Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 35. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. számu rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában

182 oldal. Erdély részi Jogi Közlöny 35. szám. telésre vonatkozó telekkönyvi bejegyzést — ideértve az előjegyzést is — amennyiben annak egyébként helye van. Lejárt váltó alapján telekkönyvi előjegyzésnek bármely váltókötelezett ellen óvás bemutatása nélkül is helye van. 27. §. A birtokrendezési ügyek menetére vonatkozó kivételes szabályokat az igazsagügyminiszternek külön rendelete vagy külön rendelkezése állapítja meg. 28. §. Ha külföldön, de Ausztria területén kivül lakó hitelezőnek belföldi vagy belföldön lakó adósa hiteltérdemlően kimutatja, hogy a hitelező biztosítására belföldön lakó harmadik személynél (zálogtartónál) való letétel utján zálogot adott, a zálogtartó lakóhelye szerint illetékes járásbíróság a zálogtartónak meghagyhatja, hogy további birói rendelkezésig a zálogot senkinek ki ne adja és a zálogot ne értékesítse, valamint meghagyhatja azt is, hogy a zálogot birói letétbe helyezze. E meghagyás figyelmen kivül hagyása teljes kártérítésre kötelez. A zálogtartó a zálogot megelőző birói eljárás nélkül is birói letétbe helyezheti, a zálogadó megjelölésével. A letétbe helyezett zálog kiadása kérdésében valamennyi érdekelt felet meg kell hallgatni. Az előbbi bekezdéseket akkor is alkalmazni kell, ha a harmadik személy az adós által tartozásának fedezetéül lekötött ingóságot nem mint zálogtartó, hanem mint a hitelező letéteményese őrzi. A meghagyás kibocsátása iránti kérelem elintézése előtt az érdekelteket meg kell hallgatni. A meghagyást tartalmazó végzés ellen halasztó hatállyal nem biró egyfokú felfolyamodásnak van helye. A járásbíróság meghagyását bármelyik érdekelt fél vagy a zálogtartó kérelmére valamennyi érdekelt fél meghallgatása után hatályon kivül helyezheti; a végzés ellen halasztó hatályú egyfokú fellolyamodásnak van helye. Ha a bíróság a meghagyás hatályon kivül helyezése vagy a letét kiutalása (jelen §. 2. bekezdése) kérdésében megnyugvással nem határozhatna, a felek valamelyikét per útjára utasítja és a per megindítására megfelelő határidőt íüz ki. E §. alkalmazásában lakóhely alatt a székhelyet, ilyennek hiányában a telep helyét is érteni kell. 29. §. A pénzkövetelések kivételes biztosításáról 1914. évi november hó 30. napján 22.300 I. M. E. szám alatt kibocsátott jgazságügyminiszteri rendelet 8. §-át ugyané megjelöléssel a következő rendelkezés helyettesíti: Az 1881 : LX. t.-c. 235. §-a a kivételes biztosítási végrehajtásra megfelelő alkalmazást nyer azzal az eltéréssel, hogy az idézett § ban emiitett harminc napi zárhatáridőt egészen vagy részben moratórium alá eső követelést, illetőleg a moratórium megszűnte után attól a naptól kell számítani, amely napon az egész pénztartozás vasry a pénztartozás utolsó részlete a m. kir. minisztériumnak a moratórium megszüntetéséről kibocsátandó rendelete értelmében fizetendő lesz. Egyebekben ez a rendelet érintetlenül marad. 30. §. Ha valamely követelés teljesítésében való marasztalás a m. kir. minisztérium 1914. évi november hó 9. napján 8286. M. E. szám alatt és 1914. évi december hó 14. napján 9051. M. E. szám alatt kiadott rendeleteiben, vagy az ezután kiadandó hasonló rendeletekben foglalt pénz- és értékpapírelvonási tilalomba ütközik, az a bíróság, amelynél az ügy folyamatban van, az eljárást — ideértve a végrehajtá-i eljárást is — az eljárást bármely szakában hivatalból is felfüggeszteni köteles, tekintet nélkül arra, hogy az ügy a? 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt, vagy e nap után indult meg, kivéve, ha az adós az eljárás folytatását kéri. Ha a bíróság az eljárásnak az adós kérelmére folytatása esetében marasztaló határozatot hoz, határozatában a teljesítési határidőt ugy állapítja meg, hogy azzal a nappal kezdődjék, amely napon a pénz- és érlékpapirelvonási tilalom a megítélt követelés tekintetében hatályát veszti. A bíróság a felfüggesztést az után a nap után, amelyen az előbbi bekezdésben emiitett pénz- és értekpapirelvonási tilalom a keresettel érvényesíteni kivánt követelés tekintetében hatályát veszti, kérelemre megszünteti. Egyebekben az 1911 : I. t.-c. 472—474. §-ai megfelelő alkalmazást nyernek. A jelen §. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell olyan eljárásra is, amely ellenséges állam kötelékébe tartozó hitelezőnek a moratóriumfeloldó rendelet 38. §-a élteimében nem ervénvesithető követelésre vonatkozik. 31. §. A felsövizközi kir. járásbíróság területén lakó adós ellen fizetési meghagyást (1911 : L t.-c. 592., 608., 620. §§.) kibocsátani nem lehet és őt akár félként, akár tanúként határnapra idézni csak akkor lehet, ha a felek valamelyike valószínűvé teszi, hogy a késedelemből helyrehozhatatlan kára származik. Az ily adós ellen a végrehajtás a biztosításon tul nem terjedhet, kivéve az 1881 : LX. t.-c. 104. és 233. §-ában emiitett árverés esetét. 32. §. A jelen rendelet 1915. évi augusztus hó 1. napján lép életbe. Ettől a naptól fogva az 1915. évi április hó 29. napján 7400. I. M. E. szám alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet (negyedik moratóriumi eljárási rendelet) hatályát veszti. Ahol jogszabály, birói vagy más hatósági intézkedés korábbi moratóriumi eljárási rendeletnek valamely rendelkezésére hivatkozik, ehelyett a jelen rendeletnek azt a rendelkezését kell érteni, amely a korábbi rendelet illető rendelkezésének helyébe lépett. X 9 gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságüqi/miniszternek 9550/1915. I. M. E. számú rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXII1. t.-c. 31 § ában nyert felhatalmazás alapján a gyorsított bűnvádi eljárásnak módosított és kiegészített szabályait a következökbdn állapítom meg: I. FEJEZET. A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. I. Altalános rendelkezések. 1. §. Azokat a bűncselekményeket, amelyek a gyorsított bűnvádi eljárás alá. tartoznak, úgyszintén azt a területet, amelyre ezeknek az eljárási szabályoknak hatályossága kiterjed, valamint e szabályok életbelépesének időpontját a m. kir. minisztériumnak az 1912 : LXIII. t.-c. 12. §-ának 4. pontjában nyert felhatalmazás alapján 1915. évi június hó 17. napján 2069/1915. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete határozza meg. A gyyrsitott bünv.idi eljárásnak csak annyiban van helye, amennyiben a terhelt vagy a cselekmény nem tartozik a katonai büntetőbíráskodás alá. 2. §• A gyorsított bűnvádi eljárásban a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXÁ1II. t.-c. (Bp.) rendelkezéseit, valamint az e törvényt módosító és kiegészítő törvények rendelkezéseit a jelen rendeletből folyó eltérésekkel kell alkalmazni. 3. §. Potmagánvádnak a gyorsított bűnvádi eljárásban nincs helye. A vádat a Bp. 41. §-a alá eső bűncselekmények miatt is a kir. ügyészség képviseli. 4. §. Magánjogi igény kérdésében a bíróság a tárgyalást és az itélethozást mellőzi, ha ez a bűnvádi eljárást késleltetné. 5. §. Minden intézkedést a lehető legnagyobb sürgősséggel : kell elrendelni és foganatosítani, tekintet nélkül a vasárnapra | és ünnepnapokra és a nap szakára. Ugyanez all a határnapok j megállapítása tekintetében is. A határidőkbe a vasárnapot és a Gergely-naptár szerinti | ünnepet be kell számítani akkor is, ha az a határidő utolsó i napjára esik. 6. §. A gyorsított bűnvádi eljárásra a cselekmény elköve! tésének helye szerint illetékes bírósággal egyenlően illetékes az a bíróság, amelynek területén a terheltet kezrekeritették vagy ! fogva tartják, ha a gyorsított eljárásra az is fel van hatalmazva. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek a kir. Ítélőtáblák székhelyén működő kir. törvényszékeknek, Budapesten a budapesti kir. büntetőtörvényszeknek kivételes hatáskörét állapítják meg. Ha az illetékes bíróság előtt az eljárás megindítása vagy folytatása nehézségekbe ütköznék, az ügyben a gyorsított bűnvádi eljárásra hivatott az a bíróság válik iletékessé, amelyhez a kir. ügyészség fordul. Az ügy áttételének más illetékes bírósághoz csak a j kir. ügyészség indítványára van helye. 7. §. Az ügyek egyesítésének és az egyesítés mellőzésének . vagy megszüntetésének csak a kir. ügyészség indítványára és ; csak akkor van helye, ha az az eljárás gyors befejezését nem i akadályozza. Gyorsított bűnvádi eljárás alá tartozó ügy nem egyesíthető olyan üggyel, amely nem tartozik gyorsított eljárás alá. Az egyesítést az a bíróság rendeli el, amelyiknél a kir. i ügyészség erre irányuló indítványt terjeszt elő, feltéve, hogy e bíróság hatáskörét egyik ügy sem haladja meg.