Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 4. szám - Ötödik moratóriumi rendelet

18. oldal. Erdélyréajj Jogi Stözlöcsy 4. szám es rend. társai es 3845. Baróti t.-p. — Dézsi Gábor végr 3655. Tarsoly Róza — Bartha Sándor töke s jár. — rend. 3696. Dr. Váró Zoltán — Benedek István töke s jár. — rend. 3829. Hotye János — dr. Mátyás Lázár végr. 3S46. Pitters János — Bertleff András végrh. Fi. 3/1915. Hotye János — Mátyás Lázár vegr 15. Schwetter Albertne — Csabav Jánosné végr. 1200 K társai 182 K rend. hh. v. — rend. — áttétel. Váltó, kereskedelmi, csőd- és úrbéri szakosztályban. 3811. Krausz Sámuel — özv. Veress Gandó Jánosné s tsai 300 K — m. v. v. 3240. Grosz Matild s tsai — Marosvásárhelyi ipar és kereskedelmi bank közgyűlési határozat megtámadása — mv. it. 3842. Elöpataki gyógyfürdő birtokosainak szövetkezete — Fogólyán Endre s tsa Í41 K — mv. it. 3832. Fülöp István s tsa — Jakab Gyula csődtömege ingókkiadása — rend. 3511. Ozsdola község általános tagositási és arányositási ügye — hh. it. 3336. Csikcsobotfalva általános határtagositás — hh. it. 3782. Jákob Weiséls Sóhrie — Sámuel Lipót 2000 K hh. it. 3837. Katz Adolfné — Szászrégeni ipar- és keresk. bank végr. megszűnt. — hh. v. 3808. Mühlen baumstalt cég — cég 33679 K 19 í. — v. u v. tak.-pénztár •Ivi 40. Marosvásarh 3000 K — m. v. it. 41. Ugyanaz — m. v. 3292. lmecs János — — rmv. it. 3457. Dobokán Gerö megszűnt. — rmv. it. ipar- es Schwartz Mendel utódai — Tóthfalussy Kálmán it. Hunyadi G. cég és tsa 1720 K és tsa — Pi rtland cementgyár végr. KÜLÖNFÉ = FELHÍVÁS HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐINKHEZ! Előfizetőink névsorát — niost állítjuk össze véglegesen s a lapot — a mostani nehéz viszonyokra tekintettel továbbra csak azoknak fogjuk megküldeni, akik az előfizetéssel nincsenek hátralékban. Hátralékos előfizetőinket ennélfogva az előfizetési dijak azonnali beküldésére újból felkérjük, annál is inkább, mert utóbb a hiányzó példán yokat pótolni nem fog módunkban állani, A kiadóhivatal. - A veszélyezteleti megyék és a moratórium. A kormány az ellenséges betörések által veszélyeztetelt vidékekre nézve módosította a legutóbbi moratőrrumi rendelkezéseket. A hivatalos lap ugyanis rendeletet közöl, amely szerint a moratóriumi rendelkezések nem terjednek ki azokra a kötelezettekre, akiknek állandó üzleti telepe, üzeme vagy gazdasága, ilyennek hiányában pedig lakóhelye (székhelye) kizárólag Bereg-, Máramaros-, Sáros-, Szatmár-, Szerém-, Ügocsa-, Ung- vagy Zemplénmegye, Szatmárnémeti törvényhatósági joggal felruházott város, vagy Zimony város területén van s ezek ellen nem lebet a negyedik moratóriumi rendelet 18. §. alapján fizetési vagy biztosítási váltókeresetet vagy visszkeresetet indítani és a bíróság az ily keresetlevelet hivatalból visszautasítani köteles. Az ilyen kötelezett ellen a íendelet életbelépése előtt megindított váltómeghagyásos vagy váltói peres eljárás és az ebből eredő végrehajtási eljárás a jelen rendelet életbelépésével félbeszakad, hacsak maga az adós nem kéri az eljárás folytatását. A 81/1915. M. E. tzámu rendelet teljes szövege a köretkező: A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. tc. 16. §-ában, valamint az idézett törvénycikkek és a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. LXVIU. törvénycikket kiegészítő 1914: L. tc. 14. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A 8680—1914. M. E. számú negyedik moratóriumi rendelet 4. §-ának 18. pontjában foglalt rendelkezések nem terjednek ki azokra a kötelezettekre, akiknek állandó üzleti telepe, üzeme vagv gazdasága, ilyennek hiányában pedig lakóhelye (székhelye) kizárólag Bereg, Máramaros, Sáros, Szatmár, Szerem U^ocsa, Ung- vagy Zemplénvármegye, Szatmárnémeti törvényhatósági joggal felruházott varos vagy Zemun város területén van. 2. §. Az 1. § kan meghatározott kötelezett elieu a negyedik moratóriumi rendelet 4. §-ának 18. pontja alapján fizetési vagy biztosítási v. ltókeresetet vagy visszkeresetet indítani nem lehet és a bíróság az ily keresetlevelet a 23.400—1914. 