Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 16. szám - A m. kir. miniszteriumnak 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesitésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában [3. r.]

82. oldal. Krdélyrészi Jogi Közlöny 16. szám helyzete ezen második házasságából született gyermekének? Különösen pedig mi ezen gyermeknek jogi helyzete X-xel szemben ? 9 m. hír. minísztspiumoah IHIfO—1315. M. E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Hatodik moratóriumi rendelet. (Folytatás.) 7. §. A betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy más ily cég az e rendelettel engedett halasztásra való hivatkozással nem tagadhatja meg a betevő olyan rendelkezésének a foganatosítását, amelynél fog^a betétéből valamely összeg ugyanazon intézetnél vagy cégnél más folyószámlának javára írassék vagy az átutalásra vonatkozó záradékkal ellátott betéti könyvre vitessék át. Az igy más személy javára átutalt összeg felett ez a személy a halasztás ideje alatt csak a közte és a betevő között : létrejött és az intézettel vagy céggel közölt megállapodás kor- j látain belül és csak annyiban rendelkezhetik, amennyiben PITÓI 1 a betevő átutalás nélkül rendelkezhetett volna; a betevő ebben az esetben megmaradó betéte felett a megfelelő összeg erejéig I nem rendelkezhetik. A betevő a saját folyószámlájára vagy betéti könyvére átutalt összeg kifizetését szintén csak ugyanabban í a mértékben követelheti, amelyben ezt az átutalás nélkül köve- j telhette volna. Betéti könyvekre elhelyezett tízezer koronánál nem kisebb | összeget a betevő ugyanazon intézetnél vagy cégnél meglevő ; vagy újonnan nyitandó folyószámlájára utalhat át és a folyó- ! számlái követelése felett ugy rendelkezhetik, mintha az összeg j eredetileg is folyószámlán lett volna elhelyezve. 8. §. Közalapoknak folyószámlára vagy betéti könyre elhe- j iyezett betétei a felmerült szükséghez képest, melyet a felügyeletre hivatott kormányhatósag állapit meg — a kikötött felmon- I dási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt Írásbeli bejelentés mellett — korlátlanul kifizetendők. A szük- j séglet mért'két a rendezett tanácsú városok, a nagy- és kisköz- | ségek alapjaira vonatkozólag ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszter, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. Ugyanez áll a munkásbiztositó pénztáraknak és a bánya- j társládáknak betéteire nézve. A munkásbiztositó pénztárak tekintétében a szükséglet mértékét az állami munkásbiztositási hivatal állapítja meg. Városok és községek, valamint a gyámpénztárak folyó- | számlára vagy betéti könyvre elhelyezett betéteikről folyó szük- j ségleteik fedezése végett — a kikötött felmondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt Írásbeli bejelentés mellett — a 6. és a 6. §-ban megszabott korlátokra való tekintet Í nélkül rendelkezhetnek. A folyó szükséglet mértékét Budapest j székesfővárosra nézve húszezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszter, húszezer koronát meg nem ha- j ladó összegek tekintetében a tanács, a törvényhatósági joggal • felruházott és a rendezett tanácsú városokra nézve a belügyminiszter, a nagy- és kisközségekre nézve ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszter, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. A gyámpénztárakra nézve a folyó szükséglet megállapítására az árvaszék van hivatva. A gyámpénztárban kezelt és a gyámsági vagy gondnoksági viszony megszűnése következtében esedékessé vált készpénzt csak kivételesen és csak olyan mértékben szabad kifizetni, amily mértékben azt a belügyminiszter esetröl-esetre megállapítja. ' A vizrendező társulatok az általuk az 1885 : XXIII. t.-c. 148. §-a értelmében alakított és valamely pénzintézetnél folyó- \ számlára vagy betéti könyvre elhelyezett árvédelmi tartalékalapokról a felmerült szükséghez képest, melyet a felügyeletre hivatott kormányhatóság állapit meg, a 6. és a 7. §-ban foglalt korlátokra való tekintet nélkül rendelkezhetnek. 9. §. Ha a moratórium alá nem eső pénztartozásra kötelező adóssal szemben tartozásátvállalás alapján vagy más alapon más valaki van kötelezve a tartozás megfizetésére vagy a kifizetett összeg megtérítésére, ez az utóbbi tartozás sem esik moratórium alá- , . 