Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 11. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

90. oldal. Erdélyrégyj Jogi Közlöny 11. szám Nyolcadik szakasz. Hamis tanuzás, rágalmazás, gyalázkodás, titkok felfedezése. I. §. Mamis tanűzás. 287. (Az 1874. febrnárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki bűnvádi ügyben a vádlott terhére vagy előnyére hamistanubizonyságot tesz, a fogság legnagyobb mértékén és meghatározott idejű jogbetiltással büntettetik. Ha azonban a vádlott büntetése az ily hamis tannvallomás j okán meghatározott idejű kényszermunka, a büntetés hat évtől tiz évig terjedhető fegyház s ha a vádlott élethossziglanos ! kényszermunkára Ítéltetett, a hamisan tanúskodó büntetése meghatározott idejű kényszermunka lesz. (L. fr. 361.) 288. (Az 1874. febrnárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki fegyelmezési ügyben a vádlott terhére vagy előnyére hamis tanúbizonyságot tesz, két éves fogsággal fog büntettetni. (L. fr. 362.) 289. Az, aki rendőrségi ügyekben a vádlott terhére vagy előnyére hamis tanúbizonyságot tesz, egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogsággal büntettetik. (L. fr. 362.) 290. (Az 1874. febrnárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki polgári ügyekben a vádlott terhére vagy előnyére hamis tanúbizonyságot tesz, két évig terjedhető fogsággal büntettetik. (L. fr. 263.) 291. A megvesztegetett, vagy valamely akár igért, akár tényleges jutalmazást elfogadó hamis tanú fegyházzal, fegyelmi vagy polgári ügyekben, úgyszintén a rendőriekben is egy évtől két évig terjedhető fogsággal fog büntettetni; a megvesztegetésül kapottak a kórházak számára vétetnek el. (L. fr. 364.) 292. Azok, akik a tanút bármi módon hamis vallomásra csábítják, ép úgy büntettetnek, mint az előbbi öt cikk szerint maguk a hamis tanúvallomást tevők. (L. fr. 365.) 293. (Az 1874. febrnárius 17-iki törvény által módosítva.) A polgári ügyekben perlekedő felek valamelyike részéről a másikénak felajánlott, vagy a biró által a peres felek valamelyikének megítélt és elfogadott esküt hamisan letevő két évig terjedhető fogsággal, ötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel és meghatározott idejű jogbetiltással büntettetik. (L. fr. 366.) (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. «= Lapunk olvasói részéről jött kérdezősködésekre, hogy a „Gyakorlati kérdések és feleletek'' cimü rovatunkat miért szüntettük be, kijelentjük, hogg ez nem történt meg. Azt továbbra is fenntartjuk, s esak megfelelő anyag hiányában — s:ii ne teltettük. Legközelebbről megfelelő anyag állván rendelkezésünkre — már meg is indítják. Mindenesetre kérjük olvasóinkat, hogy (gyakorlatukban előforduló vitás eseteiket megbeszélés és közlés céljából szive skedje nek ren d étkezés ü n kre bocs á t a ni. = Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet dijfelemelése. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet első 5 eve január 1-ével lejárván, a törvény értelmében az uj mathematikai táblázatot el kell készíteni. E munkálat előkészítése meglepő eredményt tárt fel az intézet igazgatósága előtt. Ugyanis az első díj táblázat elkészitése alkalmával — ugy látszik — a mathematikai szakértő részéről bizon3'os tévedés történt, amennyiben a saját ellátásról történt lemondás esetében az özvegyi nyugdíj aránytalanul magasabb összegben állapíttatott meg. A mint értesülünk a szakértő ezen elszámitást arra vezeti vissza, hogy az ügyvédek és nejeik között szokatlanul s előre nem láthatóan nagy korkülönbségek mutatkoznak. Ennek az elszámitásnak következményeképen az igazgatóság azzal a tervvel foglalkozik, hogy a nyugdíjjárulék 80 koronáról 100 koronára emeltessék fel. Ez esetben az ügyvédek saját ellátási összege (munkaképtelenség esetén) 40%-al emelkedne, mig az özvegyi nyugdíj (ha lemondás nem történt) maradna a régi összegben. A saját ellátásról lemondott ügyvéd hátramaradottjainak nyugdíjjáruléka azonban ez esetben is 25°/o-al csökkenne. Ugyanez az aránybeli eltérés állana be a többszörösök járulékainál is. Az uj mathematikai táblázatot az intézetnek április havában megtartandó közgyűlése fogja megállapítani s ugyancsak ez a közgyűlés fogja elintézni az ezzel kapcsolatos kérdéseket is. A közgyűlés érdekességét emelni fogja az is, hogy az uj díjtáblázattal s a tervezett díj- és járulékleszállitás és felemeléssel kapcsolatban sok vitás és nehéz kérdés vetődik felszínre így p. o. a régi alapon eszközölt lemondások visszavonhatása, a visszaható erő stb. stb. tárgyában. -• A javaslatokkal még részleteiben is foglalkozni fogunk. = Döntésbirálat. „Az ingatlan dolog tulajdoni joga tényleges birtok nélkül, pusztán a tulajdon jognak az uj szerző javára történt tkvi bekebelezése által szereztetik meg.u (Kolozsvári tábla.) Ez a döntés a tkvi rendszer hitelének elfogadásából látott napvilágot, de — téves. A dolog ugy áll, hogy az ingatlan tulajdonjogát nemcsak tényleges birtok nélkül, li-nein tkvi kitüntetés nélkül is meg lehet szerezni, de — tkvi bekebiezés által szerezni semmit se lehet. A dolog megszerzéséhez szerzési ügylet kell, vagyis a felek egyező akaratának bizonyítása a tulajdon változáshoz ; ezt mondja az optkv. 