Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 5. szám - Az örökség birtokbavételéről. Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872. Folytatás

36. oldal. Erd£lyr£szi Jogi Ko/löny 5. szám. bir, melyeknek fejlesztésénél hatalmas eszközzé lehet a viszonosság megkövetelése. Hátránynak tekinthető még az is, hogy az olasz rendszer mellett alig rendelkezik a biró oly eszközzel, mely lehetővé tenné, hogy méltánytalannak látszó Ítélet előtt esetleg elzárhassa a végrehajtás útját. (Folytatjuk.) 9z öröftség bipíohbavéfeléröl. X (Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872.) (Folytatás.) 799. §. Aki valamely örökséget birtokába akar venni, tartozik jogcímét, hogy az végrendeletnél, érvényes örökségi szerződésnél vagy a törvénynél fogva szál l-e reá? a bir óság előtt kimutatni, és as iránt, hogy aa örökséget elfogadja, világosan nyilatkozni. I. A bírói átadást a bíróság előtt való örökösödési nyilatkozat kell, hogy megelőzze. E nyilatkozat a 806. §. szerint vissza nem vonható, sem nem módosítható. E nyilatkozat a hagyatéki eljárás keretében, a tárgyaló kir. körjegyző, mint bírósági megbízott előtt teendő. Ez tekinthető az obtkv. rendszerének megfelelő eljárásnak. Az örökösödési nyilatkozat az 533. §. értelmében alapitható: törvényöröklésre, végrendeletre, vagy szerződésre. Ugyanarra a hagyatéki vagyonra nézve ugyanaz az örökös csak egy cimen támaszthat igényt; ellenben külön hagyatéki vagyonra, vagy vagyonrészekre különböző öröklési cimek is érvényesíthetők. A magyar és osztrák öröklési jogra egyaránt alkalmazandó 1894. évi XVI. t.-c. azonban ha nem helyezte is hatályon kivül az optkvben, különösen annak 797. és következő §-aiban az örökösi nyilatkozatra vonatkozó anyagi rendelkezéseket az ország azon részeiben, ahol az optkv. hatályban van, azonban módosította azok gyakorlati alkalmazását, amennyiben nem csupán kifejezett és alakszerű örökösi nyilatkozat alapján, hanem más alkalmas tények alapján is megállapítható a hagyaték birtokbavételére irányuló akarat s az ilyen tény az örökösi nyilatkozattételét helyettesíti és a nyugvó hagyaték jogi személyiségének megszüntetésére alkalmas.1 II. Az örökösök nyilatkozási kötelessége az optkv. egész rendszerével szerves kapcsolatban van. A felmerült kétely a 798. és 799. §. rendelkezésének meg nem értéséből vagy félreértéséből származhatik. Az osztrák örökösödési eljárás sem kívánja meg jelenleg, amint fennebb jelezve volt, a tényleges birtokbaadást. Ez egy jogi constructio. amely az aditionalis redszerből foly s amely szerint a jogi birtokbaadás és birtokbavétel a beszavatolással történik. De facto: (osztrák eljárás 43. §.) a hagyaték azoknak a birtokában marad, akik azt örökhagyó halálakor hatalmukban tartották, vagy hatalmukba vették. 1 a) Ez elvi kijelentést a kolozsvári kir. Ítélőtábla 1910. IV/16-án hozott 53-ik értekezleti megállapodásában tette. Elvi jelentősége abban van, hogy az 1854. évi VIIÍ 9-én kelt pátens rendelkezése szerint az örökösödési nyilatkozat alakszerű, irásba foglalt s a bírósághoz benyújtott, vagv itt jegyzőkönyvre adott nyilatkozat alakjában teendő, amelynek tartalma a 801., illetve 892. §-nak megfelelő kell hogy legyen. Az 1894: XVI. t.-c. ennek megfelelő rendelkezéseket nem tartalmaz. De az 54., 62—64 §§ rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása mellett a 799. § intézkedése érvényre juthat Az osztrák jog rendszerének a biróságon kivüli örökösödési nyilatkozat nem felel meg, akár kifejezett, akár hallgatólagos. Így pld. pro herede gestio. Stub. t. K. 975. Ellenkező nézetet vall: Unger: Erbrecht. 36- § s >gy a kolozsvári kir. Ítélőtábla elvi álláspontjának van elismert theoretikus által kifejtett alapja is. b) Dr. Menyhárth a tábla döntését kifogásolja, holott az 1894 : XVI. t.-c. rendelkezéseinek hiányosságát kellene hogy kiemelje. Tudnunk kell, hogy az 1894 : XVI. t.-c. tervezésekor annyira nem voltak az optkv. rendszerére figyelemmel, hogy az özvegyi haszonélvezeti jogra vonatkozó 129. § is csak az ig. bizottság javaslatára került a törvénybe. Az özvegyi jogot érintő szakaszon kívül az optkv. XV. fejezetének megfelelő eljárási szabályok is az örökösödési nyilatkozat tekintetében fölvéendők lettek volna. Mivel az anyagi jogszabályok nem változtak, a létező alaki jogot kell felhasználni arra, hogy az anyagi jog érvényesülhessen. Ubi jus est, ibi remedium. Már olyan, amilyen. Egyébként helyesen állítja szembe az ipso iure és az aditionalis rendszer alaki különbözőségeit. c) Az osztrák örökösödési eljárás (118—119. §) az örökösödési nyilatkozat beadására záros határidő kitűzését rendeli (legkésőbb egy év) s ha az örökös nyilatkozatát be nem adja, vagy a tárgyaláson meg nem jelenik, igényének figyelembevétele nélkül tárgyaíódik a hagyaték. Az 1894 : XVI. t.