Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 11. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

11 szám. 91. oldal. is .ezen utóbbi álláspont a helyes. Tekintve már most, hogy a fennforgó esetben vádlott ellen a bűnvádi eljárás meg lett szüntetve, mikor is a Bp. 4S7. §. értelmében sértett magánjogi igénye felett a bíróság nem határozhat s mivel a Bp. 485. §-a szerint mint a büntetendő cselekményből származó vagyoni hátrány jelentkezik a sértettet illetően: a sértett ezen igényének megítélése céljából a polgári perutat helyesen vette igénybe. Más kérdés aztán az, hogy magánjogi uton ez megitélhe'tő-e vagy sem? Jelen esetre az Optkv. 1310. §-a nyer alkalmazást. A II. bíróság ítéletének ezen §-át illető indokolása nem meg nyugtató, mert a bírói mérlegelést nem tartalmazza. Ebből a szempontból — különösen mivel nincsenek felsorolva az alapul szolgálható s a méltányosságra indikáló összes körülmények — nem is lehet aztán eldönteni, hogy a II. bíróság döntése helyes-e vagy sem ? Formai szempontból mindenesetre nem megnyugtató, de azért nincs kizárva, hogy az anyagi igazság szempontjából helyes is lehet, amit persze csak akkor lehetne tudni, ha az 1310. §-ra alkalmazhatása céljából a tényállás ki volna derítve. A kolozsvári kir. tszéknél az 1914. márciusmájus hónapokban a jegyzők és joggyakornokok számára a 67.8000—1913. sz. rendelet értelmében tartandó összejövetelek programmja. Március 8. A m. kir. curía jogegységi tanácsa 3-ik számú polgári döntvényének ismertetése árverési vétel és roszhisze müség. Előadó: Dr. Rozsnyay Dávid kir. tör?, jegyző. Vezető: Dr. Hatiegán Emil törv. biró. Március lő. Tkvi átalakítás és helyesbítés; erdő és legelő elkülönítése. Előadó és vezető: Papp Romulus törv. biró. Március 22. Kártalanítási eljárás a kisajátítási jogban. Előadó: Dr. Tamás Lázár törv. joggyak. Vezető: Dr. Tóth György kii', törv. biró. Március 29. Tkvi átalakítás és helyesbítés ; erdő és legelő elkülönítés. Előadó és vezető: Papp Romulus törv. biró. Április 19. Háza-sági vagyonjog az optkv ; magyar magánjog és a tervezet szerint. Előadó: Dr. Varga Kálmán törv. jegyző. Vezető : Dr. Potovszky András törv. biró. Április 26. Tkvi átalakítás és helyesbítés ; erdő és legelő elkülönítés. Előadó és vezető: Papp Romulus törv. biró. Május 3. A fiatalkoruakról, a koldulásról és csavargóról szóló törvény ismertetése. Előadó: Dr. Zsákó Aladár ós Dr. Groisz László törv. jgy. Vezető: Dr. Jeney Aladár kir. ügyész. Május 10. Munkásbizlositás a törvény különös tekintettel a munkásbiztositási bíráskodásra és a birósági eljárás. Előadó: Dr. Balogh Árpad és Dr. Krisán Tál törv. joggyak. Vezető: Végh Ferenc kii-. ítélőtáblai biró. Május 17. Esküdtszéki novella. Előadó: Incze Dezső törv. joggv. Vezető: Dr. Grandpierre Emil törv. biró. Május utolsó hetében egy később meghatározandó megtekintés. A részletes programm az egyes összejöveteleket megelőzőleg lesz kiosztva. = A gyermekbiróság. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság jogi és gyermekvédelmi szakosztálya Angyal Pál dr. egyetemi tanár elnöklésével ülést tartott. Az elnök a gyermekbirósdgok működésével kapcsolatos intenzivebb munkásságra hivta föl a szakosztályi és kérte a tagokat, hogy tudományos anyaggyűjtésükkel és munkásságukkal támogassák a bíróságot nevelő munkájában. Nagy László elfogadásra ajánlotta az elnök előterjesztését, mert szerinte a kriminális gyermekek ismerete nélkül a gyermektanulmány hiányos marad. Nemes Lipót titkár szerint a bíróságot két uton támogathatja a szakosztály: 1. a tárgyalásokon való részvétellel, hol megfigyeléseket és följegyzéseket készítenek a gyermekekről. 2. elvállalják a próbára bocsátott gyermekek pártfogói tisztét, amikor is alkalmuk lesz a nevelői hatásokat a gyakorlatban tanulmányozni. Az ily uton összegyűjtött anyag a gyakorlati kriminálpedngógiának tehet nagy szolgálatot. Nóvák. Ernő dr., a budapesti fiatalkornak ügyésze örömét fejezte ki azon, hogy a gyermektanulmányozók támogatják a bíróságot. Erős a hite, hogy a szakemberek támogatása a törvény teljes sikerét eredményezi. Kármán Elemér dr. erzsébetfalvi járásbiró a vidéki bíróságok ilyirányu támogatására és egy kriminál-pszikológiai múzeum fölállítására tesz előterjesztést. Angyal Pál dr. a gyermekkori kriminalitás tényezőit és azok kutatását ismertette. = A budapesti egységes bírói és ügyvédvizsgáló bizottság előtt február hónapban 26 vizsgázó jelentkezett. Oklevelet nyert 17, pótvizsgái a utasiitatott S, megbukott 1. = Ügygondnok dija. Örökösödési eljárásban az árvaszék által a kiskorú részére kirendelt ügygondnok dijat nem a bíróság, hanem a gyámhatóság állapítja meg, meri az 1894 : XVI. tc/12& §-ában ezen ü^ondnok felsorolva