Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 16. szám - Egy érdekes házasságjogi kérdés

16. szám. Erdélyről Jogi Közlöny A m. Jcir. igazságügyminiszternek az 1909. december 3-án 20.356. 1. M. sz. alatt kelt rendelete a magyar állami pénztáraknál fölvehető osztrák állami nyugdijra vagy egyéb osztrák állami járandóságokra és viszont osztrák állami pénztáraknál fölvehető magyar állami nyugdijra vaqy egyéb magyar állami járandóságokra vezetett végrehajtások tárgyában. Altalános nemzetközi jogi szabály, hogy a végrehajtást szenvedőt egy másik államban lakó adósával szemben megillető követelés lefoglalását és ennek alapján a további végrehajtási intézkedéseket oly végrehajtási cselekményeknek kell tekinteni, amelyeknek foganatosítására annak az államnak bíróságai vannak hivatva, amely állam területén a végrehajtást szenvedőnek adósa lakik. Azokra a járandóságokra tehát, amelyeket a végrehajtást szenvedő közpénztárból vehet föl, a foglalást és a további végrehajtási intézkedéseket rendszerint szintén annak az államnak bíróságai utján kell foganatosítani, amely állam területén a fizetést teljesítő közpénztár van. Előfordulhat azonban, hogy valamely közpénztár a fizetést csak valamely más állam megbízásából a megbízó másik állam illetékes hatóságától kiinduló megkeresés alapján teljesiti. Ily esetben a járandóságra vonatkozó követelés a végrehajtást szenvedőnek oly követelése, amely őt nem a fizetést teljesítő közpénztár államával, hanem a megbízó másik állammal szemben illeti meg. Ily külföldi követelés lefoglalására és ennek alapján a további végrehajtási intézkedésekre tehát nem a fizetést teljesítő közpénztár államában levő bíróságok, hanem annak a másik államnak bíróságai vannak hivatva, amelyet a járandóság végeredményben terhel. Ennek az államnak a törvényei irányadók azután a végrehajtás foganatosítása körül felmerülő kérdésekre. Ezeket az elveket Ausztriával izemben alkalmazva az osztrák cs. kir. igazságügyminiszteriummal létrejött megállapodás alapján és a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértve, a következőket rendelem: 1. Ha a magyar állami pénztárnál felvehető osztrák állami járandóságra Magyarországon kérnek végrehajtást, ebben az esetben a végrehajtást elrendelő magyar kir. birósájj a végrehajtás foganatosítása végett a bécsi cs. kir. végrehajtási járásbíróságot keresi meg, mint amelynek területén az osztrák cs. kir. pénzügyminisztériumnak székhelye van. A bécsi cs. kir. végrehajtási járásbíróságnak ez alapon tett rendelkezéséhez képest az osztrák cs. kir. pénzügyminisztérium megkeresésére a magyar kir. pénzügyminisztérium a fizetést teljesítő magyar állami pénztárt megfelelő utasítással látja el. Ha Ausztriában kérnek végrehajtást magyar állami pénztárnál fölvehető osztrák állami nyugdíjra vagy egyéb osztrák állami járandóságra, ebben az esetben a végrehajtási eljárás a magyar kir. bíróságok közreműködése nélkül folyik le. 2. Ha osztrák állami pénztárnál fölvehető magyar állami nyugdijra, vagy egyéb magyar állami járandóságra Magyarországon kérnek végrehajtást, ebben az esetben maga a végrehajtást elrendelő magyar kir. bíróság van hivatva arra, hogy a foglalás iránt, valamint a járandóság lefoglalt részének utalványozása iránt intézkedjék. Ha pedig Ausztriában kérnek végrehajtást osztrák állami pénztárnál fölvehető magyar állami nyugdíjra vagy egyéb magyar állami járandóságra, ebben az esetben az osztrák cs. kir. bíróság megkeresésére a foglalás iránt, valamint a járandóság lefoglalt részének utalványozása iránt a budapesti I—III. kerületi kir. járásbiróság intézkedik, mint amely bíróság területén a magyar kir. pénzügyminisztériumnak székhelye van. Az előbbi két bekezdés eseteiben az 1881: LX. t.-c. 83. §-a értelmében a foglalást tudató rendelvényt vagy az 1881: LX. t.-c. 84. §-a értelmében a foglalás iránt hozott végzést és a foglalás jogerőre emelkedése után az 1881: LX. t.