Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 10. szám - Az örökség birtokbavételéről. Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872. Folytatás

80. oldal Erdélyrfszi JOJÍÍ Közlöny 10. szám. örökség birtotfbauéfBlÉrol. (OptkT. 797-824. §. - T. II. 1843 -1872.) Irta: Dr. Tóth György. (Folytatás.) 805. §. Ki jogait maga igazgathatja, annak szabadságában éli az örökségbe feltétlenül, vagy a fennebbi jogkedvezmeny fenntartásával lépni, vagy azt el sem fogadni. Gyámok és gondnokok as illető helyen adott rendszabályokat kötelesek megtartani. (JJJ. §.) 805. §. 1. Az örökség el vagy el nem fogadása tekintetében csak korlátlan cselekvő képességű egyén nyilatkozhatik joghatályosan. (21. §.) a) A jogi személyek nevében jogérvényesen a képviseletre jogosított nyilatkozhatik. A képviseletre való jogosultság hivatalból vizsgálandó. b) A gyámok és gondnokok az 1877: XX. t.-c. korlátain belől járhatnak el.1 c) Az 1894: XVI. t.-c. az örökösödési eljárás keresztülvitele céljából is gondnok kirendelését irja elő az 54., 57., 62., 64. §§-ban.d) Csőd esetében az 1881 : XVII. t.-c. §-a szerint a tömeggondnoknak jogában áll a közadós nevében örökséget és hagyományt elfogadni s ezeknek megszerzése végett a törvényes lépéseket megtenni. A közadósra szálló örökségből a csődtömeget csak az illeti, a mi a netaláni terheken felül fenmarad. Az ország azon részeiben, amelyekben a fennálló törvények az örökség megszerzéséhez örökösi nyilatkozatot kivannak, a tömeggondnok örökösül csak a leltár jogkedvezménye mellett nyilatkozhatik. i Ide vág az 59. sz. függelék: Ha valamely vagyonbukoítra, a csődtárgyalás bevégezte előtt, örökség vagy hagyomány szállott, mig a cs'"dhitelezők követeléseikkel ki nem elégitvék, a tömeggondnoknak van, a csődválasztmány beleegyeztével joga, a csődtömeg részére, a leltár jogkedvezményének fenntartása mellett, az örökségbe lépni s a hagyományt elfogadni. (1835. ápril 27. 1. f. határozv., 1835. május 8. udv. rendelv., ig. törv. gyűjt. 19. sz.).1 e) A meghatalmazottak eljárása alapjául szolgáló meghatalmazás az Optkv. 1008. §-a értelmében bírálandó el.4 Az örökösödési nyilatkozat elmulasztása nem tekintendő el nem fogadottnak. II. A hagyaték el nem fogadása tárgyában jogérvényesen az örökhagyó halála után és csak a hagyatéki eljárás rendén tehető nyilatkozat."' Az örökség megnyitása (delativ) előtt is lemondhat a hagyatékról : a) utóörökösödés esetében az utóörökös, b) a föltétel mellett megnevezett örökös a feltétel bekövetkezte előtt és c) a végrendeleti örökös után következő törvényes örökös a végrendeleti öröklés rendezésekor." A hagyaték el nem fogadása iránt tett nyilatkozat visszavonhatatlan. (806. §.) 1 A gyámok és gondnokok a leltár jogkedvezményének fenntartása mellett tehetnek örökösödési nyilatkozatot. így az 1881. XVII. tc. 4. §-a is. Az 1877. XX. tc. 113. §-a értelmében a hagyatékról való lemondás gyámhatósági jóváhagyást igényel. * Az 1894. XVI tc. 64. §. Ha az 54., 62. és 63. §§. szerint hirdetmény utján megidézett örökös nem jelenik meg. a tárgyalás a meg nem jelent örökös részére a gyámhatóság által kinevezett gondnok közbenjöttével tartandó meg. A meg nem jelent örököst, perre utasítás esetében is, a mennyiben képviseletérül nem gondoskodik, a kinevezett gondnok képviseli. 3 a) Az 1881. XVII. tc. 160. 8. pont szerint a felszámolási határnap eltelte előtt a csődbíróság felhatalmazása szükséges az örökségek és hagyományok visszahatásához. b) Az 1881. XVII tc. 28. §. Amennyiben a csödnyitást megelőzőleg két éven belül keletkeztek, megtámadhatók: 1. a közadósnak azon jogcselekvényei, melyek által örökségről vagy hagyományról lemond. 4 A hagyatéki biró azonban a meghatalmazott hatáskörének túllépését hivatalból nem" vizsgálhatja. Níppel V. k. 191. 1. í Ettől különböző az 551. §-ban szabályozott örökjogról való lemondás, melv az örökhagyó életében történhetik. Az adósnak nem áll jogában harmadik személy hátrányára örökjogáról lemondani, midőn ezen harmadik személy korábban ellenében a reá háramlandó. örökségre követelése erejéig zálogjogot nyert. (C. 3132 82.) E jogesetben" használt lemondás, nyilvánvalóan a 805. §-ban szabályozott el nem fogadás. L. a 822. §-t is. r' A törvényes örökösnek a hagyaték el nem fogadása iránt tett ez a nyilatkozata a 732. és 735. §§. értelmében örököseire is kihat. 806. §. AB örökös a bíróság előtti örökösi nyilatkozatát többé vissza nem húzhatja; sem a föltétlent meg nem másíthatja és a leltár jogkedvezményét magának fenn nem tarthatja. 