Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 1. szám - Adalékok az 1894: XXXI. t.-c. 1-5. §§-aihoz

4. oldal. Erdélyrészi Jogi Kttilttny 1. sEám. helye ily kötelezettségnek akkor, ha az eljegyzéstől a telek egyetértőleg visszaléptek, mert ebben az esetben az érdekeltek úgyis végleg rendezik ezeket a kérdéseket s ilyen igényeknek később való érvényesítésére alkalmat nyújtani nem volna czélszerü. Hogy forog-e fenn alapos ok a visszalépésre s hogy az egyik jegyes a másiknak alapos okot adott-e a visszalépésre? — a bíró a körülmények alapján itéli me" A visszalépésre általában alapos okul szolgál mindaz, ami jogos alapot szolgáltat annak a felvételére, hogy a fennforgó körülmények között, azon jegyesek között a házasság utjának és rendeltetésének megfelelő életközösség nem várható. (Dr. Reiner.í. Magyar házassági jog.) Az 1894: XXXI. t.-e. 3. §-a szerint, kártérítéssel az a jegyes tartozik a másik jegyesnek, aki az eljegyzéstől alapos ok nélkül lépett vissza, a törvény nem határozza meg, mi tekinthető alapos oknak és igy a fennforgó körülmények szorgos méltatása alapján a birónak kell esetről-esetre eldönteni, hogy az eljegyzés felbontására van e alapos ok és ha igen, oz eljegyzés felbontásából származott-e kár és mennyi? (M. kir. Curia 1014. március 26. 3134. §. 11. L. 1914. 15. sz.) A menyasszony, ki jegyesi viszonyának változatlanul fenntartása és fennállása alatt, egy más férfivel kezdett ismeretséget oda engedte fejlődni, hogy ezzel magát eljegyezni szándékozott, ezzel a szándékos cselekménnyel, jegyesi viszonyának bensőségét sértő magaviseletével alapos okot szolgáltatott vőlegényének arra, hogy az eljegyzéstől visszalépjen. (Curia 1912. december 18-án. 1702/1912. sz. a. III. p. t. M. Dt. VII. k. 30. eset.) Kizárólag a lényleges kár képezi megtérítés tárgyát. Az elmaradt haszon sohasem. A tényleges kárt a kötendő házasság céljából eszközölt kiadások teszik. Ezen kiadások mértékét a 3. §. nem határozza nieg, magától értetődő azonban, hogy ez nem haladhatja tul az ^r észszerüség és a viszonyokhoz mért terjedelem határait. Azon költségek közé, amelyeket az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél a másik félnek megtéríteni köteles, az eljegyzési lakoma, a megvendégelés költségei és azon kelengyetárgyak ára tartozik, amely tárgyak egyedül a kötendő házasságra való tekintettel szereztettek be. (C. 5882/904. Dtár IV. f. III. 215.) Azonban jóllehet az 1894: XXXI. t.-c. 3. §-a, mely az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes kártérítési kötelezettségét a házasság céljából tett kiadások erejéig állapítja meg, nem sár ja Jci azt, hogy az eljegyiéstől alapos oh nélkül visszalépő jegyes a másik jegyesnek azért a kárért, amit ennek a házasság Ígéretével kapcsolatban egyéb cselekményével, avagy mulasztásaival szándékosan okozott, az általános magánjogi szabályok szerint felelősségre vonható legyen. (Curia 1909. február 11-én. 4208/908. III. p. t. M. Dt. III. 70. esel.) Az 1894: XXXI. t.-c. 3. §-ra alapított kártérítési követeléshez való jog az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő, az eljegyzéskor cselekvőségében korlátolt jcgycsféllel szemben csak akkor érvényesíthető a felhívott törvényhely utolsó bekezdésében foglalt határozott és világos rendelkezés szerint, ha az eljegyzésbe a törvényes képviselő beleegyezett. Ezt a beleegyezést a gyámhatóságnak a H. T. 8. § án alapuló beleegyezés nem pótolhatja. Ko. kir. tszék 1909. E. 113/1. E. J. K. 1909. évf. 46. sz.) A törvényes képviselő csupán azon az alapon, hogy képviseltje az eljegyzést az ő beleegyezésével és hozzájárulásával kötötte meg képviseltjével együtt és egyetemlegesen kártérítésre nem kötelezhető, hanem csak abban az esetben, ha az eljegyzésnek alapos ok nélkül történt felbontásásában önmaga is cselekvőleg közreműködött. (Curia 1908. november 12. 846/1908. sz. a. A Curia III. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A jegyes nem tartozik kártérítéssel, ha a célba vett házasság akaratától nem függő akadály miatt hiúsult meg. (Dtár uj f. XXIII. 