Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 45. szám - Előkészitő iratok - Adalékok a Házassági Törvény 81-103. §§. joggyakorlatához. (Befejő közlemény.)

222 oldal. Erdélyrészi Jogi Kdzlony 45. szám. rendelkezést mellősi és a per befejeztével asr ügyiratokat \ vitézkedés végett átteszi a gyámhatósághoz. A bíróság a kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felett a §"a aiaPJán azon esetben is köteles határozni, ha a szülők e tekintetben a per során egyezségre is léptek s ha ezen egyezséget a gyámhatóság jóvá is hagyta. Kiskorú gyermekek léte esetén az ítélet a gyámhatóságnak mindig kézbesítendő. (Ko. 2598/1896. sz.) Házasság felbontása esetében a szülőknek a gyermekek tartására vonatkozó törvényes kötelezettsége ezeknek 12 éves korukon tul is fentartatik. (Curia: 1302/1899. Ko. 1891/1899.) A házasság felbontását és a kiskorú gyermekek elhelyezését, tartását tárgyazó Ítéletekben a gyermekek születési ideje év, hónap és nap szerint kiteendő. (Curia: 6291/91.) A közös kiskorú gyermek elhelyezése, tartása és nevelése kérdésében az iratok akkor is átteendők az illetékes gyámhatósághoz, ha a szülök e tekintetben egymás között megegyeztek. (Curia: 6152/500., 3504/900. Ko. 3725/900) Ha a bíróság a perben kiderített ténykörülményeket nem találja elegendőknek arra, hogy a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozzon, ez esetben az 1894 : XXXI. t.-c. 96. §. szerint a rendelkezést egyáltalán s igy nemcsak az elhelyezésre, hanem tartásra nézve is mellőzni s az iratokat intézkedés végett a gyámhatósághoz átteszi. Ennélfogva a II. bíróságnak az az intézkedése, mely szerint a gyermek elhelyezése és tartása kötelezettsége iránt érdemileg határozott s az iratokat csak a tartás és nevelés költségeinek megállapítása végett s annak a házasfelek között való megosztása céljából rendelte a gyámhatósághoz áttétetni, nem felel meg a törvény rendelkezésének s ezért meg kellett változtatni. (Curia : 4687/900.) 97. §. Ha a biró a felbontó ítéletben a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé meg nem felel, a gyámhatóság a bírói határozattól eltérőleg intézkedhetik. 98. §. A biró a per tartama alatt az ágytól és asztaltól való különélést a házasfelek bármelyikének kérelmére elrendelni köteles. Alperes a házasság felbontása iránti viszonkeresetét kizárólag az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. íj ának a) pontjára, vagyis arra alapította, hogy felperes a . . . szám alatt kelt birói határozatban kitűzött határidő a^a't az életközösséget vissza nem állította. Minthogy azonban felperes egy eme határozatnak keletkezése előtt beadott keresettel már szorgalmazta a házasság felbontását, a 98. §. alapján eme per tartamára, az ágytól es asztaltól való különélés elrendelendő lett volna és felperes az életközösség visszaállítására csakis keresetének jogérvényes elutasítása után lett volna felhívható, ennélfogva alperes idő előtt támasztott viszonkeresetével elutasítandó volt. (Curia: 1901. szept. 18. 3558—1901. sz. Ko: 3442/901.) 99. §. A 76., 78. és 79. § ok eseteiben a biró a kibékülés megkísérlése céljából a házasság felbontása előtt rendszerint a házasfelek ágytól és asztaltól való különélését rendeli el. A különélés elrendelését csak akkor lehet mellőzni, ha a házastársak kibékülése egyáltalában nem remélhető. A 80. §. eseteiben az ágytól és asztaltól való különélést mindenkor el kell rendelni. Az ágytól és asztaltól való különélést hat hónapnál rövidebb és egy évnél hosszabb időtartamra szabni vagy ismételni nem lehet. A felek egyező kérelmére azonban a különélés hosszabb időre is kiszabható. A H. T. 99. §-ában emiitett közbenszóló Ítéletben nem foglalnál helyet az a kijelentés, hogy : „a keresetnek hely adatik", mert ezen i:életben a békéltetés céljából a különélés elrendelése a törvényszabta előzetes intézkedést képezvén, az a kérdés, hogy a házassá- felbontására irányzott keresetnek hely adatik-e, az''ügy érdemében hozandó ítéletben nyer megoldást. CA peres ügy eképen érdemben elintézést nem nyervén, a perköltség, az ügyvedek és házasságvédő dijai felett ennélfogva csak az üdvnek végleges befejezésével lehet és kell határozni. (Ko. 1004/1897. sz.; A H. T. 99. §~ában szabályozott ágy és asztaltol va o elválasztásnak csupán akkor van helye, ha a házasság felbontására törvényes ok fennforogni látszik. 