Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 45. szám - Előkészitő iratok - Adalékok a Házassági Törvény 81-103. §§. joggyakorlatához. (Befejő közlemény.)

45. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 223. oldal. szabott idö eltelte után 3 hónap alatt a házasság felbontását nem kéri, a perben érvényesített ok alapján a házasság felbon­tását többé nem lehet kérnie. Nyilvánvaló, hogy felperes a házasság felbontására irányuló kérését, mely 1904. október 11-éig lett volna benyújtandó, elké­setten a 3 hó eltelte után adta be. Ez okból tehát az elsöbiróság Ítéletének a házassági kötelék felbontására irányuló s hivatalból felülvizsgált részének meg­változtatásával felperest keresetével a Ht. 100. §-aban foglalt intézkedés alapján elutasítani kellett annál is inkább, mert fel­peres nem is állította, annál kevésbé bizonyította, hogy az 1894. évi XXXI. t.-c. 83. §. 2. bekezdésében foglalt esetek forog­nának fenn. Tábla 2837—905. itélet indokai alapján hhagyó. Curia: 8185—905. Psz. itélet. Az ágytól és asztaltól való különélést elrendelő Ítéletben az ügy érdeme nem bírálható el s csak az vizsgálandó és állapítandó meg, hogy foroqnak e fenn oly ténykörülmények jelenségei, melyek esetleg bontó okot képezhetnének. A különélésre kiszabott 6 hő nem az itélet kézbesítésétől, hanem a jogerőre emelkedéstől számitandólag veszi kezdetét. A kir. Ítélőtábla az elsöbiróság különélést elrendelő ítéletét helybenhagyja, de azzal a helyesbítéssel, hogy a különélésre kiszabott 6 hó az itélet jogerőre emelkedésétől számítandó. Indokok: Az ágytól és asztaltól való különélést elrendelő itélet nem bírálhatja el az ügy érdemét s csak azt kellett vizs­gálni, hogy a házasfelek kibékülésének megkisértését célzó ítélet­hozásnak van-e helye. Minthogy a felbontás a per adatai szerint kimondhatónak látszik, mert oly ténykörülmények jelenségei állapithatók meg a perben, amelyek esetleg bontó okot képezhetnek: a kir. tör­vényszék a H. T. 99., 100. §-ok rendelkezéseinek megfelelően rendelkezett azzal a különbséggel, hogy a 6 havi időtartam az itélet jogerejüvé válta után kezdődik. Az ágytól és asztaltól való különélésnek 6 hónapnál hosz­szabb időtartamban való kiszabására semmi ok sem forog fenn. Curia helybenhagyta 1908. I. 7-én 5785—907. P. sz. a. ÍOO. §. Ha a házastársak az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házassági életközösséget visszaál­lít jákf vagy ha a felperes és viszontkereset esetében az alperes az ágytól és asztaltól való különélésre szabott idő letelte után három hónap alatt a házasság jelbontását nem kéri, a perben érvényesített ok alapján a házasság felbontását többé nem lehet kérni. A 83. §. második bekezdése megfelelően alkalma­zandó. M. J. 122. §. Min. 219. 220. 11. A különélésre rendelt határidő eltelte után joga van felpe­resnek és viszontkereset esetében alperesnek is, hogy a házas­ság felbontása céljából a bírói eljárás újra felvételét kérhessék, anélkül, hogy ezt formális keresetlevélben tartoznának tenni. Nehogy azonban a házasság fennállásának kérdése sokáig füg­gőben maradjon, ezen kérelem előterjesztésére rövid 3 havi idő van megszabva. Hogyha azonban a felek kérelmük előterjeszté­sében vétlen körülmény által gátoltatnak, a határidő folyása szünetel. Ha bontó perben alperes viszonkeresetével elutasittaíik, s azon megnyugszik, alperes nem jogosiiható fel arra, hogy az ágytól és asztaltól való különélésre kiszabott batáridő letelte után a házasság felbontását kérelmezhesse, mert a H. T. 100. §. értelmében erre alperesnek csak viszontkereset esetére van joga, ez a jog tehát a viszontkeresetével elutasított, alperest nem illetheti. (Curia: 5230—1897. Ko. 3149—1897.) (Lásd 99. §-nál a Curia: 5175—1898. sz. hat.) Ha a házasság felbontása iránti perben alperes viszontke­resettél élt, de a házasság felbontását, az ágytól és asztaltól való különélésre szabott idő eltelte után három hónap alatt nem kéri, a házasságot, a bontást nem szorgalmazó alperes viszont­keresete folytan is felbontani és ennek folyományául a 85. §. értelmében felperest vétkesnek nyilvánítani nem lehet, mert a különélésnek a H. T. 99. §. érteimében történt elrendelése ese­tében a házasság nem hivatalból, hanem csak annak a félnek szorgalmazására bontható fel, H a bontást a 11. T. 100. §-ban meghatározott idö alatt ismételten kéri. (Curia: 2590—899. Ko 3455-899.) Felperes nő, ki a házasság felbontását a H. T es 80. §. a) és c) pontja alapján kérte keresetével a H. T. 100. §-a alapján elutasittatott, mert az ágytól és asztaltól való külön­élésre megszabott 