Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 16. szám - A m. kir. miniszteriumnak 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesitésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában [3. r.]

JOGESETEK TARA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 1«. számához. Kolozsrár, 1915. április 18. JOGESETEK a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. R«ratrex«tő : dr. Szitás Jenő kir. járátbirósági albiró. 68. Ai Optkv. 9S» §-a értelmében a Tétlen fél a szerződés tel- í jesltése mellett kártérítést is követelhet ngyan, de az j 1331. §-ban irt kártérítés csak akkor követelhető, ha az j emiitett §-ban irt cselekményekből származik. 1914. G. 223/2. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biró- I ság: A kir. tábla peres felek felülvizsgálati kérését elutasítja. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletét mindkét peres fél ; megtámadta és pedig felperes abban a részében, amely szerint alperes csak 554 korona megfizetésére köteleztetett s a felebbe- : zési költségek megszüntettettek, alperes pedig a felebbezési biró- I ság ítéletét egészben sérelmezte. Felülvizsgálati kéréseiket a S. E. 185. §. a) és c) pontjaira j alapítva, alaki és anyagi jogszabálysértést panaszolnak. Panaszaik azonban, melyeknek mibenléte az alábbiakból ki fog tűnni, alappal nem birnak. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint felperesek 1909. évben megvették alperestől a f.-vi 36. sz. tjkvben A. I. 1. rsz. 61/2., 62/2. hrsz. ingatlant 500 korona vételárért, melyet alperesnek ki is fizettek, de mert az ingatlan nem állott alperes nevén, alperes arra kötelezte magát, hogy 1909. évi november hó 24-ikéig bekebelezésre alkalmas szerződést szerez; az ingatlant a szerződés megkötésekor felpereseknek birtokba adta. Alperes szerzett is bekebelezésre alkalmas okiratot, de azt a 61/1., 62/1. hrsz. ingatlan tulajdonosától szerezte, a szerződésbe tehát nem a vétel tárgya Íratott be s felperesek per I utján a 61/1., 62/1. hrsz. ingatlan tulajdonjogának visszakebelezésére köteleztettek. Alperes felülvizsgálati kérésében e tényállást azért támadja meg, mert ő azzal, hogy felpereseknek szerződést adott, habár téves helyrajzi számok beírása mellett, szerződési kötelességének eleget tett, mert felperesek bemondása alapján állította ki a szerződést s a bíróság ez utóbbi tényt nem vette figyelembe. A per során alperes nem is állította, hogy a helyrajzi számokat felperesek bemondására irattá a szerződésbe, hanem épen azt állította, hogy a helyrajzi számokat a szerződést kiállító körjegyző tévesztette el s ezt szavatosként ez okból perbe is hívta. A fenti állítás a perben elő sem fordult s így a felebbezési bíróság azt sem igenlő, sem nemleges irányban meg nem állapíthatta, ez iránti panasza tehát megállható alappal nem bír s természetesen nincs alapja az erre fektetett következtetésnek sem, hogy alperes ebből folyóan szerződési kötelezettségének eleget tett, mert alperes nem általában szerződésszerzésre, hanem arra JŰ-telezte magát, hogy a vásár tárgyát képező ingatlan tulajdonjogának bekebelezésére alkalmas szerződést szerez, ilyet azonban még ma sem adott át felpereseknek. Nincs alapja annak az alperesi panasznak sem, hogy ő s: erződés adására csak a téves szerződés folytán felperesek nevére kebelezett ingatlanokról kiállított szerződésadása ellenében kötelezhető, mert erre felperes már bírói ítélettel kötelezve lettek s így alperes kérelmének már nincs tárgya. De nincs alapja felperesek ama panaszának sem, hogy a felebbezési bíróság azzal, hogy a vásár tárgya belsőség megbecsülésére ujabb szakértő meghallgatását nem rendelte el, alaki s azzal, hogy felperes javára az ingatlan kárbecsárát nem állapította meg, anyagi jogszabályt sértett, mert a felebbezési bíróság a peres felek beleegyezésével hallgatott meg szakértőt, kinek személye és megbízhatósága ellen felperesek sem tettek kifogást s mert a bíróság ennek véleményét helyesnek, indokoltnak találta azzal, hogy az ujabbi szakértői bizonyítást indokoltan mellőzte, jogszabályt éppen nem sértett. De nem forog fenn a panaszolt anyagi jogszabálysértés sem, mert az Optkv. 