143. uj f. XXIV. 58.) Az eljegyzéstől kártérítési kötelezettség nélkül visszaléphet a férfi a nő szüzességének hiánya miatt. (Dtár uj f. F. 92.) A nászajándék visszakövetelésére a jegyes csak akkor van jogosítva ha a házasság hibáján kívül álló ok folytán nem jött létre. (Dtár r. f. XIX. 38.) 4. §• A kártérítési és visszakövetelést jog engedmény, végrehajtás és öröklés tárgyát csak akkor képezi, ha a jogosult a keresetet megindította. A hitelező az ily kártérítési vagy visszakövetelési jogot ugy, hogy azt magára átruházva, annak érvényesítésére keresetet indítson — le nem foglalhatja. 5. §. A 3. §-on alapuló keresetek az eljegyzéstől való visszalépés napjától számított egy év alatt elévülnek. A keresetet a jegyes, valamint a jegyes rokona indíthatja, aki a kárt szenvedte, a kiadást eszközölte stb. Az elévülési határidő folyásának megszakítása tekintetében az általános jogszabályok érvényesülnek. KÜLÖNFÉLÉK. = Kérés előfizetőinkhez! Igaz örömmel állapítjuk meg, hogy lapunk előző számában elő' fizetőinkhez intézett kérésünk jórészben meghallgatásra talált. S előfizetőink nap-nap után jelét adják lapunk iránti ragaszkodásuknak. Ezért a mutt számhoz postautulványt mellékeltünk azon felkéréssel, hogy szíveskedjenek azon előfizetési dijaikat azonnal beküldeni, mert csak igy fogunk lehetni abban a helyzetben, hogy a lap fennállása kérdésében határozhassunk. Ezt a kérésünket most újból megismételjük. Lapunk olvasói óhajának engedve — kijelentjük, hogy hacsak tehetjük, lapunkat fenn fogjuk tartani. S csak a végső esetben, hogy ha anyagi erőforrásaink a lap további fenntartására elégségesek egyáltalában nem lesznek, az esetben a lapot ideiglenesen beszüntetjük és az erről szóló értesítéssel egyidejűleg a kiadóhivatal az előfizetési dijak visszaküldését azonnal megkezdi. Előfizetőink előtt őszintén tárjuk fel a helyzetet, azért kérjük tőlük az őszinte támogatást. A SZERKESZTŐSÉG. A gyermek által okozott kárért az annak gondviselésére kötelezett személy az optkv. ÍÍJOO. §-a szerint csupán a felügyelet elmulasztása esetén felel s ha e felügyeletet másra bizta, felelőssége az optki. 1315. g-a szerint, csak akkor áll 1>e, ha a megbízott a felügyeletre alkalmatlan volt. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla, mint polgári felülvizsgalati bíróság 1914. október 28 án 1914. G. 336/3. sz. alatt következőket mondta ki: A gyermek által okozott kárért az annak gondviselésére kötelezett személy az optkv. 1309. §-a szerint csupán a felügyelet elmulasztása esetén felel s ha e felügyeletet másra bizta, felelőssége, az optkv. 1315. §-a szerint, csak akkor áll be, ha a megbízott a felügyeletre alkalmatlan volt. A felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy alperesek a felperes kárát okozó tűzvészt előidéző, gyermekükre való felügyeletet másodrendű alperesnek velük egy fedél alatt lakó 73 éves atyjára, B. M.-re bizták. A felülvizsgálati bíróság nézete szerint is téves felpereseknek a felülvizsgálati kérelembon i> vitatott az az álláspontja, mely szerint a B. M. alkalmatosságát már az ő 75 éves kora s ama körülmény is kizárná, mely szerint őt az áltila űzött csizmadia ipar állandóan a szobához köti, mivel a nevezett egyén a meg nem támadott tényállás szerint szellemi erejének még birtokában van s a kellő felügyelet nem követeli meg azt, hogy a felügyelő állandóan a gyermek sarkában legyen. A felügyeletre rendelt egyén alkalmatlan volta ez. k szerint megállapítható nem lévén, felpereseknek e ponton érvényesített panasza ép oly alaptalan, mint az a másik anyagjogi szabály sértésre alapított panasz, mely szerint a felebbezési bíróság az optkv. 1309. §-nak megsértésével mellőzte alperesek felelősségének megállapítását. Előbb már hangoztatva volt, hogy e törvényhely culpához, L i. a felügyelet elmulasztásához köti a felelősséget. Olyan anyagjogi szabály, amely szerint a felügyelni köteles személy a felügyeletre rendelt személy culpájáért feltétlenül felelne, nincs.