Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 11. szám - Az örökség birtokbavételéről. Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872 Folytatás - Néhány szó a végrehajtási törvénynek és a novellának az ingó árverést tárgyazó részéhez

RrdélyréNzi Jogi Közlöny. 11. szám. A kir. ítélőtábla elnökének ezen az egész joganyagot átfogó íattíilrnas magas színvonalon álló, beszéde ntún dr. Bella János kir. Ítélőtáblai biró ismoHeUe a töle ihegs-iokott világos és logikus okfejtéssel, az anyag ismeretének teljes birtokában, I telt azokra nézve is, akik a leltár jogkedvezményének fentartása nélkül nyilatkoztak örökösnek. (801. §.) E közbeeső idö alatt a föltétlen örökösödési nyilatkozatot hatáskör, az nj Pp.-nak 1—20 §§ ait, melyekhez a jelenlévők is hozzászóllak. • Az előadások progranmija a következő: 1. Dr. Bella János: 1—60. §. Birói szervezet illetékesség. 2. Dr. XyiszLor Adomán : 70—1Í)S. §. Felek, meghatalmazott akv szegénységi jog, biztosíték. 8. szOlc János: (Kijárás az első folyamodásu bíróságok előtt.) 129—198: §5 Keresetlevél, idézéskézbesités, perfelvétel. 4. Antal/fa Gábor: (Kijárás az első folyamodásu bíróságok elölt.) 194—262. §. Érdemleges tárgyalás előkészítése, érdemleges tárgyalás, előkészítő eljárás számadási stb.' perekben. «- ö |)r. Tvrnovszky Béla: (Kijárás a? első folvainodásu bíróságok előtt J 2G3—889. í?. Bizonyítás, tanuk, ' okiratok. 2$3 — IVJO. $ Mc^híigyás vállú, U : <-kedelnii utalvány stb. alapján. (j. Dózsa Ferenc ? (Kijárás az első folyamodásu bíróságok előtt.) 880—888. §. Okirati bizonyítás, szemle, szakértők, télnek eskü alatti kihallgatása, előleges bizonyítás. 7. Madaras Gábor esetleg Újvárosi Miklós: (Eljárás az első folyamodásu bíróságok előtt.) 887—435. §. Birói határozatok perköltség. 588 —60Ő. §. Fizetési meghagyásos eljárás. 8 Dr. Jikey Dániel: 48G—475. §. Mulasztás, igazolás, ellenmondás, eljárás félbeszakítása, felfüggesztés. 563—574. §. Perújítás. 575—582. §. Eljárás sommás visszahelyezési stb. perekben. 588 — 587. §. Bányaügyekben való bíráskodás. 9. Dr. Ákontz János : 476—519. §. Felebbezés. 10. Pozsoni Antal: 520—547. §. Felülvizsgálat. 11. Dr. Borbély Sándor: 639—695. §. Eljárás a házassági ügyekben. 696—701. §. Eljárás a gyermek törvényességének megtámadása iránti perekben. 732—748. §. Holtnak nyilvánítási eljárás. 749—754. §. Okirat megsemmisítése iránti eljárás. 12. Dr. Sckartner Sándor: 621—638. §. Eljárás bérleli viszonyok megszüntetése tárgyában. 702—731. §. Kiskorúság meghosszabbítása stb. iránti eljárás. 755—792. §. Községi bíráskodás, választott bíróság, záróhatározatok. Az előadások és megbeszélések a felosztásnak fent feltüntetett sorrendjében lesznek megtartva és pedig a folyó évi március hó 6-án délután 4 órától kezdve minden Pénteken d. u. jf 4 órakor a kir. Ítélőtábla 1. számú polgári tanácstermében. jogkedvezményét élvezik. X síz örölisíg birtolibavBteléföl. §. - T. II. 1843 örökösök is (801. §.) a leltár Ez ugyan a gyakorlatban ritka eset. mert csak kivételkép, az örökhagyó iránti kegyeletből szoktak föltétlen örökösi nyilatkozatot tenni, ha az örökhagyó adósságait érzelmi okokból akkor is fizetni akarják, ha az activák a passiókat nem fedezik. Az örökösök részben a 801. részben a 802. §. szerint tehetvén örökösödési nyilatkozatot, a hagyaték átadása előtt az 550. §. szerint a hagyaték erejéig egyetemlegesen felelnek. Ez a jelen §. összhangzó rendelkezésének a helyes értelme. A hagyaték átadása után a 801. §. szerint nyilatkozott örökös egész vagyonával felel. (820 §.)II. Reá kell mutatnom arra, hogy a birói gyakorlat a cum viribus és pro viribus szerinti különböztetésben nem következetes. A hagyaték (bereditas jaceus) marasztalása elvileg a cum viribus elve szeriuti marasztalás. A hagyatéki tárgyak még in natura meglevőknek tekintendők. A hagyaték átadása előtt a hagyaték kezelője az örökség tárgyait jog szerint nem vegyitheti össze más vagyonnal. A feltétlen örökösödési nyilatkozatot tett örökös felelőssége is tehát az átadás előtt: cum viribus hereditátios azaz a leltár jogkedvezményét a leltározott vagyonban élvezi. Az átadás után: a 801. §. szerint nyilatkozott örökös felelőssége többé már nem cum viribus (a hagyatéki tárgyakkal in natura). De pro viribus (a hagyaték értékéig való feleiősség) sem, hanem a hagyatéki terhek fedezéséig korlátlan. A 802. §. szerint nyilatkozott örökös a saját személyében a hagyaték átadása előtt nem marasztalható (819. §.) Ennélfogva az átadás előtt jogelőnyt nem élvezhet. Az átadás után a saját személyében csak a hagyaték erejéig (pro viribus) marasztalható. Az átadás megtörténtével az örökös jogosítva lévén az örökséget tulajdonaként használni, azt a saját vagyonával össze is vegyitheti. Ezért jogszerint csak a leltári tárgyak értékével felel, vagyis: amennyire a hagyaték .... a követelésekre elegendő.3 (Folytatjuk.) J\ {©ptkv. 797 824. s Irta : Dr. Tóth György. (Folytatás.) 