919. §-a értelmében a vétlen fél a szerződés teljesítése mellett kártérítést is követelhet ugyan, de az 1331. §-ban irt kártérítés csak akkor követelhető, ha az az említett §-ban irt cselekményekből származik, ami jelen esetben nem forog fenn s a minek hiányában felperes a szerződés nem teljesítése esetére csak azt követelheti, a mivel maga a dolog elvesztése által károsodnék. Nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság a perköltségekre vonatkozó határozatánál sem, mert a S. E. 110. §-a megengedi, hogy a bíróság az eset körülményei szerint az egyik felet az ellenfél összes költségeiben is elmarasztalhassa, ha máskülönben a másik fél csak részben is lenne nyertes. A felebbezési bíróság pedig megindokolta, hogy a törvény ismertetett rendelkezését miért tartotta alkalmazandónak s miután indokai törvényszerüek s az észszerű gondolkodás szabályainak is megfelelnek, döntése felülvizsgálat tárgya nem lehet. Ugyanezen indokból nem alapos a felebbezési költségek megszüntetése miatt előterjesztett panasz sem. 1914. november hó 11. 69. I. Ha a végrehajtó valamely ingatlanr i és annak haszonélvezetére a végrehajtást szenvedő ellen elrendelt csődnyitás hatályának kezdete előtt már zálogjogot szerzett, ezesi ingatlan haszonélvezetének zár alá vétele mem tagadható meg. II. A kir. ítélőtábla az elsőbirói végzés megváltoztatásával az abban kinevezett zárgondnok helyett mást nevezett ki. 1863/1914. I. sz. A kolozsvári kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének felfolyamodással megtámadott azon részét, mely szerint a k-i 1871. sz. tjkvben A + 2. r. 2611/1. hrsz. alatt felvett ingatlan haszonélvezetének zár alá vételét elrendelte, helybenhagyja, ellenben azon intézkedését, mely szerint dr. H. G. ügyvédet nevezte ki zárgondnokul, megváltoztatja és zárgondnokul dr. N. Z. k-i ügyvédet, a vb. E. hitelbank r.-t. csődgondnokát nevezi ki. Indokok: K. J. illetve annak jogutóda az „E. hitelbank r.-t." cég ellen a kielégítési végrehajtást elrendelő 1913. Sp. II. 60/2. sz. végzés 1913. évi június hó 24-én érkezett a kir. törvényszék telekkönyvi hatóságának iktató hivatalába s ugyanez ellen a csődbiróság csak 1913. évi június hó 29-én 13182. sz. végzéseivel nyilvánította a csődöt megnyitottnak. Minthogy végrehajtató a rendelkező részben irt ingatlanra és annak haszonélvezetére nevezett végrehajtást szenvedő ellen elrendelt csődnyitás hatályának kezdete előtt már zálogjogot szerzett, a csődtörvény 13. §-ának második bekezdésére tekintettel, az elsőbiróság a jelzett ingatlan haszonélvezetének zár alá vételét helyesen rendelte el. Minthogy a kir. Ítélőtáblának hivatalos tudomása van arról, hogy dr. H. G. ügyvéd időközben polgármesterré történt megválasztása folytán az ügyvédek lajstromából töröltetett s minthogy végrehajtató nevezetten kívül más egyént zárgondnokul ajánlatba nem hozott, a V. T. 208. §. második bekezdésére is tekintettel, az elsőbiróság végzésének e részben megváltoztatása mellett zárgondnokul dr. N. Z. ügyvédet, mint a vb. E. hitelbank r.-t. részére kinevezett csődtömeggondnokot kellett kinevezni. 1914. július hó 27. * Ad. II. Ellenkezik a korábbi állandó gyakorlattal.