Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 36. szám - A jó ítélkezés feltételeiről - A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. számu rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában. Folytatás

186 oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 36. szám. Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a fellebbviteli bíróság egyik tagjának kiküldésével is foganatosíthatja. 20. §. A 18. §. 2. bekezdése alá eső ügyekben, ha a kir. Kúria ugy találja, hogy a kir. törvényszék ténymegállapítása az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és a tényállás az iratok alapján helyesen megállapítható, a kir. Kúria a ténymegállapítást helyesbiti és a Bp. 387. § ában foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a törvénynek megfelelő határozatot hoz. Ha az iratok alapján a tényállás helyesen megállapítható nem volna, és csupán egyes ténybeli megállapítások helyességére nézve merült fel kétség, vagy csupán egyes bizonyítékoknak felvétele, illetőleg megszerzése vált szükségessé, a kir. Kúria az ítélet megsemisitése nélkül a bizonyítás kiegészítését rendeli el és a bizonyítás felvételére saját bíráját vagy annak a bíróságnak a bíráját küldi ki, amelynek területén a bizonyítás felvétele a legcélszerűbben megtörténhetik. Ilyenkor a bizonyítás felvételére nézve a Bp. 406. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. Ha pedig az előbbi bekezdésben említett bizonyiíás-kiegészités nem mutatkozik célravezetőnek, a kir. Kúria az Ítéletet megsemmisíti, új eljárást rendel el és ezt akár az eljárt, akár hasonló hatáskörű más kir. törvényszékre bizza. E §. alapján a kir. Kúria csupán hivatalból intézkedhet k, a felek e tárgyban indítványt nem tehetnek. A jelen §-ban foglalt rendelkezések az 1914: XIII. t.-c. 35. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezések hatályát nem érintik. 5. Vegyes rendelkezések. Halálbüntetés megállapítása esetében az a bíróság, amelyik a jogerős Ítéletet hozta, a Bp. 497. §-a 2. bekezdésének megfelelő eljárás után a bűnügyi iratokat az esetleg beadott kegyelmi kérvénnyel, valamint a kir. ügyészségnek és a bíróságnak véleményével a kegyelmezés kérdésében a királyhoz intézendő felterjesztés végett közvetlenül az igazságügyminiszterhez küldi. 22. §. A gyorsított bűnvádi eljárásnak az 1— 5., 7—20. §-okban foglalt szabályait a nyomtatvány útján elkövetett bűncselekmény esetében is alkalmazni kell. A gyorsított bűnvádi eljárási szabályok hatályosságának területén mindegyik kir. törvényszéknek van sajtóbirósági hatásköre és mindegyik kir. ügyészségnek sajtóközvádlói jogosultsága. Az illetékességre a Bp. 562. §-a irányadó. E rendelet 6. §-ának 3. és 4. bekezdéseiben foglalt szabályok itt is állanak. A nyomozás a felelős személy kipuhatolására szorítkozik. A lefoglalás hatályát veszti, ha a kir. ügyészség a lefoglalástól számított nyolc nap alatt a nyomozást meg nem indítja. A terhelt a vádirat benyújtása után a sajtójogi felelősséget más felelős személyre át nem háríthatja. 23. §. A kir. járásbíróságok a gyorsított bűnvádi eljárás alá tartozó ügyekben is a Bp.-nak a járásbíróság előtti eljárás tekintetében irányadó szabályai szerint járnak el. Az 1—7. §-oknak, a 9. §. 2—5. bekezdéseinek, a 10 -12. §-oknak, és a 15 —19. §-oknak szabályai azonban a kir. járásbíróságok előtti eljárásban is alkalmazandók. 24. §. Ujrafelvételnek és a jogegység érdekében perorvoslatnak a gyorsított dünvádi eljárásiján hozott határozatok ellen is a Bp. szabályai szerint van helye. II. FEJEZET. A gyorsított bűnvádi eljárás rögtönbiráskodási szabályai. I. A rögtönbiráskodás kihirdetése. 25. §. A gyorsított bűnvádi eljárásnak a jelen fejezetben megállapított rögtönbiráskodási szabályai csak akkor nyernek alkalmazást, ha a rögtönbiráskodás kihirdetését az igazságügyminiszter a minisztériumnak az 1912: LXIII. t.-c. 12. §-ának 4. pontja alapján kiadott rendelete értelmében a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve elrendelte. Ugyanez a rendelet jelöli ki azt a területet és azokat a bűntetteket, amelyekre a rögtönitélő eljárás hatályba lép. A Bp. szabályait ezekben az ügyekben csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben az alábbi rendelkezésekből más nem következik. 