Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 8. szám - A kolozsvári kir. itélőtábla területén levő első folyamodású bíróságok 1913. évi ügyforgalma. Befejező közlemény

VII. évfolyam. 8. szám. Kolozsvár, 1914. február 22. ERDELYRESZI3061K0ZL0NY R KOLOZSVRRI ÉS MRROSVR5RRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Szerkesztő és kiadó: Rovatvezetők: Dr. Birő Baláss, ügyvéd, Dr. Papp Jóssef, ügyvéd, Dr. Ssitás Jenő Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, ü. kamarai titkár, és Dr. Tóth György, kir. törv.-széki biró. Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Dr. Sicfáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjelen minden vasárnapon. Késiratok bérmentve a szerkr.*;tdzc:;Ji":. Kolozsvár, Előfizetési díj: Egész évre 16 kor. Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz Deák Ferencz-utcza 42. szám. Félévre.... 8 kor Negyedévre.... 4 kor. intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: A kolo2SVári kir. ítélőtábla területen levő első folyamodásu bíróságok 1913. évi ügyforgalma. (Befejező közi.) — Külföldi Ítéletek végrebajtása. Irta : Spitz Erik (Alexandria). (Befejező közi.) — A román büntető törvénykönyv. Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette: Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügvvéd, törvényszéki bites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Foly.). — Az örökség birtokbavételéről. (Optkv. 797—824. §§. — T. H. 1843—1872.) (Hefejező közi.) KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X kolozsvári bír. ítélőtábla területén levő első folyamodásu birósépb 1913. Évi ügyforgalma. (Befejező közlemény.) Ezek szerint a kir. Curia jogegységi s teljes ülési határozatai irott jogforrást képeznek s ezekről az utóbb idézett rendelet V. fejezete szerint polgárjogi határozatok tára és büntetőjogi határozatok tára lesz a kir. Curia állal készítendő és közzéteendő a rendelet 49—55. §-aiban irt módon, amelyekben az 1913. január bó 1. előtt hozott teljes ülési határozatok s elvi jelentőségű egyéb határozatok felveendők. Az idézett rendelet 62-ik §-a a kir. törvényszéki tanácsvezetők s egyes birák kötelességévé teszi a jogegység szempontjából az elvi jelentőségű ügyeknek nyilvántartását. Ugyanezen kötelezettség nehezedik a járásbíróságok biráira is. Ezeket a tanácsvezetők és birák az idézett rendelet 62—64. §-aiban irt módon kötelesek gyakorolni. Az 1912. évi LIV. te. 81. §-a szerint a kir. törvényszékeknél tanácselnöki állások szerveztetnek, akiknek elsőrendű hivatásuk a törvényszék tanácsaiban való elnöklés. A polgári perrendtartásról ^zóló 1911. évi I. tc. szerint a kir. járásbíróság hatásköre lényegesen bővül; 2500 K értékhatárig eddig a kir. törvényszék által intézett kereskedelmi és váltóperek is a járásbíróság hatáskörébe utaltatnak. A kir. törvényszék fogja gyakorolni az 1912. ovi LIV. tc. 13-ik §-a szerint a perenkivüli telekkönyvi ügyekben, a 40 ik §. második bekezdése értelmében a járásbíróságnak a végrehajtási eljárásban hozott végzése ellen; a 27-ik §-a értelmében az örökösödési ügyekben a kir. járásbíróság végzése ellen beadott felfolyamodás esetén a másodfokú bíráskodást. