Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 35. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. számu rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában

35. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 183. oldal. 8. §. Ha a Bp. 55. §-ának megfelelő védő nem áll azonnal rendelkezésre, védőül ügyvédjelölt vagy más alkalmas jogtudó egyén is választható vagy kirendelhető azokban az esetekben, amelyekben a védőt hivatalból kell kirendelni. A védőt az ügyvédi kamara székhelyén is a törvényszék elnöke rendeli ki. A védő a vádirat benyújtásáig a terhelttel csak hatósági személy ellenőrzése mellett érintkezhetik és az iratokat csak akkor tekintheti meg, ha ez az eljárás célját nem veszélyezteti. A védő kérelmére a fötárgyalást a védelem előkészítése céljából nem lehet elhalasztani. A védő elmaradása vagy az, hogy védő nem volt kirendelhető, a Bp. 56. §. 1., 3. és 4. pontjának esetein kivül a főtárgyalás megtartását nem akadályozza. 2. Előkészítő eljárás. 9. Vizsgálatnak nincs helye. A vizsgálatot a nyomozás pótolja. A nyomozást a kir. ügyészség maga is teljesítheti. A nyomozásban a kir. ügyészséget ugyanazok a jogok illetik meg, mint a Bp. szerint a vizsgálóbírót a vizsgálat folyamán. A rendőri hatóság a Bp. 98. §-ának harmadik bekezdésében megjelölt intézkedéseket kivéve, bármely nyomozó cselekményt elrendelhet és foganatosíthat, de köteles erről a kir. ügyészséget késedelem nélkül, lehetőleg távirat vagy távbeszélő utján értesíteni. A posta- vagy távirdahivatalban, továbbá a szállító- és fuvarozó intézeteknél lefoglalt levelek, táviratok és egyébb küldemények átvételére a rendőrhatóság vagy annak valamely tagja is feljogosítható. A nyomozást a kir. ügyészség a határrendőrségre is bizhatja. Egyes nyomozó cselekmények foganatosítása végett a katonai hatóságok is megkereshetők. 10. §. A nyomozó eljárásban minden hosszadalmasságot kerülni kell. Jegyzőkönyvet csak oly nyomozó cselekményekről kell szerkeszteni, amenyek a főtárgyalásnál bizonyítékul fognak szolgálni és ottnem lesznek megismétlendők; más esetekben elég, ha a kihallgatott egyén vallomásának lényeges tartalmáról a jegyzőkönyvvezető vagy a cselekményt foganatosító közeg maga rövid feljegyzéseket tesz és ezt aláírja. A nyomozó cselekménynél csak akkor kell bírósági tanút alkalmazni, ha a kir. ügyészség szükségesnek találja. Szakértői szemlénél és vélemény adásánál egy szakértő alkalmazása minden esetben elégséges s a halottszemlénél és a boncolásnál szükség eseteben a kezelőorvos is alkalmazható ily szakértőül, ha alkalmazása aggályosnak nem mutatkozik. 11. §. Az előzetes letartóztatás tartamára a vizsgálati fogságra vonatkozó szabályok irányadók. Az előzetes letartóztatás tartamának meghosszabitasa tárgyában a kir. ügyészség határoz. Annak megengedése, hogy a terheltet előzetes letartóztatása alatt lakásán vagy a fogházon kivül eső más helyiségben őrizzék, a kir. ügyészség hatáskörébe tartozik. Az előzetes letartóztatás megszüntetése tárgyában a főtárgyalás kitűzéséig a kir. ügyészség határoz. A letartoztatott terhelt biztosíték ellenében szabadlábra nem helyezhető. 12. §. A nyomozó hatóságok intézkedése ellen, amennyiben a Bp. a perorvoslatot megengedi, huszonnégy óra alatt előterjesztésnek van helye az első fokon eljáró bírósághoz. Törvényszéki ügyekben az elő:erjesztés felöl a törvényszék büntető tanácsa határoz. A bíróságnak ily előterjesztés folytán hozott határozata ellen a 2. bekezdésben említett esetek kivételével perorvoslatnak nincs helye. A bíróságnak oly határozata ellen, amely előterjesztés folytán a terheltnek szabadlábra helyezését rendeli el vagy az előzetes letartóztatásban levő terheltnek a fogházon kivül eső helyiségben való őrizését engedi meg, a kir. ügyészség felfolyamodással élhet, amelynek felfüggesztő hatálya van. 13. §. A kir. ügyészség, mihelyt a nyomozás adataiból a vádemelésre elegendő alapot talál, késedelem nélkül, lehető rövidséggel szerkesztett vádiratot terjeszt a bíróság elé, amelyben az ügy fötárgyalására határnap kitűzését is kén. A vadiratot a főtárgyalási tanács elnökénél kell benyújtani, aki a főtárgyalásra határnapot tüz, a vádiratot a terhelttel az idézéssel együtt közli és megteszi a főtárgyalás előkészítéséhez szükséges egyéb intézkedéseket. A vádirat ellen kifogásnak nincs helye. 