6 havi idő letelte után 3 hónap alatt sem a házasság felbontását nem kérte, sem az alperes kérvénye foly­tan kitűzött birói békéltetéshez és a további tárgyalásra meg nem jelent; ellenben a peresfelek közötti házasság alperes viszontkeresete folytán a H. T. 80. §• c) pontja alapján felbon­tatott és felperes a H. T. 85. §-a alapján vétkesnek nyilvánít­tatott. (Curia: 2787-909. (Ko. 2827-500.) Az 1894. XXXI. tc. 100. § ában kitűzött határidő alatt viszontkereset esetében mindkét fél szorgalmazhatja a házasság felbontására irányult kérelmének érdemi elintézését, mert az ágytól és asztaltól különélésnek, mint békítési kisérletnek elren­delésével az ügy érdeme nincs eldöntve; magában véve az a körülmény pedig, hogy kizárólag a keresetben felhozott bontó okokra nézve merültek fel kellő jelenségek, nem zárja ki azt, hogy alperes a különélésre kitűzött határidő leteltével a viszont­kereset érdemi eldöntését, illetve a házasság felbontását esetleg uj bizonyítékokra való hivatkozással is kérelmezze. (Kir. Curia 1903. jan. 7 én 7062—1902. sz. a. hozott Ítélete : Ko. 242—903.) Lásd 99. §-nál a Curia 8185—905. sz. hat. Az 1899. évi 5409. sz. alatt kelt végzés, mellyel a felek között az ágy- és asztaltól való különélés 6 hóra elrendeltetett, alperesnek 1899. december hó 3-án kézbesittetett. Ugyanazért reá nézve a 6 havi idö csak 1900. június hó 3-án járt le. Fel­peres tehát a házasság felbontása iránti kérvényét 1900. márc. 25-én idő előtt adta be és az eljáró kir. törvényszék a H. T. 100. §-án alapuió lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy ezen idő előtti kérvény alapján a további eljárást folya­matba tette és ítéletet hozott. (Kir. Curia 1902. december 17-én 5890. sz. a. hozott Ítélete: Ko. 37—905.) Ágy és asztaltól való különélés elrendelése esetén, ha a felbontó itélet az 1894. XXXI. tc. 100. §-ában előirt 3 hónap előtt hozatik meg, azon félnek keresete, illetve viszonkeresete, aki az ítélethozatalig a házasság felbontását nem kérte ; elbí­rálás tárgyát nem képezheti. Indokok: 3599—1903. I. szám. Amennyiben a házasság a viszontkereset folytán s felperes hibájából is felbontottnak mon­datott ki, e tekintetben az elsőbirói itélet megsemmisítendő volt, mert eltekintve attól, hogy az ágy- és asztaltól való különélést elrendelő 7534—1901. sz. ítéletében foglalt rendelkezéshez ké­pest alperes részéről beadható kérés lejárati ideje előtt hozatott meg, mert az 1894. XXXI. t.-c. 100. §. rendelkezéséből kö­vetkezik, hogy a viszontkereset felett az alperes részéről kellő időben elő nem terjesztett kérés nélkül határozni nem lehet, a pemen érvényesített okra alapított kereseti joga elenyé­szett, már pedig alperesnek a 7534—1901. sz. itélet a vonat­kozó vétiv tanúsítása szerint 1901. december 23-án kézbesittetett, minélfogva a házasság felbontása iránti kérése 1902. szeptember 24-ig volt előterjeszthető, ez azonban a felterjesztett iratok sze­rint ez idő alatt nem történt meg, miért is szabálytalanul járt el az elsöbiróság, midőn a viszontkeresetet (1902. aug. 11 én hozott ítéletében) kérés nélkül is eldöntés tárgyává tette. (Curia 2789—1902. p. sz. ítélete.) A házasság felbontása iránti viszontkereset, a bontóper folyama alatt, a bizonyítási eljárás befejezése és a közbenszóló itélet meghozatala után is támasztható és ezen viszontkereset a peres házastársak közötti életközösségnek megszakítása után fel­merült bontó okokra is alapitható. (M. kir. Curia 1908. szent 2-án 986. sz. Ü. L. 1908. évf. 39. sz.) A magyar khályi Curia Ítéletet hozott: A kir. Curia az alperes viszontkeresetét az alsóbiróságok részéről elutasítottnak tekinti s ezt az elutasító, valamint az alperest a perköltségben marasztaló í'elebbezett rendelkezést helybenhagyja. Indokok: Az 1914. évi március hó 19-én tartott tárgyalá­son az alperes békülési készségé' nyilván ar:a az esetre jelen­tette ki, ha a felperes keresetétől eláll. Minthogy ez be nem következett, a viszontkereset vissza­vontnak nem tekinthető ugyan, mégis helyben kellett hagyni a viszontkereset elutasítását, mert tekintettel arra, hogy az alp -res az ágytól és asztaltól "aló különélésre szabott idő eltelte után három hónap alatt a házasság felbontását nem kérte: a H. T 100. §. értelmében a perben érvényesített ok alapján a házas­ság felbontását többé nem kérheti. 101. §. Az ágytól és asztaltól való különélés ideje 4 §* W ff^21^gyí\^éíésre ni*csenek kötelezve. M. J. Jelen szakaszban foglalt rendelkezés külön kiemeltével t akarja kifejezni a törvény, hogy a kniünelé^ elrendelése

Next

/
Thumbnails
Contents