26. §. Ha a minisztériumnak az előbbi §-ban említett rendelete értelmében a rögtönbiráskodás kihirdetése el van rendelve, erről a rögtönitélő eljárás hatályosságának területén azonnal hirdetményt kell közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell: 1. azoknak a bűntetteknek megjelölését, amelyek miatt, és azt a területet, amelyre a rögtönbiráskodást elrendelték; 2. azt a felhívást, hogy az ily büntettek elkövetésétől mindenki óvakodjék és 3. azt a figyelmeztetést, hogy a polgári büntetöbiráskodás alá tartozó minden olyan egyén, aki a kihirdetés után megjelölt területen ily bűncselekményt követ cl, rögtönitélő eljárás alá kerül és halállal bűnhődik. A hirdetményt a kir. törvényszék elnöke bocsátja ki; ugyanő teszi meg a hirdetmény közzététele végett szükséges intézkedéseket. A hirdetményt a röglönitélő eljárás hatályosságának területén levő mindegyik kir. bíróságnál ki kell függeszteni; továbbá kifüggesztés és a helyben szokásos kihirdetés végett közölni kell a rögtönitélő bíróság területén levő közigazgatási hatóságokkal (főszolgabíró, polgármester, rendőrkapitány) és a községi elöljáróságokkal; ezenfelül a közzététel hírlapok utján is történhetik. 27. §. A kir. törvényszék elnöke azonnal kijelöli a rögtönitélő eljárásra hivatott tanács (rögtönitélő bíróság) tagjait. A rögtönitélő bíróság az elnökön kívül négy tagból áll. Elnöke a kir. törvényszék elnöke vagy ennek helyettese; tagjait a kir. törvényszék itélöbirái közül kell kijelölni. Ezenkívül a rögtönitélő bírósághoz egy pótbirót és jegyzőkönyvvezetőt kell kirendelni. Ha a rögtönitélő bíróság a kir. törvényszék tagjai sorából meg nem alakitható, a kir. törvényszék székhelyén vagy ehhez közel levő kir. járásbíróság itélöbirái is kijelölhetők. A rögtönitélő bíróság tagjául albirót nem szabad kijelölni. 28. §. A kir. ügyészség vezetője azonnal kijelöli a kir. ügyészségnek egy vagy több tagját, aki a rögtönitélő bíróság mellett a kö/.vádló tennivalóit ellátja és erről a törvényszék elnökét azonnal értesiti. Pótmagánvádnak nincs helye. 29. §. A rögtönitélő eljárás kihirdetéséről s a rögtönitélő bíróság és kir. ügyészség tagjainak kijelöléséről az igazságügyminiszterhez haladéktalanul, ha lehet, táviratilag jelentést kell tenni. 2. A rögtönitélő eljárás megindítása. 30. §. A terhelt csak akkor állitható a rögtönitélő bíróság elé, ha tetten érték vagy ha bűnössége minden valószínűség szerint haladéktalanul be fog bizonyulni. Nem állíthatók a röglönitélő biróság elé az elmebetegek, múlékony súlyos betegségben szenvedő egyének, valamint teherben levő nők felgyógyulásuk előtt. Ha a terhelt ellen rendes bűnvádi eljárást vagy az I. Fejezetben szabályozott gyorsított bűnvádi eljárást rendeltek el, rögtönitélő eljárásnak ugyanazon cselekmény miatt, többé nincs helye. 31. §. A rögtönitélő biróság eljárhat tekintet nélkül a terhelt ellen a rendes biróság előtt folyó más bűnvádi ügyekre. A rögtönitélő biróság a kir. törvényszék területén bármely helyen összeülhet azon a kerületen belül, amelyre a rögtönitélő eljárást kihirdették. 32. §. Az eljárásra a cselekmény elkövetésének helye szerint illetékes rögtönitélő birósággal egyenlően illetékes az a rögtönitélő biróság, amelynek területén a terheltet kezrekeritették vagy fogva tartják. Ha az illetékes rögtönitélő biróság előtt az eljárás megindítása vagy folytatása nehézségekbe ütköznék, az ügyben az a rögtönitélő biróság válik illetékessé, amelyhez a kir ügyészség fordul. 33. §. A rögtönitélő eljárás alá tartozó bűncselekménnyel terheltet letartóztatásba kell helyezni és haladéktalanul a kir. ügyészség elé kell állítani, aki a terheltnek a rögtönitélő biróság összeilléséig szükséges fogvafartása iránt intézkedik. 34. §. Mihelyt a rögtönitélő eljárás megindítása szükségessé válik, erről a kir. ügyészség a rögtönitélő eljárás elnökét haladéktalanul értesiti, aki köteles mindjárt az értesítés beérkezése után a legnagyobb gyorsasággal intézkedni aziránt, hogy a rögtönitélő biróság összeüljön. A kir. ügyészség továbbá gondoskodni köteles arról, hogy a rögtönitélő biróság biztonsága és a halálbüntetés esetleges végrehajtása végett szükséges karhatalom rendelkezésre álljon és hogy a rögtönbiráskodás megtartására kijelölt helyen a szükséges hivatalos felszerelés készenlétben, egy lelkész, egy orvos és esetleg a hóhér jelen legyen és hogyha halálbüntetés mondatnék ki, annak végrehajtását, amennyiben az elitélt kegyelmet nem kapott, semmi se akadályozza.