'Ko. 2908/1896.) Ha a házasság felbontása oly körülményekre alapittatik, amelyek szerint a H. T. 99. § alapján közbenszóló Ítélet hozandó, ezen Ítéletben sem kereset, sem viszonkereset nem nyerhet érdemi elbírálást, mert ez a 100. §-ban előirt ujabb eljárás eredményéhez képest hozandó Ítéletben oldhatók meg véglegesen s ezen ítéletben hozandó határozat a perköltség iránt is, ezen alapszik az is, hogy ezen ítéletben mindkét fél jogosítandó fel a bontó Ítélet kérésére, ha azon viszonkereset nem emeltetett, a kitűzött határidő után a további érdemi eljárás kérelmezésére csak felperes jogosítható fel. (Ko. 1741/897. Curia. 2447/1897. sz.) Ha a bíróság a házasfelek különélését a hat havi időtartamra az alperes által viszonkeresetileg érvényesített bontó ok (80. §-a) alapján rendeli el s hogy a házasság felbontását a különvetési időszak lejártával csak alperesnek áll jogában kérelmezni, ezáltal felperes keresetével elutasítottnak tekintendő, miért is a H. T. 100. §-a ahpján hozott érdemleges ítéletben csak a viszonkereset és nem egyszersmind a kereset felett hozhat határozatot. (Curia: 4264^1896. Ko. 2134/1897.) Midőn a per adatai a H. T. 80. §. a) pontjában megjelölt bontó ok tényálladékát látszanak megállapítani, a H. T. 99. §. s/erint az ágy és asztaltól való különélés mindig elrendelendő. (Curia: 6251/1897. Ko. 1291/1898.) Az ágytól és asztaltól való különélésnek, mint békéltetési kísérletnek elrendelésénél a bíróság csak annak méltatására van hivatva, hogy a keresetnek vagy viszonkeresetnek támogatására a per során felhozattak oly adatok, melyek esetleg bontó oknak minősithetök, az 1894: XXXI. t.-c. 99. §. alapján keletkezett határozatnak tárgyát azonban a kereset vagy viszonkereset érdemi eldöntése nem képezheti. Az 1894: LXXI. t.-c. 100. §. rendelkezéséből önként következik, hogy az ügynek érdemi eldöntését a különélésre kitűzött határidő eltelte után 3 hónapon belül úgy felperes, valamint viszonkereset esetében az alperes is kérelmezheti. (Curia: 5175/1898. Ko. 3101/1898.) Lásd 100. §-nál a C. 2590/899. határozatát. Az ágy és asztaltól való különélésnek az 1894. XXXI. t.-c. 99. §. alapján való elrendelésével a bontás kérdése érdemileg nincs eldöntve és ennek az intézkedé-nek épen az a célzata, hogy a házasfelek között a kibékülés megkisérlessék, a házasságvédő tehát, aki a házasság fenntartása érdekében van annak ellenőrzésére hivatva, hogy a házasság felbontásánál a törvények és jogszabályok helyesen alkalmaztattak e, a békítési kísérlet ellen, a saját hivatásából folyó jogkörénél fogva felebbezf>ssel nem élhet s azért részére munkadíj sem állapitható meg. (Curia: 7035/899. Ko. 1011/900.) Habár a házasság nem egyedül a H. T. 80. §. c) pontjában meghatározott bontó ok alapján, hanem elsősorban a 76. §-ban irt házasságtörés miatt bontatott is fel, az ágytól és asztaltól való különélés a H. T. 99. § ának 2. bekezdése értelmében elrendeltetett, mert a H. T. 99. § a szerint a különvetés a 76. §. esetében rendszerint, a 80. §. esetében pedig mindenkor elrendelelendő. (Curia: 1901. nov. 5. 6638—1901. sz. Ko. 4029/901.) Az ágy és asztali különélésre kiszabott határidő kérdése, amennyiben az erről rendelkező Ítélet külön erre irányuló jogorvoslattal meg nem tdmadtatoit. az Ítélet kézbesítésétől számítandó. A kir. törvényszék Ítélete megváltoztatásával felperes válókeresetével elutasittatik. Indokok: Az 1894. évi XXXI. t.-c. 99. §a értelmében ágytól és asztaltól való különélés elrendelésérc vonatkozó ítélet mintán az csak oly közbeeső és a kibékülés megkísérlése céljából eszközlendő intézkedésre vonatkozik, mellyel a per érdeme, a házassági kötelék felbontása eldöntést nem nyer, a birói gyakorlat szerint nem tartozik azok közé a határozatok közé, melyek hivatalból felülvizsgálat tárgyát képezik, az e részi en hozott közbeszóló Ítélet, tehát amennyiben jogorvoslattal peres felek által meg nem támadtatik, felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Ebből folyóan l- hát nyilvánvaló, hogy a nőtartás kérdésében beadott jogorvoslat az ítélet többi részét nem érinti és az ágy és asztaltóli különélésre kiszabott határidő kezdete, amennyiben az erről rendelkező Ítélet külön erre irányuló jogorvoslattal megtámadva nem lett, az ítélet kézbesítésétől számítandó. Az e tekintetben rendelkező s e részben jogerős . . . számú ítélet a vétiv tanúsítása szerint peresfelek képviselőinek 1904. jan. 11-én kézbesittetett; a 6 havi különélésre rendelt iuö ettől az időponttól kezdve, számítva tehát 1904. évi július hó 11-én járt le. Felperes a 6 havi idő eltelte után a házasság felbontása ránti kérését 1904. október hó 31-én adta be. Miután p-dig az 1894. évi XXXI. t.-c. 100. §. értelmében amennyiben felperes az ágytól és asztaltól való különélésre