hogy úgy a törvényszékeknél, mint a fellebbezési bíróságoknál a polgári ügyekben, valamint a büntető ügyekben is csökkenés volt észlelhető a forgalomban. (Birák és Ü. Lapja.) • = Német birák a harctéren. A Deutsche Richterzeitung 1915. október hó 1-én megjelent számából megállapíthatjuk, hogy ujabban ismét 30 német kartársunk szenvedett hősi halált. A mily fájdalmasan vesszük tudomásul a német birói kar ezen súlyos veszteségét, ép oly büszkeséggel szögezzük le, hogy német kartársaink közül ujabban negyvenen lettek vitéz magatartásukért kitüntetve. = A biró hivatalos órája. A Deutsche Richterzeitungban olvassuk, hogy az egyes német államokban a birák részére hivatalos órák vannak megállapítva. Annak folytán, hogy ujabban nálunk is felmerült az az eszme, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően hivatalos órák állapíttassanak meg, leszögezzük, hogy Németországban súlyos aggályokat támasztanak ezen eszmével szemben. Különösen utalnak arra, hogy az a nehéz és sokoldalú szellemi munka, amely a bíróra a nagyanyagu és komplikált jogkérdésekkel telitett perekben vár, a legtöbb esetben nem oldható meg órákhoz kötötten. Sokszor a bírónak otthonában támad a helyes megoldás gondolata és számtalanszor kénytelen munkáját csak azért is abbahagyni, mert a hivatali egyéb elfoglaltság folytán érdemi eredményes további munka nem várható. Figyelembe kell venni még azt is, hogy az egy k biró lassan, a másik gyorsabban dolgozik, az egyik a kérdés eldöntésénél az elméleti forrásokat és a joggyakorlatot hosszabb ideig kénytelen tanulmányozni a másik pedig erre ali<í fordít időt épen azért, mert ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozott. A bíráknak szakszerű foglalkoztatása is nagyjelentőségű. Utalnak Németországban arrs, hogy a hivatalos óra megállapítása arra a művel tre alkalmas volna, hogy a bírót hivatalában állandóan meg lehessen találni. Ez azonban nem lehet a kérdésben döntő. Poroszországban be van vezetve az, hogy a hét bizonyos napjain a biró a felek rendelkezésére áll, a mikor egyszersmind a sürgős jellegű teendőket is végzi. A D utsche Richterzi itung megjegyzi, hogy ezen rendszer ellen még sohasem volt panasz és az a gyakorlatban kitűnően bevált. ^ = Adó- és Illetékügyi Szemle. Dr. Klug Emil budapesti ügyved állal szerkesztett kiváló penzügyjogi folyóiratnak októberi füzete a következő változatos es magas színvonalú tartalommal jelent meg: Fellner Frigyes: Az egyenesadók reformja Magyarországon. — Dr. Fraenkel Sándor: A hadi jövedelemadó kivetése. — Arszenovics Gyula: Szeszadóügyi problémák. — Vargha Imre dr.: A részvénykibocsátási illeték. — Mahler Sándor dr.: A pénzügyi jog és a magyar tudományegyetemek. — A legújabb adó- és illetékügyi joggyakorlatnak közlésén felül kiseub gyakorlati cikkek és érdekes közlemények foglaltatnak a füzetben az uj osztrák örökösödési adóról, a fióküzletek megadó/tatásának illetékességéről, a harmadik magyar hadikölcsönröl, Holhndia pénzügyeiről és a legújabb szakirodalomról. A Szemle megrendelhető annak kiadóhivatalában 'Budapest, V., Falk Miksa-utca 7. sz.) Táblai értesítő. I. A kolozsvári kir. ítélőtáblánál 1915. évi nov. hó 15-én és következő napjain előadott ü„'yek az alábbiak szerinti elintézésben rszesültek. Polgári szakosztályban. ,nr ,216?' Szabó Á2nes ~~ özv« Pacurár Gáborné és társai 468 K 40 f. iránti ügye — hh. i. 2885. Csugudeán Viktor — Micu Ádám és társa 800 K iránti ii.nye — e. í. v. 2255. Karzián Sándor — Jonaszk Tódor és neje 7134 K töke és J358 K ingok kiadása — hh. it.