Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 36. szám - A jó ítélkezés feltételeiről - A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. számu rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában. Folytatás

VII. évfolyam. 36. szám. Kolozsvár, 1915. szeptember 5, MLYRESZI30GI KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS ^RROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Baláss, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emil kir, tszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Temesvári Gyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42, szám. Megjelen minden vasárnapon. Előfisetési-dij: Egész évre 16 K. Félévre .... Sí. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: A jó Ítélkezés feltételeiről. — A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. (Folytatás.) KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. )( 9 jó ítélkezés feltételeiről. I. Senki szebben körül nem irta a jó Ítélkezés feltételeit, mint Werbőczy. A bírónak kötelessége, a mint az Élőbeszédje 14. címében kifejti, kiváltképpen, hogy : 1. mindent éretten megvizsgáljon ; 2. az itélethozásban ne legyen meggondolatlan és hirtelenkedő, végül, hogy : 3. ne kedvezzen egyik félnek sem. Legyen tehát ment a lelki szenvedélyektől. Félelem, nyereségvágy, gyűlölség, szeretet legyen távol tőle és ezeket kerülje. Ha a biró mindezeket betartja, Ítélkezése az egyenes igazsággal ellenkezni nem fog. II. A biró emelkedhetik-é erre a magaslatra? Igen, ha önmagát kormányozni tudja. Az ember lélekből és testből ál!. Az embernek tehát el kell magát határoznia, hogy melyiket kívánja inkább fejleszteni. A választás eme momentumában rejlik az önkormányzás nagy és örök problémája, mint erkölcsi érték. Hallgatni egyedül a testre — nem erkölcsi ténykedés, mert a test nem kiván kombinált tevékenységet, lellderőkifejtést. Az önkormányzás az egész emberi mivoltnak coordinatiója — a lelkierőkifejtés szolgálatában. Ez által az ember bizonyságot tesz arról, hogy akar lelki magaslatokra emelkedni és tud is. Az emberi életviszonyok napról-napra szövevényesebbek; az ember eleshetik önző célok kísértése folytán, ha nincs tudatával annak, hogy ama magas princípiumok szerint kormányozva önmagát, magának emel védbástyát azon embertársai ellenében, akik nem követik a lelki élet magasztos elveit. Minél becsületesebben ítéli meg az ember önmagát, tetteit, gondolatait és kívánságait, annál igazságosabban fog ítélkezni embertársain. Ha gátat tud emelni a fizikai vágyai ellen, akkor képes lesz erkölcsi tökélyre szert tenni és meg fogja tudni állapítani azt a viszonyt, amelyben embertársaival szemben áll és kell, hogy álljon. Öntudata tiszta lesz, határozott, a mi abban fog mutatkozni, hogy az igazság magasztos elveivel felvértezve — nap-nap után fogja magát gyakorolni abban, hogy lelki élete összhangban legyen az erkölcsi élet követelményeivel. Egy ilyen öntudat képes lesz — a siker szárnyain emelkedve — megbecsülhetetlen eredményeket elérni. Képes lesz környezetében meleget fejleszteni és világosságot terjeszteni. Persze, csak ugy képes erre, ha öntudata minden olyan salaktól megtisztul, amely a tisztánlátást akadályozza, nehezíti. Egy ilyen megtisztult öntudat a lelki összhangot, a szeretetet terjeszti maga körül. Minden embernek törekedni kell ilyen öntudatra. A bírónak különösen. Öntudatos életet kell élnie, szigorú kontrollt gyakorolva az élet történéseivel szemben, az emberekkel szemben. Ha a biró erre a magaslatra nem emelkedik, akarata — a mint Werbőczy mondja — az igazság mostohaanyja lészen. III. Nap-nap után gyakorolnia kell magát a bírónak az önfegyelmezésben. Itt is — mint mindenben — a gyakorlat tesz mesterré. A mikor a biró az ítélőszékben ül, legyen tehát higgadt, megfontolt, tárgyilagos. Nincs ennél szebb, ennél magasztosabb. A fél meghallgatandó, jóakarattal, türelemmel. Ne lássa a fél ellenségét a bíróban. Kétségtelen, hogy mindez fegyelmezés nélkül lehetetlenség. Éppen azért hangsúlyoztuk — a fegyelmezett öntudat nagy horderejét. Ilyen öntudatra, önkormányzásra azonban mindenki szert tehet. Fegyelmeznie kell magát naponta mindenben s akkor a jó biró magas nívójára emelkedik. A biró is ember. Tőle sem lehet emberfelettit kívánni. Igaz. De kívánhatunk többet tőle — mint mástól. Azért, mert nagy értékek forognak kockán és fontos érdekeket érint az ő Ítélkezése. Mindezeknek pedig a tudatával kell, hogy bírjon minden biró. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a mostani fiatal bírói generáció a fenti elvek tudatában valóban törekszik ítélkezésében a Werbőczy kívánalmait érvényre juttatni. Ezért van aztán, hogy mostan a felek több bizalommal fordulnak a bírósághoz, mint azelőtt. Ma a bíróságoktól nem félnek az emberek, mint régen. És igy is van az rendjén. X. gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. számú rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában. (Folytatás.) 19. §. A fellebbviteli tárgyalás a vádlottnak a Bp.-ban megkívánt jelenléte nélkül is megtartható, ha a vádlott nem volt megidézhető vagy előállítható. Ha azonban a vádat oly bűntett miatt emelik, amelyre a törvény öt évig terjedhető szabadságvesztésbüntetésnél súlyosabb büntetést állapit meg, az alsóbiróság által felmentett vádlottat a fellebbviteli bíróság a vád tárgyául szolgáló cselekményért csakis a Bp. szabályainak megfelelő eljárással ítélheti el.