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy ezekben az ügyekben a birák megfelelően kiképeztessenek, a) Polgári perek feldolgozása. Ez alkalommal újólag hangsúlyozom annak szükségességét, hogy a polgári (váltó, kereskedelmi) perek az év hátralévő részében a lehető legnagyobb körültekintéssel és fokozott munkássággal fejlesztendők és fejezendők be. Az átmenet nehézségei ugyanis a kir. törvényszékek munka eredményét sokáig és lényegesen fogják hátráltatni abban az esetben, ha a polgári perrendtartás életbelépése sok ilyen pert talál még folyamatban. (1912. LIV. tc. 61. §.) II. A birák íovábbképzése. Kétségtelen, hogy az utóbbi évek igazságügyi törvényhozása hatalmas lépésekkel vitte előbbre a magyar jogszolgáltatás ügyét. Az üdvös és helyes reformokat megvalósító törvényalkotásoknak igen nagy számát hivta életre a törvényhozás. Ez a fejlődés a nemzet jogi életében nagy jelentőségű s a gazdasági és szociális viszonyok egészséges irányban terelődésének kétségtelen biztositéka. Ugyanakkor azonban kétszeres feladatot ró a gyakorlati téren működő jogász nemzedékre s különösképen és első sorban éppen a bírákra, akikkel szemben a jogkereső közönségnek jogos igénye az, hogy ügyeit minden zökkenés s minden késedelem nélkül alaposan és lelkiismeretesen intézzék el akkor is, amikor másfelöl az uj törvényhozási alkotások tanulmányozása és elsajátítása súlyos teherként nehezedik vállaikra. A magyar bírónak azonban ezzel a teherrel is lelkiismeretesen meg kell küzdenie, hiszen a gyakorlati élet munkája az elmélet haladásának alapos ismerete s a törvények szellemének intuitív átértése nélkül üdvös és áldásos soha sem lehet. E végből megfelelő mód és alkalom adandó arra. hogy a birák az ujabb igazságügyi törvényhozási alkotásokat, s különösképen az uj polgári perrendtartást, az ennek életbeléptetéséről szóló törvényt s az ezzel kapcsolatos más jogszabályokat alaposan tanulmányozhassák. Ezen a helyen mutatok reá továbbá a büntető jog terén az elmúlt évben bekövetkezett reformtörvények alapos megismerésének szükségességere is. A büntető jogban az a tudományos irányzat, melyet „ujabb irányok" neve alatt emlegetnek, teremtette meg az elmúlt évben a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913. VII. t.-cikket és a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913. XXI. t.-cikket. A mai birói generáció jó részt még az úgynevezett klasszikus büntetőjogi iskola rendszerén nevelkedett, amelyben a most hivatkozott törvényekben kifejezésre jutó ujabb tudományos irányelvek, a nevelés s az egyéniesités tüzetes érvényrejutása meglehetősen isméreITene'ft1"' Vültafr.- Ezért szükségtelen hangsúlyoznom azt is. hogy ezeket a törvényeket és az azokkal kapcsolatosan kibocsátott rendeleteket s különösen az 1913. VII. t.-c. életbeléptetéséről szóló 56000/1913. I. M. számú rendeletet szintén alapos tanulmány tárgyává kell tenni. A fiatalkorúak biráiul kijelölt birák a kolozsvári kir. ítélőtábla területéről — kettő kivételével — részt vettek az 1913 év tavaszán részükre rendezett tanfolyamon s igy ők első sorban vannak hivatva arra, hogy birótársaiknak ezekben az irányokban a szükséges felvilágosításokat megfelelő módon megadják. A fiatalkorúak bíróságának működése üdvös és eredményes csak a társadalom megértő es hathatósan támogató közreműködése mellett lesz. Bár örvendetes tényként állapitható meg, hogy a kolozsvári kir. Ítélőtábla területén a társadalomnak eme munkára való szervezése csaknem lelkesen ker-p^űj yan yiyp, mégis a további üdvös fejlődés biztosítása érdekében e helyen is reá kell mutatni különösen a kijelölt fiatalkorúak bíráinak ama feladatára, amely az ilyen irányú társadalmi mozgalmak vezetése és irányítása tekinteteben reájuk vár. b) Jegyzők, joggyakornokok továbbképzése: A most kiemelt íontos igazságügyi tekinteteknél talán még jelentőségesebb annak az iíju nqmzp.riéknpk; alapos elméleti és gyakorlati kiképxése, amely a jövő birói kar tagjait fogja szolgáltatni. Az ifjú jogásznemzedék elméleti képzettségének mélyítését volt hivatva szolgálni az 1912. VII. tc. 1. 2. §-aiban kez-