Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 52. szám - Az ötödik moratóriumi rendelet

360. oldal. Erdélyrészl Jogi Kttzlttny 52. szám. ÍO. g. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vissza kell utasítani, ha a kérelem tartalmából nem tűnik ki, hogy a meghagyással érvényesiteni kivánt egész pénztartozás moratórium alá nem esik. Ez a szabály az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt érkezett és e nap előtt meghagyás kibocsátásával még el nem intézett kérelemre is áll. Ha az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt kibocsátott fizetési meghagyás ellen ellentmondást adnak be, az előterjesztett idézési kérelem alapján az ügy tárgyalására határnapot kell kitűzni akkor is, ha az ellenmondást augusztus hó 15. napján vagy később adták be. 11. g. Ha a moratórium alá eső követelés iránt az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt beadott sommás váltókeresetre e nap előtt a bíróság sommás végzést még nem bocsátott ki, vagy ha a kibocsátott sommás végzés ellen kifogást adtak be, a váltókeresetnek tárgyalására határnapot kell kitűzni akkor is, ha a kifogást augusztus hó 15. napján vagy később adták be. //. Végrehajtási eljárási rendelkezések. Kielégítési végrehajtás. Biztosítási végrehajtás. Végrehajtási árverés. 1%. g. Moratórium alá eső követelés behajtására vagy biztosítására az 1914. évi augusztus hó 15. napjától kezdve kielégítési vagy az 1881. évi LX. tc 223. és következő §-aiban szabályozott biztosítási végrehajtást elrendelni, az előbb elrendelt ily végrehajtást foganatosítani nem lehet, tekintet nélkül arra, hogy a végrehajtható közokirat mikor keletkezett. Az elsőbiróság részéről végrehajtás tárgyában 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt hozott végzés felsőbirósági elintézését — ideértve a végrehajtást elrendelő végzés helybenhagyását is — a moratórium nem gátolja. Az í. bekezdés rendelkezése nem gátolja az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt foganatosított végrehajtás alapján: 1. az árverés alapján befolyt vételárnak a felosztását; 2. a közpénztárból vagy letétből felvehető követelésnek utalványozását; 3. ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtási eljárásnak továbbfolytatását. Az 1. bekezdés rendelkezése nem gátolja továbbá: a) az 1881 : LX. t.-c. 237. s következő §-aiban szabályozott és másnemű (pl. hagyatéki) zárlat elrendelését és a további zárlati eljárást; b) birói letétben levő összegre kielégítési végrehajtás elrendelését, foganatosítását és ily összegnek kiutalványozását annak a követelésnek a kielégítésére, amelynek okából a birói letétel történt, még pedig tekintet nélkül a 2. §-ban meghatározott teljesítési határidőre; c) visszvégrehajtásnak elrendelését és foganatosítását. Hogy a követelés, amelynek kielégítésére vagy biztosítására a végrehajtás irányul, moratórium alá nem esik, ezt a birói határozatban, a végrehajtást elrendelő végzésben, valamint a letiltó rendelvényben ki kell mondani. Ez a szabály a büntetőbíróság határozatára — ideértve a biztosítási végrehajtást rendelő végzést is — megfelelő alkalmazást nyer. 13. g. Ha a bíróság moratórium alá eső pénztartozás tekintetében marasztaló határozatot hozott és ez a pénztartozás a határozat meghozatala után a moratórium alól egészben vagy részben kivétetett, a moratórium alól kivett pénztartozás vagy a pénztartozásnak a moratórium alól kivett része tekintetében s kielégítési vagy a biztosítási végrehajtást a minisztériumnak a moratórium részben vagy egészen megszüntetéséről szóló rendeletében megállapított időponttól számítandó teljesítési határidő leteltével el kell rendelni, jóllehet a bíróság határozatában a teljesítési határidő felől másként rendelkezett és nem mondotta ki, hogy a határozat moratóriumra tekintet nélkül végrehajtható. Ha a végrehajtás elrendelésének az előbbi bekezdésben meghatározott előfeltételei az iratokból meg nem állapithatók, a végrehajtási kérelem érdemleges elintézése előtt a feleket meg kell hallgatni. 14. §. Tekintet nélkül arra, hogy az árverés útján kielégítendő követelés moratórium alá nem esik, az 1914 évi augusztus hó 5. napjától kezdve a végrehajtási árverést: 1. ingatlanra csak akkor lehet foganatosítani, ha a telekkönyvi hatóság az 1914. évi augusztus hó 5. napja előtt megtartott árverésre beadott utóajánlat következtében ujabb árverést rendelt és az utóajánlattevő az árverés foganatosítását kéri; 2 ingóra csak akkor lehet foganatosítani, ha az árverést vaz 1881 : LX. t.