Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 3. szám - A logikai kétségtelen figurációkról

12 oldal. 3. szám. tény, hogy alperes férj nejét idegenek előtt becstelenitő szavakkal illette és több izben tettleg bántalmazta, a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott bontó okot képez. Curia: 3334—900. Ko. 1764/1900.) 12. Hűtlen (szándékos és jogos ok nélküli) elhagyás a 80. §. a) pontjában foglalt, az idegen férfival vadházasságban élés a H. T. 80. §. c) pontjában irt bontó okot képezi. (Curia: 5443—1900. Ko. 3821/1900.) Alperes férjnek abból a tényéből, hogy felperes nejét minden előzetes értesités nélkül elhagyta és más községbe távo­zott, alperes ellenében a H. T. 80. §. a) pontjában megjelölt bontó oknak jelenségei látszanak fennforogni. (Curia: 869/1900. Ko. 1309/900.) 13. Alperes férj azon ténykedése, hogy más nővel több ideig együtt lakott, majd pedig mikor az szolgálatba állott, alperes hozzá rendesen eljárt, esténként vele volt, egy alkalommal pedig őket a nő gazdája zárt ajtók mögött félig felöltözött ruhákban találta, a H. T. 80. §. c) pontját állapítja meg. (Curia: 434/900. Ko. 1802/900.) 14. Ha egyik házasfél egy más személlyel vadházasságban él s a hozott közbenszóló ítélettel megszabott 6 havi idő alatt sem szünteti meg, a H. T. 80. §. c) pontjában irt bontó okot hozza létre, mely miatt vétkessége kimondása mellett a házasság felbontható. (Curia: 4794/1899.) 15. A H. T. 80. §. c) pontja alá nem vonható a házas­ságon kivüli viszony, ha ennek folytonossága nincs bizonyítva. (Curia: 962/901. Ko. 1419/900.) 16. 1. Ha alperes viszonkeresettel nem élt, a házasság felbontását nem kérte, de sőt, ha a házasság felbontása esetére, felperes vétkesnek nyilvánítását sem kérelmezte, habár felperes ellenében a per során bizonyitva lett is, hogy a különválás ideje alatt idegen személlyel házasságon kivüli együttélést foly­tatott, szóval bár felperes ellenében valamely bontó ok beigazo­lást is nyert, a házasság az ő hibájából nem bontható fel és vétkesnek nem nyilvánítható. 2. Bár alperesnö ama ténye, hogy a különválás után mással adva össze magát, evvel ágyassági viszonyban élt egy ideig, igazoltatott, de e viszonyt megszüntetve az, hogy azt akár előbbi ágyasával, akár mással folytatta volna, nem bizonyittatott; alperesnek ezen vétkes cselekménye nem vonható a H. T. 80. §. c) pontjában foglalt bontó ok tekintete alá, melynek alkotó eleme az erkölcstelen életnek megátalkodott folytatása, hanem csak ugyanazon §. a) pontja alá sorozható. (Curia: 6657/899. Ko. 1294/900. I.) 17. Ha a férj ismeretlen helyre távozott és nejéről és gyermekéről nem gondoskodott, magáról életjelt nem adott s elhagyott házastársáról nem gondoskodott, a házasság a H. T. 80. §. a) pontja alapján felbontandó. (Ko. 1869/902. Curia: 3806/902.) 18. B. I. és F. N. tanuk vallomása által bizonyitva van, hogy alperes az együttélés ideje alatt M. D. idegen férfiúval bezárt ajtó megett oly helyzetben találtatott, amely egy férjes nőre nézve a házastársi hűség fogalmába ütközik s igy ezen magaviselete a házastársi kötelesség szándékos és súlyos meg­sértésének tényét alkotván, alperes ellen a H. T. 80. §. a) pont­jában meghatározott bontó ok bizonyitva van. Bizonyitva van továbbá D. I., 0. G., B. I. és L. N. tanuk vallomásai által az is, hogy alperes M. D.-vel tiltott nemi össze­köttetést tart fenn, vele együtt lakik, ezen állandó viszonynak fentartása kimeríti a H. T. 80. §. c) pontjában meghatározott bontó ok alkotó elemeit, ezeknélfogva a házasságot alperes hibá­jából felbontani kellett és alperes vétkesnek volt nyilvánítandó. (Kir. Curia: 1902. nov. 13-án 4353/1902. sz. a. hozott ítélete. Ko. 4439/902.) 19. Ha az ágyassági viszony a kereset beadása előtt már megszűnt, eme körülmény a H. T. 80. §. c) pontja szerinti bontó okot nem képez. (Curia: 1904. febr. 10. 8105/903. P. Ko. 943/904.) 