Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 52. szám - Az ötödik moratóriumi rendelet

52. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny m. oldal. szakad és a határidő a félbeszakadás megszűnésétől egészen újból kezd folyni. Az eljárás félbeszakadásának tartama alatt bármelyik fél részéről véghezvitt perbeli cselekmény az ellenféllel szemben hatálytalan. Hatálytalan a bíróság részéről hozott határozatok közlése is. A félbeszakadás azt a napot követő nyolcadik nappal szűnik meg, amely napon a biróság működésének újból megkezdéséről szóló hirdetmény közzététetett. Ha valamely félnek meghatározott határidőben olyan bíróságnál kellene keresetet indítania, amelyiknek működése a háború következtében megszűnt, a keresetindítási határidőbe a működés megszűnésének idejét nem lehet beszámítani. Azt a napot, amelyen a biróság működése megszűnt és amelyen a biróság működését újból megkezdette, a biróság vezetője a működés újból megkezdésekor a Budapesti Közlönyben egyszer közzéteszi. Hirdetmény közzétételének nincs helye, ha a biróság működését az 1914. évi október hó 24. napja előtt kezdte újból meg. Ilyenkor a biróság az eset körülményeihez képest határozza meg, hogy a fél a perbeli cselekményt kellő időben teljesitette-e. 10. §. Az 1. §-ban meghatározott egyénekre a polgári peres és nem peres eljárás tekintetében megállapított rendkívüli intézkedések mindaddig, amig a viszonosság e részben fennmarad, megfelelően kiterjednek valamely szövetséges állam fegyveres erejének kötelékében szolgálatot teljesítő egyénekre és azokra, akik velük egy tekintet alá esnek. SÓ. §. Ez a rendelet kihirdetésével lép életbe. Ettől a naptól kezdve a m. kir. minisztérium által a polgári peres és nem peres eljárás tekintetében rendkívüli intézkedések megállapításáról 1914. évi augusztus hó 1. napján 5.761/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet helyébe a jövőre nézve a jelen rendelet rendelkezései lépnek. Ahol jogszabály, birói vagy más hatósági intézkedés az előbbi bekezdésben idézett 5.761/1914. M. E. számú rendeletnek valamely rendelkezésére hivatkozik, ehelyett a jelen rendeletnek azt a rendelkezését kell érteni, amely a korábbi rendelet illető rendelkezésének helyébe lépett. Kelt Budapesten, 1914. évi december hó 18. napján. A m. kir. igazságügy miniszternek 23.400/1914. i. M. E. szánni rendelete, a moratórium következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapítása tárgyában Harmadik moratóriumi eljárási -rendelet. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t-c 16. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium által az 1914. évi november hó 30. napján 8680. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet (negyedik moratóriumi rendeiet) 38. §-a értelmében a következő szabályokat állapítom meg: /. Peres és meghagyásos eljárási rendelkezések. 1. g. Moratórium alá eső pénztartozás iránt keresetet indítani nem lehet és a biróság hivatalból köteles visszautasítani az oly keresetlevelet, amelynek tartalmából nem tűnik ki, hogy az azzal érvényesíteni kivánt pénztartozás moratórium alá nem esik. Az 1. bekezdés szabálya áll azokra a keresetekre is, amelyeket 1914 évi augusztus hó 15. napián, vagy e nap után a jelen rendelet életbeléptéig adtak be. Az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt érkezett keresetlevél alapján a peres eljárást mind az elsőbiróság előtt, mind a fellebbviteli biróság előtt a fennálló eljárási szabályok szerint folytatni kell a jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel. 2. §. Ha a biróság az előbbi §. utolsó bekezdésében emiitett perben moratórium alá eső pénztartozásnak és járulékainak — ideértve a perköltséget is — megfizetésében marasztaló határozatot hoz, határozatában a teljesítés határidejét a negyedik moratóriumi rendelet 4. §-ának 12. és 13. pontja vagy 5. §-a alá tartozó perben e pontok, illetőleg §. értelmében vagy a m. kir. minisztériumnak e pontok vagy §. helyébe lépő későbbi rendelkezése értelmében, más perben pedig ugy köteles megállapítani, hogy az a határozat jogerőre emelkedésétől számítandó annak az időnek a leteltét követő nappal kezdődjék, amely időt a m. kir. minisztériumnak a moratórium megszüntetéséről szóló rendelete állapit meg. Ezt az utóbbi szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a biróság az alperest csak az ily per költségének megfizetésében marasztalja; ellenben, ha a biróság a kereset elutasításával a felperest marasztalja a per költségében, a teljesítési határidőt a moratóriumra tekintet nélkül kell megállapítani. Ugyanez áll a felperest fellebbviteli költségben