Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 28. szám - A revisio a polgári perben. Tanulmány a magyar perrend revíziójához. Folytatás

150. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 28. szám. hogy hát tulajdonképen mi szorul itt még bizonyítékra ? mi az, ami a bírói megösmerés határain kivül esik és a Kamara, mint hivatott szakértő eldöntésére vár? Vádlottnak az az előadása, hogy csempészet utján jutott a liszthez : rendőri nyomozást igényel. Nem azért, mert a vádlott ezt enyhítő körülmény gyanánt, saját védelmére hozta föl, hanem azért, mert amennyiben belföldi csempészet esete foroghat fenn, ami igen számos esetben fordul elő ; akkor az 1915 márc. 19-én kelt 977—915. M. E. rendelet értelmében még egy, kihágássá minősülő büntetendő cselekmény terheli vádlottat. A Kamara mint szakértő közreműködése igénybevételének ezek szerint hasonló esetekben nem lehet más indoka, mint az, hogy a biró annak a kérdésnek az eldöntésénél: ha vájjon a megengedett és vett ár aránytalan-e? vagy nem bizik a saját Ítélőképessége erejében, vagy bizonyos, más szempontokra való tekintettel, magára nézve kényelmesebbnek tartja, ha a döntésnél nem az ő meggyőződése, hanem a szakértő közeg véleményére esik a súlypont. Vannak olyan esetek, mikor a rendőrbirónak kételyei lehetnek, ha vájjon az árak, vagy dijak túlzottak e ? Mikor az áralakulás bonyolult, vagy a megállapítás szakismeretet igényel és a biró legjobb meggyőződése alapján sem birálhatja el az ügyet. Akkor helye van a kamara véleménye meghallgatásának. De vádlottnak az a kifogása, hogy ö is drágábban jutott hozzá, mint a hogy a szabályok értelmében szabad volna áruba bocsátani és vásárolni, tehát egy másik kifogással való védekezés: nem lehet indok a kamara véleménye kikérésére és az nem is illetékes a véleményezésre. Ezért csak helyeselhető az az erős kritika, amit ez az eljárás a napisajtó részéről provokált, minthogy a hasonló felfogás nemcsak helytelen, de következményeiben is káros, mert ha az uzsorás vásárügyletek eseteiben helyet ad a biró annak a kifogásnak, hogy az eladó az eladott tárgyat a hivatalosan megállapított maximális árról magasabb árban vásárolta, a biró maga helyezkedik a rendelettel ellentétbe és minden élelmiszeruzsorás ezzel a kifogással fog élni, hogy meneküljön a büntetés elől vagy, hogy elodázza ügye elintézését. A miniszter egyik rendeletében sem foglalkozik a detaill árakkal. Az élelmiszeruzsora tényálladéka megállapításánál irány adó az idézett rendelet ama intézkedése, hogy az eladási ár és a megállapított legmagasabb ár között legyen „aránytalanság." Ennek a megítélésére 100 eset közül 99-ben nem kell egyéb csak józan ész. De ahhoz, hogy a fogyasztó közönség valahára érezze a miniszteri rendeletekben előirt megtorló intézkedések jó eredményét, egyéb is kell: hivatottság és az, hogy a mai válságos időkben közigazgatásunk minden tényezője legyen áthatva attól a gondolattól, hogy a közönségért van és annak érdekeit minden melléktekintet nélkül védnie nemcsak hivatalos, hanem hazafias kötelessége is. X 9 reuisio a polgári perben. )\ Tanulmány a magyar perrend revíziójához. Irta: Dr. Tóth György tanácsv. kir. tszéki biró. (Folytatás.) 493. Ha a folyamodás egy másik ügy kapcsán olyan bíróság előtt lett előterjesztve, amely annak elbírálására illetékes, ugy azt a felek ügyvédei egymás közt kézbesitik ; ha azonban a folyamodás egy másik ügy kapcsán más bíróság előtt lett előterjesztve, mint amely az ítéletet hozta, ugy közlendő ama bírákkal, akik az Ítéletet hozták. 494. A polgári folyamodás — kivéve azokat, amiket az állam hatóságai terjesztenek elő — nem fogadható el csak az esetben, ha annak beadása előtt bírság címén háromszáz frank, a másik léi javára járó kártérítés címén 150 frank letétetett, érintetlenül maradván, a másik félnek az esetlegesen nagyobb összegű kártérítéshez való joga; e letéti összegnek csak fele szükséges, ha az Ítélet mulasztás alapján lett hozva és csak negyedrésze, ha elsőfokú bíróságok ítélete ellen intéztetik a folyamodás. 495. A kérvénynek ez összegek lefizetéséről szóló nyugtatva nyon felül tartalmaznia kell három olyan ügyvédnek véleményét, akik az illetékes bíróság felebbviteli bíróságánál legalább 10 év óta folytatnak gyakorlatot. Az ügyvédek vélcményének taitalmaznia kell azt, hogy ők a folyamodást alaposnak találják és a folyamodás alapját képező okok megjelölését, különben az yisszautasittatik. . . , L l 496. Ha a polgári folyamodás az ítélet hozatalától számított hat hónapon belül adatott be, a perben eljárt ügyvédnek a további képviseletre külön meghatalmazás nem kell, 497. A polgári folyamodás az ítélet végrehajtását nem akadályozza; e részben semminemű jogorvoslat nem használható ; aki egy örökség visszabocsátására lett marasztalva, nem élhet jogorvoslattal polgári folyamodás utján csak az esetben, ha a főitélet végrehajtásának megtörténtét igazolja. 