-c. 63. §-a azonos ezzel. Ezek a hereditás jacenssel szemben megbízás nélküli ügyvivők. (823., 824. §.) Rámutatok arra is, hogy a magyar magánjog öröklési rendszere szerint is kérdéses és vitatott, hogy az örökhagyó birtoka is ipso iure száll-e át az örökösre. A magyar polgári törvénykönyv tervezetének 514. §-a, a Teleszky-féle tervezet 386. §-a intézkednek ez irányban, de megtámadásnak is voltak kitéve, mert a birtok tényleges állapot. A német jogi irodalomban rengeteg anyag van e kérdésre. (L. Cosack: Der Bestitz der Érben. Weimar. 1877.) A magyar joggyakorlat a birtok átszállását fogadja el (az elbirtokolás esetében hozott határozatok.) 2 Az örökösödési nyilatkozat beadása az optkv. joghatályának területén a mai joggyakorlat szerint is elmaradhatatlan, hogy valaki örökösi minőségben akár active, akár passzive perben álljon és jogait érvényesíthesse. Az örökség megnyílása után a 811. §. rendelkezése teljes joghatályban érvényesithesse. A m. kir. Curia 42. számú döntvénye is ennek érintetlenségét declarálía.3 800. §. Az örökségbelépés, vagy az öröklési nyilatkozat kell, hogy egyszersmind magában foglalja, vájjon feltétlenül, vagy a leltár jogkedvezményének fentartása mellett történik-e ? 801. §. A feltétlen örökösi nyilatkozatnak az a következménye, hogy az örökös az örökhagyó minden hitelezőinek követeléseikért, és minden hagyományosoknak hagyományaikért jótállani köteles, habár a hátrahagyott vagyon nem elégséges is. A 800. §. szerint megkívántató világos örökösödési nyilatkozat nélkül a hagyatéki bíróság átadó végzést nem hozhat, hanem köteles az iratokat a tárgyaló kir. közjegyzőnek visszaadni. A 801. és 802. §§. szerint e nyilatkozatok: föltétlen vagy föltételes nyilatkozatok. A 801. §-hoz kiemelendő, hogy az örökös felelőssége az átadó végzés meghozatalával kezdődik. Előbb csak akkor, ha föltétlen örökösödési nyilatkozatát megtette és a vagyonnal ekként bánik.4 A felelősség korlátlan volta alól kivételt képez: a) a köteles rész és b) a 812. §-ban szabályozott vagyonelkülönités.5 II. Az osztrák örökösödési eljárás 121. §-a szerint minden örökös az örökségbelépés alkalmával köteles a 799., 800. §§-nak megfelelő örökösödési nyilatkozatot beadni. Lényegileg Ausztriá2 Eme jogrendszer elvi folyománya, hogy: az ipso iure elven felépült öröklési jogrendszer alapgondolatánál fogva nem tesz szükségessé hagyatéki eljárást. E szerint az öröklésre hivatottak ipso iure örökösöknek s birtokba lépetteknek tekintendők mindaddig, amig vissza nem utasították az örökséget. Az optkv. rendszere szerint az örökség megnyílta folytán a hagyaték jogi személy jellegét ölti fel és jogi személynek tekintendő (hereditás jacens) mindaddig, amég a hagyaték beszavatolva ninjs. Ez a rendszer kötelező hagyatéki eljárást követel kötelező nyilatkozattétellel (Osztrák eljárás 1854. évi pátens). Kétségtelen ezekből kitetszőleg, hogy az örökség birtokbavétele tekintetében ugy az ipso iure elven nyugvó, mint az aditionalis rendszer egymástól teljesen eltérő eljárást igényelnek. Vagyis a rendezett jogélet megkövetelné, hogy a magánjogi jogosítványok érvényesítésére megfelelő eljárási szabályok legyenek. 3 A XV. feje/.et eljárási szabályai természetesen hatályokat vesztették, j de nem is az 1894 : XVi. t.-c, hanem elsősorban az 1868 : 54. t.-c. vonati kozó rendelkezései által. Az optkv. magyar commentátorai határtalan felületességgel végezték feladatukat s ebből igen sok félreértés származott. Egyedül Márkus D. értelmezte helyesen a XV. fejezet rendelkezéseinek érvényben állását. Legutóbb Menyhárth is helyes uton jár. Az optkvnek az örökség birtokbavételére vonatkozó anyagi rendel: kezései csak törvényhozási uton lettek volna hatályon kivül helyezhetők, ! hogy az ipso iure elv minden irányban érvényre emelkedjék. 4 1. Az örökös vagyoni felelősségéről azonban nem lehet szó, ha felI tétlen nyilatkozatának megtétele után kiderül, hogy vagyon nem maradt és j a hagyatéki eljárás vagyon hiányából megszüntettetett. (1884 : XVI. t.-c. 2. ! §. ut. bekezd.) 2. A feltétlen örökösödési nyilatkozat folyományaként az örökös a ; törvényből folyó összes kötelezettségeket teljesíteni tartozik. (171., 949, | 694., 709., 795., 796., 818. 1243. §§.) Az örökös követelése az 1445. §. ! értelmében megszűnik. 5 A köteles rész csak a tiszta hagyatékból adandó ki. Ha a terhek a cselekvő állagot kimerítik, köteles részről nem lehet szó. A magyar örökösödési eljárás nem rendelkezik a „iure crediti" : átadásról, tehát az optkv. hatályának területén se lehet erről szó. Az örökös ! ily esetben nem volna felelős, mert a hagyaték fizetés helyett csődön kivül a hitelezőknek engedtetik át.