431. §-a is, a beiktatás vagy bekebelezés csak jogrendőri intézkedés — semmiesetre se tulajdonszerzés, — mely a szerzési ügyletet, vagyis ennek bizonyítása alapján a már megszerzett tulajdonjogot nyilvdnkönyvileg is kitüntetni rendeli 3 ik személyek érdekében ; tkvi bekebelezésnek semmi befolyása, semmi hatása nincs a felek szerződésére nézve, csak a már megkötött szerződést s az abban megszerzett jogot tünteti ki, ha van ilyen jog.... tkvi bejegyzés jogot nem ad. Ideje volna már a tkvi rendszert .-útba dobni. [Öreg jogász.) = A becsület védelmére megalkotandó törvénynek a javaslata már ismeretes. A lapok híradásai szerint a javaslatot dr. Lengyel Aurél, az igazságügyminiszteriumba beosztott kir. járásbiró készítette. A javaslat harmincegy szakaszból áll és részletes intézkedéseket tartalmaz minden irányban. A becsület fokozott védelmére kétségtelenül szükség vau s állapotaink ugyancsak megkívánják a törvényhozási intézkedést. Persze más kérdés, hogy a javaslat vájjon képes lesz-é a bajokat szanálni? Mi a javaslatnak számos rendelkezését ebből a szempontból szerencsésnek nem tartjuk. A javaslatnak részletes ismertetésére legközelebb visszatérünk. = Kinevezések. A m. kir. Igazságügyminiszter dr. Veszély János ökörmezői gyakorló ügyvédet Szakolcára kir. közjegyzővé nevezte ki. = Áthelyezések. A m. kir. Igazságügyminiszter Szak.its István petrozsenyi kir. járásbirót a szászvárosi kir. járásbírósághoz, dr. Nesztor Miklós abrudbányai kir. jbirósági jegyzőt a nagybereznai kir. jbirósághoz saját kérésükre, dr. Bata Imre marosillyei kir. jbirósági és dr. Szabó Géza dévai kir. törvényszéki jegyzőket kölcsönösen áthelyezte ; Szabó Emil nagyszebeni kir. törvszéki jegyzőt önálló működési körrel ruházta fel. = Pályázatok. A módosi kir. jbíróságnál jegyzői áHás (1914. III. 23-ig nagybecskereki kir. törvszéki elnök.) A felsőőri kir. jbiróságnál VII. fiz. osztba sorozott vezető jbirói állás (1914. III. 26-ig szombathelyi kir. törvsz. elnök.) A lugosi kir. törvsznél jegyzői állás (1914. III. 26-ig.) A vaskohi kir. jbiróságnál VII. fiz. osztba sorozott vezető jbirói állás (1914. III. 26-ig nagyváradi kir. törvszéki elnök.) A mátészalkai kir. jbiróságnál albirói állás (1914. III. 27-ig szatmárnémeti kir. törvszéki elnök.) A rózsahegyi kir. ügyészségnél alügyészi állás (pozsonyi főügyészség 1914. III. 28-ig.) A székelyudvarhelyi kir. jbiróságnál jegyzői állás 1914. III. 28-ig.) = Ügyvédi munkadíj és kártérítés. Vádlott ellen lopás büntette miatt folyt az eljárás, de megállapittatván elmebetegsége, az eljárás ellene meg lett szüntetve. Sértettet a bűnügyben ügyvéd képviselte; ennek dijai felével szemben az eljárást megszüntető végzésben megállapiitattak. A sértett ennek utána a vádlottat peruton perelte be a lopott dolog által szenvedett kára és a megállapított ügyvédi költség megfizetése iránt. Vádlott a lopott dolog árát megfizette, az ügyvédi dijat azonban nem, mert — védekezése szerint — ezért nem felelős. Az elsőbiróság a keresetet elutasította, mert alperes cselekménye és az ügyvédi dij között okozati összefüggés nincsen, az azáltal merült fel, mert felperes (a sértett) elmebeteg ellen tett ügyvéd utján bűnvádi feljelentést. A kir. törvényszék, mint felülvizsgálati bíróság a keresetnek helyt adott. Az ügyvédi dij — ami a sértettel szemben megállapittatott — kárként jelentkezik. A megállapított ügyvédi munkadíj n un esik a Bp. 479., 480. §-ai alá, tehát nem oly eljárási költség, mely a Bp. 482. §-a értelmében a bűnvádi eljárás keretén kivül önálló követelésként nem érvényesíthető. Hogy melyik bíróság döntése a helyes, attól függ, hogy melyik álláspontra helyezkedünk. Van a Kúriának oly jogegységi határozata, mely azt mondja, hogy közvád esetén a sértett képviselője dijainak a megfizetésére az elitélt vádlott nem kötelezhető. (M. Dt. III. k. 100. eset.) De van olyan döntése is, mely ennek éppen az ellenkezőjét mondja ki. A budapesti táblának 6-ik számú büntetőjogi döntvénye is ezen utóbbi álláspontot vallja helyesnek. A mi nézetünk szerint