-c. 133. §-a értelmében a járandóság lefoglalt részének utalványozása iránt hozott végzést három-három példányban a magyar kir. pénzügyminisztériumhoz kell felterjeszteni, amelynek megkeresésére azután az osztrák cs. kir. pénzügyminisztérium a fizetést teljesítő osztrák állami pénztárt megfelelő utasítással látja el. 3. Az 1. és a 2. pont alatt emiitett járandóságokra vonatkozó foglalás feloldásánál is az 1. és 2. pontban meghatározott utat kell követni. (Folytatjuk ) )( Egy Mún teflssápgi kérdés. Dr. L. M. Az alábbiakban egy tényleg előfordult konkrét esetet irok le, melynek megoldásához súlyos személyi- és vagyonjogi érdekek fűződnek. X. róm. kath. vallású, osztrák állampolgár, ki már 10—12 év óta állandóan Magyarországon lakik, ezelőtt 8 évvel a magyar kir. anyakönyvvezető előtt házasságot köt Y. magyar állampolgárnővel. Ezen házasságot ad i kir. Törvényszék, mint a házasfelek utolsó közös lakhelye szerint illetékes bíróság X. felperes keresete folytán az 1894 : XXXI. t.-c. 77. §-a alapján jogerős ítélettel felbontotta. X. újból nősülni akarván, a lakhelye szerint illetékes anyakönyvvezetötől a tervbe vett házasságának kihirdetését kérelmezte. Az anyakönyvvezető ezen kérés teljesítését X-nek külföldi állampolgárságára való tekintettel nern teljesítette s öt arra utasította, hogy külföldi hatóságának bizonyítványával mutassa ki, hogy házassága a saját hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik, vagy pedig ennek kimutatása alól a H. T. 113. §-a értelmében az igazságügyminiszteriumtól kérjen felmentést. X. az utóbbi fljáráshoz folyamodott, de az igazságügyminiszter a kért felmentés kiadását megtagadta. Határozatának indokolásában arra hivatkozik, hogy valamely osztrák állampolgárnak házassága, ha a házasság megkötésekor csak az egyik J fél is róm. kath. vallású volt — az osztrák általános polgári ; törvénykönyv 111. §-a értelmében felbonthatatlan —, ehhez képest figyelemmel az 1894 : XXXI. t.-c. 116. §-ára, folyamodó ujabb házasságot nem köthet, mert előbbi házasságának felbontása tárgyában hozott magyar bírósági Ítélet vele, mint osztrák állampolgárral szemben hatállyal nem bír. Egy ujabb felterjesztésére pedig, melyet X. ezen vitás ügyére vonatkozólag a további teendőire nézve leendő utasításadás végett az igazságügyminiszteriumhoz intézett, azt a választ nyerte, hogy „folyamodónak a magyar állampolgárság megszerzésére kell törekednie, a mi honosítás utján történik". X. egyebei nem tehetvén, megindította a honosittatása iránt a törvényes eljárást. E közben azonban egy ujabb meglepetés érte; megtudta ugyanis, hogy elvált felesége Y. az ujabbi házasságának megalapozásában nagyobb szerencsével dolgozott. Időközben ugyanis az egyik szomszédos vármegyébe költözött el s ott elhallgatta, vagy talán nem is tudta, hogy X.-xel kötött előbbi házassága folytán ő is osztrák állampolgárrá lett s egy ujabb házasságot kötött, a nélkül, hogy tőle a viszonyaival nem ismerős anyakönyvvezető igazságügyminiszteri felmentést kívánt | volna. Y.-nak ezen ujabbi házassága azonban második férjének ! bekövetkezett halála folytán időközben megszűnt, de ezen ujabbi házasságából egy gyermeke is származott. Ilyen előzmények után X. az ügyvédjéhez fordul azon I kívánságával, hogy tegye lehetővé a másodszori törvényes egyi bekelését s hogy tisztázza egyidejűleg elvált feleségének második házasságából született gyermekének személyi állapotát is, nehogy , az valamikor vele, vagy a hagyatékával szemben igényeket ; támaszthasson. Miután a fenti tényállás alapján több igen érdekes jogkéri dés vár helyes megoldásra, a lapok hasábjain meghonosított | .Kérdések és feleletek" eddigi kiváló eredményeinek hatása j alatt a következő kérdéseket teszem fel: 1. Mi jelentősége lehet X. érdekei szempontjából a magyar j állampolgárság utólagos megszerzésének ? Az 1879 : L. t.-c. 15. | §-ának 2-ik bekezdésében foglaltakra való figyelemmel lehet-e I házasságjogi szempontból a honosításnak visszaható erőt tulaj j donitani? A magyar honosság elnyerése egymagában képes-e I hatályossá tenni X. irányában a magyar bíróságnak már meg| hozott felbontó ítéletét, amely vele, mint külföldi állampolgárral szemben az igazságügyminiszter megállapítása szerint is ezidőszerint nem hatályos ? Ha nem, szükséges-e, hogy X. a vele szemben hatálytalan Ítélettel elválasztott felesége ellen a magvar állampolgárság megszerzése után ujabb bontópert tegyen folyamatba? Nem fogja-e ezt a keresetet az illetékes kir. Törvényszék a res judicata címén elutasítani. 2. Semmis-e azon második házasság, melyet Y. az X elvált felesége, a fentiek szerint hatálytalan felbontó ítélet alapján megkötött? Ha igen, tekintettel arra, hogy ezen házasI ság az Y. második férjének halála folytán megszűnt, mi a jogi