Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 11. szám - Az új Pp. életbeléptetése küszöbén

VII. évfolyam. H. száir. Kolozsvár, 1914. március 15. EROELYRESZI JOGI KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak'. Dr. Biró Baláss, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyiéig Dr. Tóth György, kir. lörv.-toéki Wrrf, Szerkesztő és kiadó: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás JenS és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Félévre 8 kor Negyedévre.... 4 kor. Kéziratok bérm&üvc a szerkesztőséghez. Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhtM intézendŐk. TARTALOMJEGYZÉK : Az új Pp. életbeléptetése küszöbén. — Az örökség birtokbavételéről. (Optkv. 797—824. §§. — T. II. 1843—1872.) Irta : Dr. Tóth György. (Folytatás). — Néhány szó a végrehajtási törvénynek ée a novellának az ingó árverést tárgyazó részéhez. Irta : Dr. Lebovits Mór dési ügyvéd. — A román büntető törvénykönyv.- Fordította s a' kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Foly.). KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogeletek tára. — Elvi jelentőségű határozatoka kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X Az új Pp. életbeléptetése küszöbén. Még most az a helyzet, hogy az uj Pp. 1914. szeptember 1-én lép életbe. Az idő tehát oly rövid, hogy a törvény megtanulásához minden bírónak hozzá kell fognia már most, mert egy ilyen szép és életbevágó törvény rázkódtatás nélkül csak igy léptethető életbe, annak előnyeit a jogkereső közönség csak az esetben érezheti, ha az helycsen, tehát ugy, amint az kontempláltatott, fog alkalmaztatni. A helyes Ítélkezésnek, a helyes jogalkalmazásnak „sine-qua non"-ja — a törvény ismerete. Ismerete a törvénynek minden vonatkozásban. Törvényismeret nélkül — nincs jó biró. Hiszen igaz, hogy a mens sana, a józan {elfogás — sok esetben kitűnő mentő-társa az embernek sok bajban, a jog tekervényes utjain azonban nem mindig tud egyedül segítséget nyújtani. A jogesetek, az emberek ügyes-bajos dolgai sokszor annyira szövevényesek, hogy a józan ész kénytelen a tudáshoz fordulni segítségért. És ha ez megvan — a segítség soha el nem marad. Aki tehát az embert tudáshoz juttat ja, az jóakarója annak. Az uj Pp. életbeléptetésének küszöbén, ismerve a bíráknak hivatali munkával való tulterhc'tségét, hogy az uj Pp. megismerését megkönnyítse. Fekete Gábor v. b. t. t., a kolozsvári kir. itélőtálla elnöke az uj törvényt a kir. ítélőtábla bírái között előadás és ismertetés céljából felosztotta. Ezen előadásokra pedig meghívta a helybeli elsöfolyamodásu bíróságok összes biráit is. Ez egy oly fontos intézkedés, melyért a birák mindig hálával és elismeréssel tartoznak. Mert ezen összejövetelek nemcsak a kari összetartás ápolására szolgálnak kitűnő alkalmul, hanem alkalmasak arra is. hogy a különböző felfogások megnyilatkozásával a törvény helyes megismerésére vezessenek. Az első előadást f. hó 6-án este 4 órakor nyitotta meg a kir. ítélőtábla elnöke. Összefoglaló beszédében mindenekelőtt visszapillantást vetett az uj Pp. történetére: Már 1867-ben — mondta — sürgősnek jeleztek a modern perrendt. megalkotását. Győzött azonban a sügösség és uz 18ő2-ös osztrák perrendt. alapul vételével megalkotta a tvhozás az 1868. LIV. t.-cikket. Erinek főbb elvei: az írásbeliség, kötött bizonyítás, melyek mellett a perek menete lassú, a bírónak pedig nincs ugyszólva semmi ingerenciája a pervezetésben. E törvény megalkotása után újból felhangzottak az óhajok egy uj, a szóbeliség és közvetlenség elvein nyugvó perrendtartás után. Sajnos, hogy a következő esetben is csak a sürgősség győzött. Megalkották az 1881. LIX. tc.-et, az u. n. novellát, amely csttk a legkirívóbb hiányokat szanálta. Az írásbeliség, a kötött bizonyítás maradt. Megmaradt a hosszadalmas pertári eljárás is, mellyel a per a felek végnélküli elhúzásának van kitéve. Dr. Emmer Kornél és dr. Plósz Sándor azonban már a 70-es években dolgozni kezdtek egy uj, a szóbeliség és közvetlenség elveire fektetett ptn. előkészítésén, melyből a Szilágyi Dezső miniszteri székbe jutásával, az 1898. XVIII. t.-cz. sarjadzott. Ennek már alapelvei: a szóbeliség, közvetlenség, nyilvánosság. Ez a törvény azonban csak a kisebb értékű perekre nyert alkalmazást. A nagyobb értékű perekre továbbra is az 1868. LIV. t.-c, a maga nehézkes elveivel nyert alkalmazást. így maradt meg 20 éven keresztül ez a kétféle eljárás, mely idő alatt a 68-as perredtartásnak a hátrányai, szemben a S. E.-sal, még kirívóbbakká lettek. S ha ehhez vesszük még a különböző: kereskedelmi-, váltó-, bánya-, csőd-eljárási szabályokat, akkor látjuk, hogy egy valóságos kaleidoskop volt a perrendtartás nálunk. Hogy 1893-ban a S. E. oly kis érre szoríttatott, egyik oka abban rejlett, hogy féltek, miszerint sem népünknek kulturális fejlettsége, sem a bíróságok akkori fejlődési foka nem fogja megbírni az egész vonalon a szóbeli eljárást. Azóta azonban a bíróságok fejlődése és munkabírása bizonyságot nyújtott az iránti, hogy a szóbeliség egész vonalon való életbeléptetésének már nincs akadálya. Jelenleg a helyzet tehát olyan, hogy nagyobb pénzügyi megterhelés és személyzetszaporitás nélkül — az új Pp. csakugyan cletbeléptethetö lesz, ennek tehát semmi lényeges akadálya most már nincsen. Áttérve — beszédében — az uj Pp. keletkezésének történetére — ennek utána az uj törvényt ismertette főbb vonásaiban. Ismertette a járásbirósági eljárást, a törvényszéki eljárást. Reáutalt a percaesurára és ismertette annak fontosságát és perrendi célszerűségi beállítását. Szóllott az érdemleges tárgyalás és előkészítő eljárásról, valamint a bizonyítékok kivételek ezen elv alól — ugyanazok, mint a sommás eljárásban. A bizonyítás szakában az uj törvény tágabb tért nyit a bírónak a bizonyítékok beszerzése körül. Okiratokat beszerezhet, tanukat kihallgathat—hivatalból is. Ismertette behatóan a bizonyítási eszközöket. Majd áttért a bizonyítási teher általános szabályára, melyet — eltérően az osztrák és német perrendtől — az uj Pp. szabályoz. Részletesen és behatóan ismertette a bizonyítási teher kérdésére vonatkozó elméleti vitákat. Röviden utalva a felebbezési és felülvizsgálati eljárás berendezésére, annak szabályait ismertette. Különösen kiemelte azokat az eltéréseket, melyek a felülvizsgálat körének meghatározása tekintetében az uj Pp. és S. E. között vannak. Az uj Pp.-ben a felülvizsgálat jóval tágabb körű, ami midenesetre az anyagi igazság kiderítése érdekében van. Végül reámutatott arra, hogy mennyire fontos ennek az uj törvénynek helyes megértése a helyes alkalmazás céljából és kifejtette azokat az indokokat, melyek e tanfolyam megindítására reábirták.