Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 36. szám - A jó ítélkezés feltételeiről - A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. számu rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában. Folytatás

36. szám. Erdélyré§zi Jogi Közlöny 35. §. Sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő rögtönitélő biróság előtt és hacsak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le. A terheltet mindjárt a rögtönitélő biróság összeülése után ez elé kell állítani. A kir. ügyészség kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanukat és a szakértőket, ha szükséges, közvetlenül megidézni vagy elővezetésük iránt is intézkedni. A rögtönbiráskodás bármely órában és a szabad ég alatt is megtartható. Az egyes terheltek ellen az eljárás leghosszabb tartama, ideértve az itélethozást, háromszor huszonnégy óra s ezt a határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a terheltet a rögtönitélő biróság elé állították. Ha ez a határidő be nem tartható, amennyiben az I. Fejezetben szabályozott gyorsított bűnvádi eljárásnak helye van, ez az eljárás, különben pedig a rendes bűnvádi eljárás indul meg. 3. Tárgyalás a rögtönitélő biróság előtt. 36. §. A rögtönitélö biróság előtt a tárgyalást minden hosszadalmasság kerülésével a Bp. XVIlI. fejezetében foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni, amennyiben az alábbiakban nincs eltérés megállapítva. A terhelt védőt választhat s e jogáról őt a kir. ügyésznek mindjárt a rögtönitélő eljárás elrendelése után, mindenesetre azonban a rögtönitélő biróság elé állítása előtt fel kell világosítania. Ha a terhelt e jogával nem él, vagy ha a választott védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a biróság hivatalból 'rendel védőt. Ha e célra a Bp. 55. §-ának megfelelő védő nem áll azonnal rendelkezésére, ügyvédjelölt és más alkalmas jogtudó egyén is kirendelhető. 37. §. A tárgyalás azzal kezdődik, hogy a kir. ügyész a vádirat felolvasása helyett a terhelt ellen fentorgó tényeket előadja. Az eljárás rendszerint annak a tettnek bizonyítására szorítkozik, amely miatt a rögtönitélő eljárást megindították; az ügyész indítványára azonban kiterjeszthető más oly cselekményekre is, amelyek rögtönitélő eljárás alá tartoznak, ha ennek következtében a rögtönitélő eljárást meghiúsító késedelemtől tartani nem kell. A terhelt egyébb büncseleményét figyelmen kivül kell hagyni. A tettestársak és a bűnrészesek kipuhatolását is szem előtt kell ugyan tartani, de emiatt a vádlott ellen az Ítélet meghozását és végrehajtását elhalasztani nem szabad. A bizonyító eljárás befejeztével a kir. ügyész annak ered menyét kifejti és indítványát megteszi. Erre a vádlott és a védője felel és ha az ügyész még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a vádlottat és védőjét illeti. 38. §. Ezután az elnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja és a vádlottat eltávolíttatja, mire a rögtönitélö biróság zárt tanácskozás után határoz. A rögtönitélő biróság, ha a terheltet a rögtönitélő eljárás alá tartozó valamely bűntettben egyhangúlag bűnösnek nyilvánítja, ítéletében egyúttal halálbüntetést szab ki. Oly vádlottra, aki a tett elkövetésekor huszadik életévét még be nem töltötte, halálbüntetés helyett tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést, ha pedig a vádlott a tett elkövetésekor életének tizennyolcadik életévét nem töltötte be, öt évtől tíz évig terjedhető fogházbüntetést kell kiszabni. Ezenkívül a rögtönitélő biróság, ha a halálbüntetésnek egy vagy több, a a büntetésre legméltóbb egyénen foganatosított végrehajtása a nyugalom és a rend helyreállítására szükséges elrettentő példát már megadta, fontos okokból a kevésbé bűnös részesekre halálbüntetés helyett életfogytig vagy tiztől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést szabhat ki. A büntetés további enyhítése nincs megengedve. Ha a rögtönitélő eljárás alá tartozó bűntettekre nézve a Bp. 326. §. 1—3. pontjában említett valamelyik feltétel forog fenn, a rögtönitélő biróság a vádlottat Ítéletével felmenti. 39. §. Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal irásba kell foglalni. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLEK. = Teljes ülési megállapodások a budapesti törvényszéken. A budapesti kir. törvényszéknek 1915. évi augusztus hó 10-én és 13-án tartott teljes ülésein létrejött elvi megállapodások. I. A moratórium feloldó rendelet némely intézkedésének értelmezése. Az 1915. évi július hó 31. napján még halászás alá esett tartozás, illetőleg tartozás-hátralék alatt — a moratórium feloldó rendelet értelmében — azt a tartozást, illetőleg tartozás-hátralékot kell érteni, mely a VI. moratóriumi rendelet alapján 19.15. évi július hó 31. napjáig (bezárólag) tényleg még nem vált fizetendővé. Ebből következik, hogy: 1. Ingó dolgok vételára és ipari munkateljesítmények ellenértéke címén fennálló tartozások hátralékából az első 10°/o os részletet (moratórium feloldó rendelet 10 §. 2. bekezdésének második mondata) a moratórium feloldó rendelet hatályba lépése után abban az esetben is csak szeptember havában (nem augusztusban) kell fizetni, ha a VI. moratóriumi rendelet 4. §. 1—13. pontja alapján 1915. évi július hó 31-éig még 5 (öt)-nél kevesebb részlet vált törlesztendővé. 2. A VI. moratóriumi rendelet 5. §-ának harmadik bekezdése értelmében két havonkint utólag fizetendő kamatok — ha 1915. július hó 31-éig tényleg törlesztendőkké még nem váltak — a moratórium feloldó rendelet hatályának kezdete (1915. évi augusztus hó 1.) után már nem folytatólag két havonkint, hanem a moratórium feloldó rendeletnek a kamatokra vonatkozó rendelkezéseihez képest fizetendők. 3. A moratórium feloldó rendelet 17. §. első bekezdésében körülirt, a 2—16. és 19. §§-ok alá nem eső tőketartozásoknak kamatait a moratórium feloldó rendelet életbe lépése (1915. évi augusztus hó 1.) után a következő szabályok szerint kell törleszteni. a) A fizetési kötelezettséget az 1914. évi augusztus hó 1. utáni időre eső azokra a kamatokra nézve, melyek a VI. moratóriumi rendelet 5. §. 1—3. bekezdése értelmében 1915. évi július hó 31 éig már törlesztendők voltak, valamint az 1914. évi augusztus hó 1. előtt lejárt oly kamatokra nézve, melyeknek fizetésére a hitelező az adóst a VI. moratóriumi rendelet 5. §. 4. bekezdése alapján 1915. évi július hó 31-éig már felhívta, a móratórium feloldó rendelet nem érinti. b) Az 1914. évi augusztus hó 1. előtt lejárt kamatokat, hacsak a hitelező azoknak fizetésére az adóst a VI. moratóriumi rendelet 5. §. negyedik bekezdése alapján már 1915. évi július hó 31-éig föl nem hívta, a tőkével együtt három részletben a moratórium feloldó rendelet 17. § ában megjelölt időpontokban kell fizetni. c) Az aj és b) pont alá nem eső további kamatokat a moratórium feloldó rendelet 20. §. első bekezdése értelmében kell törleszteni. II. A m. kir. igazságügyminiszter 12000/1915. I. M. E. számú (a moratórium feloldással kapcsolatos eljárásig rendelete 1. §-a értelmezése: A címben felhívott §. alapján a keresett visszautasításának akkor sincs helye, ha az azzal érvényesíteni kivánt pénztartozás a moratórium feloldó rendelet szerint még részben sem vált a kereset beadásáig törlesztendővé. Ha alperes ilyen alapon helyt álló kifogást emel, a biróság a keresetet időelőttiség okából elutasítja. Kifogás hiányában pedig a biróság a marasztaló Ítéletben a teljesítés határidejét a moratórium feloldó rendeletben előirt rendelkezések értelmében állapítja meg. E szabály megfelelő alkalmazást nyer a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmekre is. = A Jogállam szeptember—októberi füzetének tartalma. Gsathó, Juhász, Félix. Irta a kir. Curia egy tagja. — Egységes közszellem hiánya a törvényalkotásoknál. Irta Sebess Dénes táblai tanácselnök. — Mi lesz az ügyvédi kar feladata a háború után Magyarországon és Ausztriában? Irta dr. Edmund Benedict bécsi ügyvéd. — A magánjogi oktatás reformja. Irta dr. Kiss Géza egyetemi tanár. — A polgári törvénykönyv bizottsági javaslata. Irta dr. Almási Antal egyet. m. tanár, kir. törvsz. biró. — Észrevételek a magyar polgári törvénykönyv javaslatához. Irta dr. Paul Krückraann münsteri egyetemi tanár. — A moratórium-feloldórendelet. Irta dr. Szladits Károly igazságügyminiszteri tanácsos. — A moratórium fokozatos megszüntetése következtében megállapított uj eljárási szabályok. Irta dr. Térfi Gyula igazságügyminiszteri tanácsos. — Az uj csődtörvény előadói tervezete. Irta dr. Sichermann Bernát ügyvéd. Állandó rovatok. Törvényelökészités: Az egyoldalú ügylet. Irta dr. Almási Antal egyet. m. tanár; kir. törvsz. biró. Tör-