nincs. (Bp, tábla*) = A per folyamata alatt elveszett váltó. A budapesti kir. Ítélőtábla a minap foglalkozott egy váltóperrel, amelynek alapját képező váltó a peres eljárás során elveszett. A váltó, amely a kir. Ítélőtáblának még 11)11. évben kelt feloldó végzésének meghozatalakor az iratokhoz csatolva volt, a póteljárás során elveszett. Ez a körülmény azonban - így szól az érdemben hozott ítélet indokolása — a per érdemi elbírálását a Vált. Elj. 11. §-ában foglaltakra való figyelemmel nem akadályozhatja, mert a váltókereset első példányához az eredeti váltó csatolva volt és az nem vitás a perben, hogy a tanúkihallgatás céljából az .... kir. járásbírósághoz áttett és ott elveszett kereseti váltó minden lényeges kellékkel el volt látva. Az ilyen váltó alapján a váltó kötelezettet feltétlen fizetési kötelezettség terheli s a váltó birtokosa pusztán a váltó alapján jogosítva van követelését a váltó értéke erejéig érvényesíteni s nem köteles megjelölni B bizonyítani követelesének egyéb jogcímét, han m a váltóval szemben teljesen a kötelezettre hárul a bizonyítás terhe a kötelezettség ellen felhozott kifogások tekintetében. (3968/1918. V. szám.) Hiteljogi határozatok. 1. Az adós a kölcsön biztosítására életbiztosítási kötvényt adott zálogba a hitelezőnek, azzal a kikötéssel, hogy az esedékes biztosítási dijakat a hitelező fogja megfizetni és pedig adósának lefoglalt fizetéséből. Ha a hitelező valamely díjrészlet fizetésének elmulasztása által az életbiztosítási szerződés hatályvesztését okozza és a biztosítás nem újítható meg: ezért az adósnak vagy örököseinek kártérítéssel tartozik. (Curia 61/913. IV. p. t.) 2. Olyan követelésre nézve, mely felett az iparhalósági eljárásban érdemi határozat nem hozatott, hanem az iparhatóság felperest követelésével egyenesen a törvény rendes útjára utasította, a keresetnek a rendes peruton megindítása az 1SS4 : XVíl. te. 170. §-a alapján záros határidőhöz kötöttnek nem tekinthető és igy a kereset nem utasítható vissza abból az okból, mert a kereset a fentebb jelzett 8 napi záros határidő eltelte után indíttatott meg. (C. 1222/913.) 3. Az elhalt férj hagyatéka ellen a női hozomány kielégítése végett vezetett végrehajtás a csődt." 28; §-ának 3. pontja alapján meg nem támadható. (C. 1449/913.) 4. A csődbíróság előtt indított megtámadási perre a csődbíróság is illetékessé válik, ha ellene kifogás nem tétetik. (C. 761 913.) = Színlelt kötelezvény engedményezése. Alperes a csőd alatt álló L. S.-től 6000 korona kölcsönt kapott, a kötelezvényt azonban a csőd miatt a vagyonbukottal egyetértve, az ő rokona, L. H. javára állította ki. L. H. a követelést engedményezte a felperesre. A perben alperes azzal védekezett, hogy a kötelezvény csak színleges, L H.-nak ellene követelési joga nincsen és igy felperes mint engedményes sem gyakorolhat ilyen követelési jogot. A Tábla ezt a védekezést elfogadta és felperest keresetével elutasította. A Curia a Tábla Ítéletét megváltoztatta és 1913. nov. 25-én hozott 148 1913. V. számú Ítéletével felperes követelési jogát megállapította. Az indokolásból a következőket közöljük: A színlelt szerződést kötő felek eqyetemleq felelősek azért a kárért, melyet harmadik személy véletlenül amiatt szenved, hogy a szerződés érvényes voltában megbízik. Alperes nem is állította a perben, hogy a felperes tudomással birt volna a hitelezői viszony szinlegességéröl, amikor a per tárgyát képező követelést L. H.-tól engedmény utján megszerezte, mert csak azt állította az alperes, de azt sem bizonyította, hogy L. H. és L. S. tudomásával és hozzájárulásával, sőt megbízásából engedményezte a követelést a felperesre. Minthogy pedig a perből nem voltak olyan tények megállapíthatók, amelyekből rosszhiszeműségére egyáltalán következtetni lehetne, nem fogadható cl alperesnek az az érvelése, hogy miután a felperesi jogelőd csak színlegesen volt alperesnek hitelezője s igy felperes jogelőde a kereseti összeget alperestől nem követelhette volna, nem teheti ezt a felperes sem, aki mint engedményes az engedményezőnél több jogot vele szemben nem érvényesíthet, mert az előadott tényállásból folyóan a felperesi joga nem az egyszerű engedményesre, ha)icm a szinlei/es szerződésre nézve fennálló jogszabályok értelméből bírálandó el, az idevágó jogszabály szerint pedig alperes, mint tudva szinhlt szerződést kötő fél a felperesnek, min' jóhiszemű engedményesnek, az engedményből származó követelését, mellyel a f^l/>eresnpk a szinlel* ügylet folytán különben egyenértékű kár okoztatnék, nieqtériten'i köteles. — A budapesti ügyvédi kamarai választás eredménye. Elnök: dr. Hrüll Ignác. Helyettes elnök: dr. Papp József. Titkár: dr. Blauner Alór. Pénztáros: dr. Popper Tódor. Ügyész: dr. Baracs iMarcel.