1. M. E. számú harmadik moratóriumi eljnrási rendelet i. §-a értelmébe-! hivatalból visszautasítani köteles. Az ily kötelezett ellen a jelen rendelet életbelépése elölt megindított váltónegha^yá-os vagy váltói peres eljárás és az ebből eredő végrehajtási eljárás a. jelen rendelet életbelépésével félbeszakad, hacsak maga a* adós nem kéri az eljárás folytatását. A félbeszakadás hatályára a Hl, kir. minisztérium 9146 — 1914. M. E. szánni rendeletének 4 §-át kell megfelelően alkalmazni. Ez a §. csekkre, kereskedelmi utalványra, és közraktári jegyre megfelelően áll. 3. §. Ez a rendelet 1915. évi január 12. napj m lép életbe és hatálya a 2. §. kivételével a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. A szegénységi jog megadásáról és a perbeli biztosíték szükségtelenségéről osztrák állampolgárokkal szemben. 1600/1915. Im. szám alatt a m. kir. igazságügyminiszter rendeletet bocsátott ki 1915. január hó 18-án. Szegénységi jog tekintetében a Pp. változást nem idézett elő, tehát osztrák állampolgárok a szegénységi jog tekintetében az uj Pp. életbelépése után is ugyanazokban a jogokban és kedvezményekben részesülnek, mint a magyar állampolgárok és e célból az illetékes osztrák hatóságoktol származó szegénységi bizonyítványt el kell fogadni. Ugyancsak nem követelhető osztrák biztosíték sem. Az uj rendelet a 14390/1894. és rendeleteket hatályon kívül helyezi. = A romániai moratórium. hoztak, mely a külföldi követelésekre nézve négy havi moratóriumot rendel el. Ugyanez a törvény egyúttal tartalmazza a mozgósítás esetére elrendelendő belföldi moratórium-intézkedésekéi, is. A törvénynek a magyar kereskedövilágra fontossággal bíró első szakasza, mely a már hatályba lépett külföldi moratóriumra vonatkozik, így szói: A kereskedelmi vagy polgári társaságoknak, bankoknak, kereskedőknek, valamint minden más személynek azon pénzbeli kötelezettségekre, melyek a külfölddel, közvetlenül vagy belföld: képviselők utján, a jelen törvény benyújtása előtt kötött kereskedelmi va<.>y polgári ügyletekből erednek és amely kötelezettségek a belföldön va^y a külföldön teljesítendő!*', az esedékességtől számított négy havi halasztás adatik meg. A határidő nélküli tartozásokra, vagy azokra, jelen törvény benyújtása előtt voltak esedékesek, nélkül arra, hogy volt-e per vagy nem és hozatott e állampolgároktól pei 71.391/1897 lm. sz. Romániában törvénvt a négyhavi halasztás 1914. évi december 10—23-tól amelyek a. — tekintet végzés — számítódik. A megállapított kamat, illetve — megállapodás hiányában a román Nemzeti bank hivatalos kamatlába szerint l°/o-kal emelt kamat ezen hala-ztás tartamára az esedékesség napjától a kifizetés napjáig számitható fel, ha a felek közt e tekintetben nem létesült más megegyezés. Ezen halasztást élvezik zcttek is. Ezen halasztás tartama a zsiiálók és a többi fizetés kötele? alatt >vás nem emelhető, per nem indítható, csőd ki nem mondható az itt jelzeit kötelezettségek nem teljesítése miatt. De a már kimondott csődökben az eljárás íolytattatik. A négy havi határidő lejárta után a szükséghez képest ujabb négyhavi vagy ennél rövidebb időre terjedő halasztás engedélyezhető királyi rendelettel, mely az igazságügyminiszier minisztertanácsi határozat folytán fog ugyanilyen formában meg lesz javaslata alapján hozott kibocsáttatni. A megadott moratórium szüntethető. De ezen moratórium megszüntetése után az igazságügyminiszter, minisztertanácsi határozat alapján, barmikor moratóriumot rendelhet el olyan országokkal szemben, amelyek külföldi hitelezőkkel szemben fizetési halasztást rendelnek el. = A török moratórium 1914. április 13-ig eghosszabbittatott. Az adós jan. 1-én 5%-ot, február 14-én pedig tovább: 5°/o-ot köte'es a tartozásból törleszteni. A házbérek fele kifizetendő. A hadbavonultak csak a háború után tanoznak fizetni. Dr. Kerepel Iván kézdivásárhelyi ügyvéd irodájában társas bíróság előtt is tárgyaim jogosult jelölt azonnali belépésre talál. =z^zz Nyomatott Gombos P'erenc .Lyceum"-könyvnyomdában, Kolozsvárt, Deák Ferenc-u. 12.