1. Az örökösödési elfogadási, vagy el nem fogadási nyilatkozathoz jogi hatályok fűződvén, a törvény kizárja annak visszavonását. A leltár jogkedvezménye mellett tett örökösödési nyilatkozat (802. §.) azonban föltétlenné (801. §.) átváltoztatható, mert ez a hitelezők és hagyományosok jogára nem sérelmes. A feltétlen örökösödési nyilatkozat megváltoztatását és a beneficium inventarii fenntartását azonban a törvény kifejezetten kizárja. 2. Az örökösödési nyilatkozatkozat alapjául vett jogcim (533. §. azonban megváltoztatható. (799. §.) II. A hagyaték el nem fogadása folytán az örökös-társak, az utóörökös vagy (végrendeleti örökösödés esetén) törvényes örökös jogokhoz jutván, az örökséget el nem fogadó örökös többé örökösnek nem nyilatkozhatik.7 A T. II. 1852. §-a a megtámadást abban engedi meg, ha valaki: a nyilatkozat tartalmában tévedett, vagy ily tartalmú nyilatkozatot nem akart tenni, vagy ha a nyilatkozat megtételére csalárd megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés indította és mindezen esetekben fel kell tenni, hogy a nyilatkozatot különben nem tette volna. E szöveg indokolása még nem lett nyilvánosságra hozva, de a T. I. szövegétől való eltérés a megtámadás lehetőségének a kiterjesztését mutatja/ A gyakorlatnak mai állása szerint az örökösödési nyilatkozat megtámadhatása kényszer és megtévesztés esetén után fölül áll.9 Tévedés esetén sem indokolt a megtámadás kizárása. A gyakorlati életben gyakran előfordul, hogy a fölvett leltár alapján örökösödési nyilatkozatok tétetnek s később kiderül, hogy hagyaték nincs. Az eljárásnak vagyon hiánya miatt való megszüntetése maga után vonja a tett nyilatkozatnak a hatálytalanságát is. Az örökség leltározása körül fennforgott mulasztás folytán tett örökösödési nyilatkozat megtámadásának a kizárása sem indokolt a jog céljának a figyelembevétele mellett. 7 a) Vitás, hogy az örökséget el nem fogadó öröklésre hivatott. Ujabb hagyatéki tárgyak fölfedezése esetében a póthagyatéki eljárás rendén jogositott-e örökösnek nyilatkozni. Az osztrák biróság jogosítottnak találta: 1870. 11.8. és 1878. II. 14-iki határozatában. Glaser—Unger—W : 3702. és 6841. eset. Unger: Erbrecht 37. §. Zeiller 11. 843. 1. Természetesen más kérdés az, ha a lemondás minden lehető hagyatéki tárgyra kiterjedt. I>) A póthagyatéki eljárás lényegében azonos az örökösödési eljárással. Ujabb hagyatéki tárgyak fölfedezése a hagyatéki eijárás keresztülvitelét szükségszerüleg maga után vonja — kivéve, ha az ujabban felfedezett tárgyak, ingóságok és az örökösök mindnyájan korlátlan cselekvőképességüek. Ez esetre az 1894 : XVI. t,-c. 61. §-sa megengedi, hogy az eljárás kiterjesztése ezekre mellőztessék. Az 1894: XVI. t.-c. 4. §-a szerint a kényszer eljárás csak az ingatlanokra van kimondva. Az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti eljárás a hagyatéki eljárással azonos, tehát ezt sem kell az ingóságokra kérni. Ezekből a perreutasitás stádiumában nincs célja a pótleltározásnak, ha az örökösök között a hagyaték állagára nézve vita forog fenn. Ily esetekben helyes a ó) álláspontja: Ha a biróság már perreutasitó végzést hozott, tehát az eljárás a hagyatéki bíróság egyelőre befejezést nyert: ily esetben a hagyaték állagának megvitatása" és "felderítése a per. keretébe tartozik s igy a pótleltározás hagyatéki eljárás utján mái helyei nem foghat. Gr. III. 19. gl. VII. 127. A perreutasitás folytán folyamatba tett per befejezése után a pótleltározásnak nincs elvi akadálya. 8 A T. 1. 1994. §-a szerint: Aki fenyegetés, vagv megtévesztés folytán fogadta el, vagy utasította vissza az örökséget, megtámadással élhet. A T. II. 1854. §-a szerint: az elfogadás megtámadása visszautasításnak (el nem fogadásnak), a visszautasítás megtámadását elfogadásnak kell tekinteni. • Menyhárth azt tanítja, hogy tévedés cimén nem támadható meg a tett nyilatkozat, mert csak indokban való tévedésről lehetne szó, ez pedig az 572. és 901. §§-nál fogva nem érvényesíthető. Szladits iFodor magy. V. 596. 1.) általános nézőpontból bírálja el a kérdést s csak annyit mond : a jogügyletek érvénytelenségének általános szabályait kell alkalmazni. A föelöadmány (1482. I) az I. szöveg indokolásával szemben arra utal. hogy olyankor, amidőn a nyilatkozat jogi minőségére, a hagyaték azonosságára vonatkozó, vagy a közfelfogásban más szempontból lényegesnek tekintett tévedés forog fenn: a megtámadás kizárása nem indokolt. Az osztrák irodalomban is ez a kérdés vitás. Stubenrauch a megtámadást kizártnak tartja a kényszer, tévedés és megtévesztés eseteiben egyaránt. Unger: Erbrecht 36. §. hasonlóképen