Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 45. szám - Előkészitő iratok - Adalékok a Házassági Törvény 81-103. §§. joggyakorlatához. (Befejő közlemény.)

224. oldal. Erdélyrészi •Jogi Közlöny 45. szám. esetében a többi házastársi jogok és kötelességek változatlanul maradnak, amennyiben a biró a következő szakaszok (102. 103. §§.) alapján ellenkező ideiglenes rendelkezést nem vesz foga­natba. (Lásd 79. §-nál közölte C. 800—1899. sz. esetet.) 102. §. Az ágytól és asztaltól való különélés elrende­lése esetében a biró ideiglenesen intézkedik a közös kis­korú gyermekek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek tartása és a szükséges tárgyaknak ez utóbbi részére ki­adása iránt. A nő tartását a biró a házasfelek vagyoni és kereseti viszonyaihoz mérten állapítja meg, sőt a férjet a tartás alól fel is mentheti. A H. T. 102. §-ban foglalt intézkedés, nemcsak a H. T. 99. §., hanem a 98. §-ban meghatározott különélés elrendelése esetén is alkalmazandó, ha t. i. a per folyama alatt történt vala­melyik fél kérésére a különvetés. Az ideiglenes nőtartás havonként előre fizetendőleg Íté­lendő meg. (ítélőtábla: 2032—897.) A H. T. 102. §-a alapján az ágytól és asztaltól való külön­élés elrendelése esetére érvényesített ideiglenes nőtartás meg­ítélése a vétkesség vizsgálata nélkül, csak abban az esetben mellőzhető, ha a nő kellő vagyonnal vagy jövedelemmel rendel­kezik. (M. kir. Curia 1914. április 1. 4873—1913. P. Ü. L. 1914. évf. 18. sz.) 103. §. A szülő a gondviselésére nem bizott gyerme­kével is rendszerint érintkezhetik és nevelését ellenőrizheti. Az érintkezés módját szükség esetén a gyámhatóság állapítja meg, mely az érintkezést a gyermek nyilvánvaló érdekében ki is zárhatja. KÜLÖNFÉLÉK. = Munkaadó és munkakönyv. A budapesti királyi ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa az ipari és kereskedelmi alkal­mazottakra vonatkozóan nagyjelentőségű Ítéletet hozott. Az ipar­törvény értelmében a munkaadó az alkalmazott munkakönyvébe, vagy szolgálati bizonyítványába nem vezethet be olyan megjegy­zéseket, amelyek az alkalmazottak viselkedését rossz színben tüntetik föl. Sok munkaadó e tilalmat ugy lépte át, hogy bár a bizonyítványt szabályszerűen állította ki, de szóbeli értesítéssel rossz információt adott munkásáról a felöle érdeklődőknek. A királyi Ítélőtábla ítélete az ilyen irányú szóbeli értesítést is ki­hágásnak és kártérítési alapra szolgálónak minősítette. F. S. budapesti kereskedősegéd ugyanis azt a panaszt emelte a bíró­ságnál, hogy az egyik divatáru-cég főnöke, akinél hosszabb ideig alkalmazásban állott, kilépése után szóbeli uton rossz infor­mációt adott róla egy divatáru-kereskedőnek s emiatt ő nem juthatott alkalmazásba. Ezért F. S. kártérítési keresetet adott be a főnök ellen. Az alsófoku bíróságoknál a kereskedősegéd elveszítette a pört s a királyi tábla a következőkben adott elég­tételt az igazát kereső alkalmazottnak: A munkaadó nem zárható el ugyan attól, hogy volt alkal­mazottja viselkedése felől nála érdeklődőknek értesítést adjon. Az ipartörvény 104. §-a, illetve az ennek alapján kiadott 30.260—884. számú miniszteri rendelet szabályozza az alkal­mazottak magaviseletéről kiadandó bizonyítványok körüli eljárást. Az alkalmazott jövőbeni létérdekének és a munkavállalás sza­badsagának szem előtt tartásával a munkaadó a mindenkitől elvárható körültekintő gondossággal ügyelni köteles arra, hogy az adott szóbeli értesítés volt alkalmazott jövőbeni érvényesü­lését ne veszélyeztesse. Az ilynemű értesítéseknél eme gondos eljárás annál inkább megkövetelhető a munkaadótól, mert mig az írásos bizonylatokkal szemben az alkalmazottnak módot