10. §. A budapesti áru- és értéktőzsdén érvényben álló áru és értéküzleti leszámoló rend határozmányai alá tartozó ügyletek alapján a leszámolásban résztvevő tőzsdetagokat egymással szemben, úgyszintén az ilyen ügyletre megbízást adott tőzsdetagot a megbizott tőzsdetaggal es viszont ez utóbbit a megbízó tőzsdetaggal szemben a leszámolás eredményekép terhelő pénztartozások nem esnek moratórium alá. A 9. §. szabálya ide ki nem terjed. A megbizott tőzsdetag és a tőzsdén kivül álló megbízó közötti viszonyban, ha az utóbbi kereskedő, az első bekezdésben meghatározott ügyletek alapján fennálló tartozásokat 1.915. évi február hó íf). napjától számilott havi tíz százalékos részletekben kell törleszteni. A 4. §. I. 13. pontjának harmadik bekezdésében foglalt szabály ide is kiterjed. 11. §. Az 1881 : XIV. t.-cikkben említett kézizálogkölcsönügyleteknél a zálogkölcsöndij nem esik moratórium alá; az árverést azonban csak a kereskedelemügyi minisztérium által esetröl-esetre adott engedély alapján lehet megtartani. A zálogkölcsöndijat az 1881 : XIV. t.-c. 15. §-ában meghatározott időn tul is lehet szedni. A királyi zálogházakra ezek a szabályok megfelelően állanak. III. A kétoldalú szerződések teljesítése. 12. §. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján pénztartozással terhelt fél a nempénzbeli szolgáltatásra kötelezett féltől a moratórium tárgyában kiadott rendelet, fennállásának ideje alatt c.-ak ugy követelhet teljesítést, ha saját tartozását már teljesítette, vagy a nem-pénzbeli szolgáltatással egyidőben teljesiti, vagy pedig — amennyiben a nem-pénzbeli szolgáltatásra kötelezett félnek a szerződés szerint előre kell teljesítenie — lemond arról, hou-y saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe és egyszersmind ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesiti. 13. §. Ha az 1914. évi augusztus hó L napja eiőtt kötött kétoldalú szerződés alapján pénztartozással terhelt íél a másik féltől neki felajánlott teljesítéssel szemben saját tartozására nézve — ideértve a>; ugyanabból a szerződésből vagy hasonló szerződésekből eredő hátralékos tartozását is — moratóriumot kíván igénybe venni, a másik fél a szerződéstől elállhat; elállása azonban csak ugy hatályos, ha azt a pénztartozással terhelt féllel szemben haladéktalanul (vétkes késlekedés nélkül) kijelenti. Ugyanígy elállhat a szerződéstől a pénztartozással terhelt fél is, ha a másik fél a L járatkor csak az esetre hajlandó teljesíteni, ha a pénztartozással terhelt fél lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe és ha egyszersmind ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesiti. Ha a nem-pénzbeli szolgáltatásnak részletekben kell történnie, az első és a második bekezdés szerint elállani csak az esedékes részlet tekintetében lehet; az egész szerződés tekintetében pedig csak akkor, ha a szolgáltatás oszthatatlan. 14. §. Az elállás joga a nem-pénzbeli szolgáltatásra kötelezett felet akkor is megilleti, ha a pénztartozással terhelt felet már a teljesítés felajánlása előtt nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hivta fel az iránt, hogy hajandó-e tartozását moratórium igénybevétele nélkül (13. §. első bekezdése) teljesíteni, a határidő pedig sikertelenül telt el. Ugyanez az előzetes elállási jog megilleti a pénztartozással terhelt felet is, ha a másik felet nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hivta fel aziránt, hogy a lejáratkor kész-e abban az esetben is telje-iteni, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe (13. §. második bekezdése), a határidő pedig sikertelenül telt le. Az elállást az első és a második bekezdés eseteiben magában a felhívásban elő;e is ki lehet jelenteni. A felhívott fél nyilatkozata nem késett el, ha a fél az azt tartalmazó ajánlott levelet a nyolc napi határidő alatt postára adta. Az első és a második bekezdésben emiitett felhívásnak nincs helye, amennyiben a nem-pénzbeli szolgáltatás csak 1915. évi jidius hó 31. napja után válik esedékessé. A 13. §. harmadik bekezdésének szabályát e §. eseteiben is megfelelően alkalmazni kell, azzal a hozzáadással, hogy az elállás jogát csak azon részletek tekintetében lehet gyakorolni, amelyekre a felhívás kiterjed és az előbbi bekezdés értelmében nincs kizárva. 15. §. Ha az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján nem-pénzbeli szolgáltatásra kötelezett fél késznek nyilatkozik arra, hogy a szolgáltatást a lejáratkor abban az esetben is teljesiti, ha "a pénztartozással terheit fél moratóriumot vesz igénybe (13. §. második bekezdése), a szerződés érintetlenül marad, a pénztartozással terhelt fél azonban saját tartozására nézve a moratóriumot még akkor is igénybe