498. Minden polgári folyamodás az államügyészséggel közlendő. 499. Sem a tárgyaláson, sem az iratokban nem érinthetők és nem tárgyalhatók más kérdések, mint a polgári folyamodás ügyvédi véleményében foglaltak. 500. A polgári folyamodást visszautasító ítélet elmarasztalja a kérelmezőt a fentirt bíróságok és kártérítés megfizetésében, fennmaradván a félnek az esetlegesen okozott további károk követelésére való joga. 501. Ha a polgári folyamodásnak hely adatott, a biróság az ítéletet visszavonja ós a feleket az ítélet előtti állapotba helyezi vissza, a letétbe tett összegek visszautaltatnak és azon vagyontárgyak, amelyek az Ítélet erejénél fogva lettek kiadva, visszaadatnak. Amennyiben a polgári folyamodásnak az Ítéletek ellentmondása okából adnak helyt, a folyamodást alaposnak ítélő biróság elrendeli, hogy a perben kelt első Ítélet alakilag és tartalmilag végrehajtassék. 502. Azon ügy, amely a visszavont Ítélet alapját képezte, ugyanazon bírósághoz viendő, amely a polgári folyamodás tárgyában határozott. 503. Semmisség és kártérítési kötelezettség terhe alatt egyik fél sem élhet többé polgári folyamodással, ha az ítélet ilyen uton már egyszer perorvoslat tárgyává tétetett vagy bírói határozattal visszautasittatott, vagy megsemmisíttetett. E kártérítés az ügyvédet is terheli akkor, ha miután az első folyamodást ő eszközölte, a másodikat mégis elvállalta. 504 Ugyanazon felek között ugyanazon ügyben különböző bíróságok által ugyanazon indokok alapján utolsó fokban hozott és egymással ellentétes Ítéletek jogot adnak a megsemmisítés kérésére. Ez esetben a jogorvoslatra és ítéletre a semmitőszék (Cour de cassalion) eljárási szabályai irányadók. E szabályok képezik az alapját a semmitőszék ama kettős irányú feladatának, hogy: a) a jogegységet megóvja és b) a feleket a jogszabálysértéssel szemben megvédje. A francia semmitőszék belső ügyrendje az 1738 június 28-án kelt szabályzat szerint bonyolódik le s ezért nem igen szemléltethető részletesebben az a különbség, amely : a) semmiségi panasz és az ehhez hasonló b) folyamodás (requée civil) között van. A lényeges azonban az, hogy ezek a törvények szerint nem rendes, hanem rendkívüli jogorvoslatok. Ezzel a tétellel szemben a német, osztrák és a magyar jogban a fölülvizsgálat már rendes jogorvoslat.1 II. A revisio a német per jogban. A revisio-t a német birodalmi perrend (1877 január 30.) vette föl először a rendes jogorvoslatok sorába. A revisio III. fokú felebbviteli jogorvoslatként lett szabályozva.2 1 1. A francia polgári törvénykönyv (code civil) abban az időben született, amikor az államhatalmi körök elválasztásának elmélete aranykorát élte. A biró feladata az volt, hogy ítéljen, de kizárólag az elébe tett törvénykönyv alapján és csak a szigorú formák szerint. Ezt a gya« korlat a mai igényeknek megfelelő irányban fejlesztette. 2. Franciaországban a legfől>b biróság: a semmitőszék (cour de cassation; három kamarával vegyes osztálylyal. Ezek: chambre des repuétes, chambre civile és chambre criminelle. A semmitőszék élén egy elnök áll. Az egyes kamaráknak az elnökön kivül 15 tagja van és a határozathozatal 11 tagból álló tanácsban történik. 3. Magyary szerint: A félnek a megsértett jogszabályt egy a semmitriszőkhez — cour de cassation — intézett kérvényben (requéte) pontosan meg kell jelölnie, a pótlás azonban (mémaire ampliatif) meg van engedve. A semmitőszék egyik tanácsa (chambre des requétes) először az ellenfél meghallgatása nélkül a fölött határoz, hogy a kérvény visszavetendő vagy a további eljárásra elfogadandó-e ? az utóbbi esetben egy másik tanács (chamre civile) mind a két fél meghallgatása után határoz a fölött, vájjon e kérdéses jogszabály, melyet a fél megjelölt, meg van-e sértve vagy sem? Az utóbbi esetben a kérelmet visszaveti, az előbbi esetben az ítéletet megsemisiti és az ügyet ujabb elbírálás végett egy más bírósághoz, de nem ahhoz, mely az ügyben előbbi itélt, utasítja. V. ö. Garsonnet: i m. V. 569—614. I. és 647— 706. 1. De vájjon a biróság esetleg egy más jogszabályt nem sértett-e meg, mint amelyet a fél megjelölt, azt a biróság nem vizsgálja. Ebben, nemkülönben abban, hogy a cour de cassation csak megsemmisít és nem reformál, van különbség a mi felülvizsgálatunkkal szemben. 2 Érdekes jelenség, hogy az egységes polgári perrendre való törekvés is Németországban 1848-ig nyúlik vissza. E törekvés hatása