807. §. Ha több örököstársak közül némelyek feltétlenül, mások pedig, vagy csak egy is körülölt, az emiitett jogkedvezmény fentartásaval nyilatkoznak örökösükül; leltár készítendő, és az ezen feniartásra szorítkozott örökösi nyilatkozat veendő alapul a hagyatéki tárgyalásnál. Ezen, valamint mindazon esetekben is. melyekben leltár készítendő, a leltár jogkedvezményét az is élvezi, ki feltétlen örökösi nyilatkozatot adott mindaddig, mig neki az örökség még át nem adatott. I. E 7 első bekezdése az 1894. XVI. t.-c. által hatályon kivül helyezettnek tekintendő, mert a hagyatéki leltár az 1894. XVI. t.-c. 2.. 3. 4. §§-ai értelmében föltétlenül elkészítendő, ha örökösödési nyilatkozat nem is lett még beadva.1 Az anyagi jogi rendelkezés szerint csak a feltételes örökösödési nyilatkozat tételét követŐIeg lehetne leltározásra szükség. Az 1894. XVI. t.-c. (35., 36. 50. §§.) értelmében a leltár ma az örökösödési nyilatkozatokat megelőzőleg készül. Az érvényben álló anyagi rendelkezés épen ezért érvényesülhet az örökösödési nyilatkozat tételétől a hagyaték átadásáig 1 Az osztrák örökösödési eljárás az Optkv. 807. §-nak megfelelőén ekként intézkedik: Ha az Optkv. szerint jogosított örökös által föltételéé örökösödési nyilatkozat adatott be. a hagyatéki leltár elkészítendő, ha ennek fölvételét kéri, vagy ha a hagyaték tárgyainak az örökös vagyonától való elkülönítése szorgalmaztatik. (802., 804., 812. §§.) A hivatalból való leltározás esetei is az 1894 : XVI. t.-c. 2. §-nak egyező rendelkezéseinek megfelelően szabályozva voltak mert a gyámok és gondnokok elvileg csak feltételes nyilatkozatot tehetnek. szó a végrehajtási tMpli és o novellának az ingó árverést fárpzá részéhez. Irta: Dr. Lebovits Mór dési ügyvéd. Az 1881. LX. t.-c. gyakorlati alkalmazása rendén kitűnt, hogy a törvény nem tudott mindenben megfelelni azon céloknak, melyeket elérni hivatva volt. A novella, bár jó későn, de mégis segített a mutatkozott hiányokon, ha nem is mindeniken. Ezúttal csupán az árverést tárgyazó részt érintjük, mint olyat, mely a hitelezőket illetően nemhogy célra vezető intézkedés volna, de egyenesen káros. Az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az ennek helyébe lépett 1908. évi XLÍ. t.-c. 20. §-ának intézkedései lényegileg teljesen egyeznek s ;iz eltérés az utóbbi törvényhely 1—3. alpontjainak rendelkezéseiben nyilvánul. 2 A perbeli marasztalás szempontjából épen ezért nagy jelentősége van a birói átadásnak, amelynek joghatálya az ujabb állandó jellegű gyakorlat szerint az átadó végzés jogerőre emelkedésének napjától számítandó. Az örökösi jogosultság s az örökös jogának az érvényesítése szempontjából már a kezdő határidő az ipso jure elven nyugvó rendszer és más az aditionális rendszer joghatályának a területén. Az aditionalis rendszer joghatályának területén folyton ingadozik a casuistikus jogszolgáltatás tekintetben, hogy az örökös jogának az érvényesítése az örökhagyó halálától, az örökösödési nyilatkozat tétélétől, az átad i végzés keltétől, vagy az átadó végzés jogerőre emelkedéséül számitandó-e ? 5 ldevonatkozólag érdekes Schwarz G. fejtegetése (Jogi szemle 1890 554, 1. Ikrek. V. 34. 1.) az 1881. LIX. t.-c. 14 és 15. §-aivaí kapcsolatban. A birói gyakorlat ez okból föltétlenül megköveteli, hogy az átadás után marasztalandó örökössel szemben az iíélet szabatosan határozza meg az átadó végzésben meghatározott (vagy a perben bizonyítás) vagyon értékét és a marasztalás arányát. A C 1900. Gt. 211. sz, határozatában kimondotta: a hitelező jogosítva van kérni a hagyaték értékének megállapítását és jogosítva van a hagyatéki leltárba föl nem vett vagyont is, mint örökséget kimutatni, ha olyan létezik. A gyakorlatban épen azért, mert a hagyaték nem a forgalmi érték szerint lesz megbecsülve, a hitelezők a birói becsüt a perben rendszerint kérik, hogy követelésük fedezetét biztosítsák." Ez rendkívül költségessé teszi az ily pereket. Kivételt képeznek az értékpapírok (1894. XVI. t.-c. 41. §. Különben az örökség értékének a kimutatására rendszerint a hagyatéki átadó végzés szolgál.