20. A házassáqi törvény 80. §-ában meghatározott bontó okra való kiterjesztés a 77. §. a) pontjának alkalmazását csak akkor nem zárja ki, ha az életközösség vissza nem állítása az alperes akaratára vezethető vissza s igy a 77. §. a) pontja alá eső bontó ok már beállott és emellett az id. szakasz rendelkezése alá eső ujabb bontó ok merült fel. Tényállás: Felperes keresetét a 77. §. a) pontjára alapí­tottan inditotta meg. A tanuk kihallgatása rendjén keresetét a 80. §. a) pontjára is kiterjesztette. I. A tordai kir. tszék a házasságot a Ht. 80. §. a) pontja alapján felbontotta, mert a tanuk vallomásával és alperes rész­beni beismerésével beigazolni látta felperes azon kereseti állítá­sát, hogy alperes a házassági együttélés tartama alatt a férje tudta és beleegyezése nélkül a háztartáshoz szükséges élelmi­cikkek közül egyet-mást eladogatott s ez által férjét meglopta. II. 3552/906. kir. tábla az I. bírói Ítéletet megváltoztatta s felperest keresetével elutasította; mert a kihallgatott tanuk egybe­hangzó vallomása alapján azt a tényt állapította meg, hogy alperes a visszatérésre kiszabott határidőben az életközösség visszaállitására irányuló szándékát kifejezte és felperes tudomá­sára is hozta, azonban ez nejét nem fogadta vissza, ennek következtében a 77. §. a) pontjában meghatározott bontó ok nem az alperes akaratára vezethető vissza. (Folytatjuk.) X 9 logikai kétségtelen figuráclűkrál. Irta: dr. Fischer Róbert, kolozsvári ügyvéd. Mottó : „Tudnám, ha lehetne, lehetne, ha akarnám: Akarnom pedig kell, bár nem akarnám." Arany János: Nagyidai cigányok. „Ezer koronáig terjedhető birságban marasztalandó az is, aki felülvizsgálati kérelmet nyújt be oly Ítélet ellen, amely ellen a felülvizsgálati kérelem a törvény szerint kétségtetenül ki van zárva." (Pp. 544. §. első bekezdés.) A most idézett törvényhely egyike ama gyöngyszem kije­lentéseknek, amelyek máskülönben elég számban fordulnak elő az uj perrendben. Az a műlelkesedés, amely a perrendtartást — nem okulván a múlton — már jó előre a csíziók csiziójának hirdeti és amely annyira alkalmazkodó természetű, hogy szük­ség esetén még a legeslegújabb egyiptomi, syriai és caldeusi álmoskönyvre is ráesküszik, ne legyen ezúttal akadálya annak, hogy a fentirt és hivatott gyöngyszemet illő foglalatba illeszt­hessük. .. Eme gyöngyszem foglalatjául egyébként — s amennyi­ben eme cikk nem tetszik — mindenki alkalmazhat becsesebb foglalatot pl. aranyból, ezüstből, csirizből vagy a miből akar. Szem előtt tartva azt, hogy még a legegyügyübb törvény is valamelyes logikai müvelet eredménye, valójában a logikát nem lehet letagadni az uj perrend, illetve s amennyiben hol ebből, hol abból miegymás nem következhetik s illetve amennyi­ben megfelelő alkalmazás mellett az uj bélyegtörvény át- és bemeneti intézkedései utolsó előtti pótmondatából más nem következik, ide nem értve a szegényjogosoknak az első és utolsó pótmoratóriumos rendeletből fakadó s senki által felül nem vizs­aálható sóhajtásait — mondom tehát a fenthivatolt törvényhely­től Minthogy azonban a logika is sokféle u. m. számozott és számozatlan helyes és nem helyes, sőt közepes is, ennélfogva ez a logika is e szempontokból megérdemli a méltatást. Tehátlan : ennek a logikának a minemüsége első sorban is számozott, tehát alkalmas arra, hogy az uj perrend által meg­termő lutrizásba akárki is megtegye; a moratórium alá nem esők ambóra, mások — kivéve a régi bélyegtörvény megfelelő alkalmazásával, az ott fel nem soroltakat — seco ternora... A cabalisticus szám 544. Nyeremény összege 1000 korona. Ez azonban „kétségtelenül" jár, amennyiben „kétségtelenül" kizárva nincs. Ennek a gyöngyszem logikának többi tulajdonságai — tekin­tettel, hogy a legbölcsebb szellemeknek a legtisztább valóságot megérző fluidjával nem rendelkezünk — csakis holmi körülírással közelíthetők meg. Földi halandó direkt ebbe a világosságba bele nem tekinthet, kivéve azt, aki a műlelkesedők rózsaszínű szem­üvegét használja. Ez a körülírás csak boncolgatással lévén lehetséges, szük­séges az alábbi megnyuzás... Egyik formációja a törvény gondolatának ez: „Ezer koro­náig... amely ellen a felülvizsgálati kérelem ki van zárva." Másik formáció ez: „Ezer koronáig... amely ellen a felül­vizsgálati kérelem a törvény szerint ki van zárva." Harmadik formáció ez: „Ezer koronáig... amely ellen a felülvizsgálati kérelem „kétségtelenül" ki van zárva." Negyedik formáció ez: „Ezer koronáig... amely ellen a felülvizsgálati kérelem a törvény szerint kétségtelenül ki van zárva." Eme négy formáció a törvényhely szavaiból van quint­essenciázva. Lá suk azonban a törvény szavain túllévő, mondhatjuk „lappangó" logika formációit is. Első formáció: törvény szerinti kétség. Második formáció: nem törvény, hanem valami más sze­rinti kétség. Harmadik formáció: törvény szerinti kétségielenség.

Next

/
Thumbnails
Contents