14. §. A főtárgyalás határnapját akként kell kitűzni, hogy a vádiratnak a terhelttel közlese és a főtárgyalás határnapja közé legalább három napi időköz essék, kivéve, ha a terhelt ez időköz megrövidítésébe kifejezetten beleegyezik. A vádlottnak új bizonyítékok megszerzése iránt indítványát legkésőbb a vádirat közlését követő napon kell megtennie^ A főtárgyalásra távirat vagy távbeszélő útján is lehet idézni. 3. Főtárgyalás. 15. §. A bíróság elnöke a nyilvánosságot a Bp. 293. § ában meghatározott eseteken kivül kizárja, ha a főtárgyalás nyilvánossága az állam biztonságát, vagy a katonai szolgálati érdekeket veszélyeztetné. Ha a nyilvánosság az állambiztonság veszélyezteiésének okából van kizárva, a főtárgyaláson a vádlott bizalmiférfiai sem lehetnek jelen. 16. §. A főtárgyalás elhalasztásának vagy elnapolásának csak elkerülhetetlen szükség esetében és csak a lehető legrövidebb időre van helye. Ha bizonyítás kiegészítése szükséges, ezt a tárgyaló bíróság kiszállással vagy egyik tagjának kiküldésével is fogonosithatja. 17. §. Az ítéletet mindjárt meghozása után ki kell hirdetni. Az Ítéletnek tartalmaznia kell annak megemlítését is, hogy a bíróság a gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai szerint járt el. 4. Perorvoslatok. 18. §. Az ítélet ellen egyfokú perorvoslatnak van helye, amennyiben a perorvoslatot a Bp. ki nem zárja. Az 1915. XIX. t.-c. 16. §-ában felsorolt bűncselekmények eseteiben, amelyekben a fötárgyalást a kir. törvényszék öt tagból alakított tanácsa előtt kell megtartani, a kir. törvényszék Ítélete ellen semmisségi panasznak van helye, amely felől a kir. Kúria határoz. A semmisségi panasz a Bp. 428. §-anak 1. bekezdésében emiitett okokon felül a büntetés súlyositása és enyhítése végett is használható. A perorvoslatot azonnal, az Ítélet kézbesítése esetében pedig ettől számiiott három nap alatt kell bejelenteni, indokait pedig a határozat közlésétől számított három nap alatt lehet beadni; a Bp. 388. §-ának utolsó bekezdésében emiitett halasztásnak nincs helye. Perorvoslat bejelentése esetében az elsőfokú bíróság az iratokat három nap letelte után haladék nélkül köteles a felső bírósághoz felterjeszteni. A kir. ügyészség által bejelentett perorvoslatnak a fogva lévő vádlott szabadlábra helyezésére halasztó hatálya van. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Az 1868 : LIV. t.-c. 66. §, a. és b. pontjainak egybevetett értelme szerint a most felhívott a. pont értelmében az egy és ugyanazon jogalapból eredő több követelését feltétlenül, tékát akkor is lehet egy keresetbe összefoglalni, ha a bíróság — amely előtt a keresetet megindították — nem az előterjesztett követelések mindenikére, hanem csak azok egyikére vagy másikára birna hatáskörrel és lenne illetékes. P. I. 560/i915—3. A kolozsvári kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokolás: A kereset tartalma szerint a felperes a keresethez A. a. csatolt köilevél szerint alperessel kötött buzavételi ügyletből kiíolyólag, az ügyletnek alperes részéről részbeni nem teljesítése következtében az adott előleg visszafizetése és a részbeni nem teljesítés folytán szenvedett kárának, valamint az ügylet teljesített részének nem kellő teljesítésből eredő karának és az ügylet teljesítése céljából alpereshez küldött 122 darab zsáknak alperes hibája folytán történt tönkremenése következtében szenvedett kárának megtérítése iránt indított keresetet, i Ezek szerint a felperes a keres tben több cimen támasztott, de egy és ugyanazon jogügyletből, tehát egy és ugyanazon jogalapból eredő követelését foglalta össze. Az 1868 : L1V. t.-c. 66. §. a. és b. pontjainak egybevetett értelme szerint a most felhívott a. pont értelmében az egy és ugyanazon jogalapból eredő több követelését feltétlenül, teh it akkor is lehet egy keresetbe összefoglalni, ha a bíróság — amely előtt a keresetet megindították — nem az előterjesztett követelések mindenikére, hanem csak azok egyikére vagy másikára bírna hatáskörrel és lenne illetékes. Minthogy pedig a felfolyamodás tartalmára is tekintettel, vitán kivül állónak tekintendő, hogy a felperes a keresetet, az abban kövotelt elölegösszeg miatt a tordai kir. tvszék, mint kereskedelmi bíróság előtt az 1868 : LIV. t.-c. 35. §-a értelmében jogosan indíthatta meg, ennélfogva az alperesnek azon az alapon