-c. 104. vagy 233. §-ának esetében vagy az Vszes körülmények szorgos méltatásával más esetben a biróság Velem re elrendelte. A biróság ne rendelje el ingóra az árverést akkor, ha azt találja, hogy az árveréstől kellő eredményt nem várhat. Bármelyik érdekelt fél az árverésen megvett ingatlanra, amelyet a vevő vételi bizonyítvány alapján birtokba vett, zárlat elrendelését kérheti, ha: a) az árverési vevőnek oly cselekményét vagy mulasztását bizonyítja, amely az ingatlan állagának jelentékeny sérelmét vagy I értékcsonkulását eredményezi; vagy ha: b) az árverési vevő a vételári részlet után járó kamat i megfizetése iránti kötelezettségének a telekkönyvi hatóság felhi! vására a felhívásban megszabott határidőben eleget nem tesz; ! a hátralékosl kamat lefizetésével az elrendelt zárlatot kérelemre j meg kell szüntetni. Erre a zárlatra az 1881 : LX. törvénycikknek az e törj vénycikk 237. §-ának f) pontja alapján elrendelhető zárlatra I vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Külföldi biróság vágrehajtás iránti megkeresése. 15. g. Ha a külföldi bíróságtól végrehajtásra irányuló megkeresés érkezik, a magyar biróság a végrehajtás elrendelésének kérdésében a felek meghallgatása nélkül határoz, de a végrehajtás elrendelése előtt hivatalból vizsgálni köteles különösen azt, vájjon a külföldi közokirat, amely a végrehajtási kérelem alapjául szolgál, nem olyan-e, hogy érvényességének elismerése az adóst a magyar szent korona országaiban a megkeresés elintézésekor irányadó moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól — ideértve a moratóriumi rendelet értelmében gyakorolt elállási jogát is — akarata ellenére megfosztaná (negyedik moratóriumi rendelet 35. §-a.) Igenlő esetben a végrehajtást meg kell tagadni, még ha a külföldi biróság ki is mondotta, hogy a végrehajtás utján kielégítendő követelés nem esik moratórium alá. Meg kell tagadni i a végrehajtást abban az esetben is, ha az 1881. évi LX. tc. 3., \ 4., 5. §-ában (1912 : LIV. tc. 33. §.) megszabott előfeltételek : valamelyike hiányzik. A magyar biróság határozatának meghozatala előtt az 1. ! bekezdésben tárgyalt körülményekre nézve felvilágosításokat kér! het, ha e körülmények tekintetében kétsége van és a kétséget | a megkeresésnek vagy mellékleteinek adatai el nem oszlatják. 16. §. Külföldi birói határozat alapján végrehajtást elren, delő végzés ellen a végrehajtást szenvedő, az 1881 : LX. tc. 34. í §-a (az 1912 : LIV. tc. 40. §-a) szerint megengedett felfolyaí modáson felül, az elrendelő bíróságnál a végzés kézbesítésétől ! számított tizenöt nap alatt kifogást terjeszthet elő amiatt, hogy I a végrehajtási a jelen rendelet 15. §-a ellenére rendelték el. Kifogás előterjesztésének esetében a már foganatosított i végrehajtási cselekmények hatályban maradnak, de a végrehajtási j eljárás nem folytatható. A biróság a kifogás következtében a ! végrehajtás elrendelésének kérdésében a felek meghallgatása után végzéssel határoz. Egyebekben a kifogásra az 1893 : XVIII. tc. 14., 15. és 17. §-ai (1911 : I. tc. 129., 134., 135., 140., 141. §-ai) megfelelően alkalmazandók; az idézett törvény 17. §-át (az 1911 : l tc. 141. §-át) akkor is alkalmazni kell, ha a fél a kifogást elkésetten terjesztette elő. Az 1881 : LX. tc. 10. §-ának utolsó bekezdése nem nyer alkalmazást. Amennyiben nemzetközi szerződés másként intézkedik, a jelen rendelet 15. és 16. §-a nem nyer alkalmazást. ///. Csődeljárási rendelkezések. 17. g. A moratórium tartama alatt hitelező kérelmére csődnyitást elrendelni nem lehet. Az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt csődnyitás iránt hitelező részéről beadott kérelem tárgyában az eljárást a panaszlott kérelmére füytatni kell; ha a biróság ez esetben csődnyitásnak helyét látja, az eljárást félbeszakítja, ha pedig csődnyitásnak nem látja helyét, a csődkérvényt ; elutasítja. Félbeszakadás esetében a biróság a netán előbb i elrendelt biztosítási intézkedések (1881 : XVH. tc. 86. §. 2. bek.) ; fenntartása vagy megszüntetése felől — szükség esetében az érdekeltek meghallgatása után — határoz. A csődtörvény (1881 : XVII. tc.) 27. §-ának utolsó bekezdésében megszabott hat hónapi határidőbe nem számitható be az 1914 évi augusztus hó 1. napjától a moratórium megszüntetéséig terjedő idő. IV. Vegyes és záró rendelkezések. 18. g. Hogy a pénztartozás moratórium alá esik-e vagy nem, azt a jelen rendelet alkalmazásában a negyedik moratóriumi rendelet szerint kell megítélni, amennyiben a jelen rendeletből más nem következik.