marasztaló határozatra is. Az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt indított perben hozott határozatban, amely az alperest az előbbi bekezdésben meghatározott pénztartozás megfizetésében meg nem jelenése alapján marasztalja, az alperest csak az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt végzett perbeli cselekményekkel okozott költségben lehet a felperes javára elmarasztalni. Moratórium alá eső pénztartozás megfizetésében marasztaló o!v határozatban, amely a fennálló eljárási szabályok értelmében feílebbvitelre tekintet nélkül végrehajtható lenne, ki kell mondani, hogy a határozat annyiban lesz feílebbvitelre tekintet nélkül végrehajtható, amenny.ben a m. kir. minisztériumnak a moratórium részben vagy egészen megszüntetése tárgyában kibocsátandó rendelete a pénztartozást moratórium alól ki fogja venni. 3. §. Ha a negyedik moratóriumi rendelet értelmében a pénztartozás egy része vagy kamatja nem esik moratórium alá és az adós e rész vagy a kamat tekintetében nem tett eleget fizetési kötelezettségének, a hitelező keresetét azzal együttesen az egész pénztartozásra — ideértve a kamatot és egyéb járulékot is — megindíthatja, amely esetben a pénztartozásnak moratórium alá eső részére nézve a teljesítési határidőt a 2. §. értelmében kell megállapítani; a 2. §. utolsó bekezdése erre az esetre is alkalmazást nyer. Ha a hitelező keresetét csak a pénztartozásnak moratórium alá nem eső részére vagy kamatjára indítja, az alperes viszontkeresetet indíthat a pénztartozás fenn nem állásának birói megállapítására annak kimutatása nélkül, hogy a megállapítás az ő jogállapotának biztosítására a felperessel szemben szükségesnek mutatkozik. 4. §. Ha a hitelező a 3. §. esetében a pénztartozásnak csupán egy része iránt indít keresetet, a birói hatáskör szempontjából a pertárgy értékének a megállapításában a még fennálló egész követelés értéke vagyis a lejárt követelésnek a moratórium következtében nem érvényesíthető része is irányadó, de a még le nem járt részletek figyelembe nem vétetnek. 5. §. Ha a hitelező köztörvényi uton érvényesit a negyedik moratóriumi rendelet 4. vagy 5. §-a értelmében egészen vagy részben moratórium alá nem eső olyan pénztartozást, amelynek fejében az adós váltót adott, a marasztalást attól a feltételtől kell függővé tenni, hogy a hitelező a teljesitett fizetést az 1876: XXVI1. t.-c. 39. §-a értelmében nyugtatja. «. §. Ha a negyedik moratóriumi rendelet értelmében a váltótartozás egy része vagy a váltótartozás kamatja nem esik moratórium alá, az e rész vagy a kamat iránt indított perre a váltóeljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eredeti váltó helyett a váltó hiteles másolatát kell mellékelni. Nem kell a váltó hiteles másolatát sem mellékelni akkor, ha a fizetés hiánya miatt felvett óvás vagy hiteles másolata van csatolva. Az osztrák-magyar banknak a váltómásolatra vezetett tanúsítása a váltómásolat hitelesítését pótolja. Váltótartozás egy részének vagy a váltótartozás kamatjának megfizetése iránt az eredeti váltó bemutatása nélkül indított váltóperben nincs helye biztosítási végrehajtásnak azon az alapon, hogy a sommás végzés (meghagyás) ellen kifogást adtak be. Váltótartozás részlete vagy váltótartozás kamatja iránt indított perben a 3. §. nem nyer alkalmazást. T. §. Ha a váltóbirtokos az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltó a moratórium alól részben vagy egészben kivett tartozás okából vállalt váltói kötelezettség alapján a pénztartozást váltói uton érvényesiti (negyedik moratóriumi rendelet 4. §-ának utolsó bekezdése), sommás végzés (meghagyás) kibocsátásának csak akkor van helye, ha a váltóbirtokos a sommás (meghagyásos) eljárás egyéb előfeltételein felül a keresethez csatolt okirattal kimutatja, hogy a váltói kötelezettséget a moratórium alól kivett köztörvényi tartozás okából vállalták. Az előbbi bekezdés a kereskedelmi utalványra, közraktári jegyre és a csekkre megfelelően kiterjed. H. g. Ha a biróság a 2. vagy a 3. §. esetében a kereseti követelés egyes részeire nézve különböző teljesítési határidőket állapit meg, az összes körülmények mérlegelésével méltányosság szerint határoz afelől, hogy a perköltség melyik teljesítési határidőben és esetleg minő részletekben fizetendő. *). g. Ha a biróság egészben vagy részben moratórium ala nem eso pénztartozás iránt indított perben marasztaló határozatot hoz, határozatában kimondja, hogy a határozat egészen vagy meghatározott részben moratóriumra tekintet nélkül végrehajtható. 5 Ez a szabály a büntető bíróságnak magánjogi igénv felől hozott pénztartozásban marasztaló határozatára is áll.