nyújt a törvény arra, hogy jogos érdekeit az illetékes hatóság utján megvédje, a szóbeli bizalmas közlések ellen nincs módjában védekezi. Ennélfogva, ha a munkaadó szóbeli információnál gondatlanul, vagy éppen vétkesen jár el, felelős az alkalmazott­nak eként okozott károkért. Táblai Értesítő. A marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál 1915. évi október hó 26. és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elin­tézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 354. Ohrenstein Hermann — Lang Sámuel 48016 K 20 fill. — rend. 1692. Magyar Agrár s járadékbank s tsai — Megyesfalva községben vasúti kisajátítási kártalanítás — r. f. v. 1733. Kisberóvári g. kath. egyház — Móga Máté s tsai tulajdonjog — rend. 1570. Stan Vlase — kk. Stan György s tsai 3000 K — mv. it. 1584. Finna Lajos és tsai — Fábián Ferenc szerződés tel­jesítése — rmv. it. 1586. Spierer Ábrahámné — Málhé József hagyatéka és tsai 2000 ív — rmv. it. 1698. Maibaum Gyula — Löwy Pál 11772 K 64 f. végre­hajtás — hh. v. 1758. Friedlánder Lajos és tsai — Csíkszeredai szentegylet és tsai 5700 K — mv. v. 1759. Ugyanaz, zárlati ügy — mv. v. 1579. Joó Sándor — Sándor Rozália házs. felb. — rend. 1599. Istvánffy Miklósné — dr. Moráriu Sándor 10000 K — rend. 1608. Poporán Viktor — Munteán Rozália házasság fel­bontása — hh. it. 15iintetőügyi bejelentések. 1640. Józsi Mihály s neje súlyos testi sért. — el. ill. v. u. v. 1047. Haim Mózes lopás bünt. — rmv. it. 1563. Reczman József hív. sikk. b. — biz. felv. 1565. Gagesch György hiv. sikk. b. — biz. felv. 1639. Csíki Mártonné Tamás Anna lópás b. — ms. it. 1657. Weinberger Mór orgazdaság b. — ms. it. 1686. Fodor György hatóság ell. erőszak b. — ms. it. 1693. Kövér Domokos s t. sulyos testi sért. b. — hh. it. 1699. Szőcs Ferenc Kerekes Dénes s tsai magánlaksértés bünt., ingatlan vagyonrongalás, sulyos testi sért. véts. — hh. it. 1484. Id. Antal Gyula hivatali sikk. b. — mv. it. 1687. Pap Andrásné lopás bünt. — hh. it. 1691. Fogarasi Zsuzsa lopás b. — mv. it. 1718. Geitón Pantílimon hatóság ell. erőszak b. — biz. felv. 1243. Rosner Helén kerítés büntette — ms. it. 1532. Kölcze László hamis vád büntette — hh. it. 1216. Madaras Istvánné és tsa magzatelhajtás és kerítés büntette — elnap. 1706. Lábos Mátyás sikkasztás büntette — mv. it. 1714. László Sollár Ferenc hamis eskü büntette — hh. it. 1717. Lantos Dávid és tsa szándékos emberölés bűntett kísérlete — ms. it. 350—1915. szám. végrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Kolozsvár városi kir. járás­bíróságnak 1915. évi 4933/2. V. számú végzése következtében dr. Biró Balázs ügyvéd által kép\iselt Besztercei hitelbank r.-t. javára 500 korona s jár. erejéig 1915. évi július hó lo-én foganatosított biztosítási végrehajtás utján lefoglalt és 2790 koronára becsült következő ingósá­gok, u. m.: építkezési anyag, lovak és vaskassza nyilvános árverésen eladatnak, ugy azonban, hogy a lefoglalt ingóságok 50°/o-on alól nem fognak eladatni. Mely árverésnek a helyi városi kir. járásbíróság 1915-ik évi V. Pk. 6316/2 számú végzése folytán 500 korona tőkekövetelés és egyéb törvényes járulékai erejéig Kolozsvárt, Magyar-utca 48. sz. alatt leendő eszközlésére 1915. évi nov. hó 15-ik napjának d. e. 11 órája. határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fog­nak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le- és feiül­foglalták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Kolozsvárt, 1915. évi október hó 25-én. Ligeti József, kir. bír. végrehajtó. Nyomatott Gombos Ferenc ,Lyceimi*-könyvnyomdában, Kolozsvárt, Deák Ferenc-u. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents