Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 52. szám - Az ötödik moratóriumi rendelet

358. oidal. ErdélyrénzS Jogi KffzB8ny 52. szám. határozatokat és tett intézkedéseket, amelyre a felfüggesztés ereje visszahatólag kiterjed. A felfüggesztés ereje visszahatólag nem terjedhet tovább, mint: 1. olyan hadkötelezetteknél, akik a közös hadsereg (haditengerészet) vagy a honvédség kötelékében állanak, a mozgósítás kihirdetésének napjáig; 2. a népfölkelésre kötelezetteknél addig a napig, amelyen a népfölkelés behívása következtében szolgálatra bevonultak; 3. a csendőrség, a pénzügyőrség és az állami erdészet személyzeténél addig a napig, amelyen a népfölkeléshez csatlakozik, illetőleg amelyen határvédő (tengerpartvédő) szolgálatukat megkezdték; 4. olyan egyéneknél, akik a véderőről szóló 1912: XXX. t.-c. 7. §-a vagy a hadi szolgáltatásokról szóló 1912: LXVIII. t.-c. értelmében hadi célok érdekében szolgálattételre kötelezhetők, addig a napig, amelyen erre a szolgálatra bevonultak; 5. a tábori csendőröknél, a hadrakelt sereget követő, valamint annak kíséretéhez tartozó személyeknél, továbbá az egészségügyi szolgálatban önként résztvevőknél (3. § utolsó bekezdése) addig a napig, amelyen a szolgálatot megkezdték; 6. hadi foglyoknál és túszoknál addig a napig, amelyen az ellenség hatalmába kerültek, amennyiben a jelen §. továbbterjedő visszaható erőt nem állapit meg; 7. azoknál a személyeknél, akik a háború következtében a bírósággal nem közlekedhetnek, ennek az akadálynak beálltáig. 7. g. A bíróság a felfüggesztést azután a nap után, amelyet a minisztériumnak a kivételes intézkedéseket hatályon kívül helyező rendelete meghatároz, a 6. §. 6. és 7. pontjában említett személyeket illetőleg pedig az akadály megszűntét követő harminc nap elteltével kérelemre megszünteti, hacsak az 1. vagy a 2. §-ban emiitett egyén kérelmére, vagy az 5. §. értelmében a felfüggesztést már előbb meg nem szüntette. //. Nem peres eljárási rendelkezések. 8. g. Az 1. §-ban meghatározott egyén ellen, ha e rendelet életbelépésekor már katonai szolgálatot teljesít vagy ily egyénnel már a rendelet életbelépésétől egy tekintet alá esik, e rendelet életbelépésétől, különben pedig a 6. §. 2. bekezdésében meghatározott végső időponttól kezdve csakis oly végrehajtási cselekményeket lehet foganatosítani, amelyek a követelés biztosítására szolgálnak; de szoros zárt és átszállítást foganatosítani vagy a végrehajtást szenvedőtől a lefoglalt dolog birtokát bármi más módon elvonni nem lehet. Ha az 1. §-ban meghatározott egyén ellen a végrehajtás már folyamatban van, a bíróság a biztosításon túlmenő végrehajtási lépéseket — hivatalból is — felfüggeszteni köteles. A felfüggesztés hatályára a 4. §-t kell megfelelően alkalmazni. A felfüggesztés és az 1. bekezdésben meghatározott mentesség a 7. §-ban megállapított időpontban megszűnik, de a bíróság korábban is megszünteti, ha az ok a végrehajtást szenvedőre nézve már nincs meg. Feleség, fel- vagy lemenő ágbeli rokon és törvénytelen gyermek javára megállapított tartás, továbbá a szolgálati szerződésből — ideértve a mezőgazdasági és ipari munkaviszonyt is — eredő követelés kiegészítésére irányuló végrehajtásra ezt a §-t nem lehet alkalmazni. ©. g. Az előbbi §-nak rendelkezései nem gátolják: 1. az előbbi §. 1. bekezdésében emiitett időpont előtt jogerőre emelkedett árverés alapján befolyt vételárnak a felosztását; 2. ingatlan haszonélvezetére jogerősen vezetett végrehajtás során befolyt jövedelemnek a felosztását; 3. az árverésnek az 1881 : LX. t.-c. 104. vagy 233. §-ának eseteiben szükséges foganatosítását; 4. moratórium alá nem eső követelés kifizetése céljából közpénztárból vagy letétből felvehető követelésnek az utalványozását. íO. g. Ha a végrehajtási eljárás folyamán a bírósági kiküldött tudomást szerez arról, hogy az eljárás a 8. § értelmében felfüggesztendő, a bíróságnak haladéktalanul jelentést tesz. 11. g. Ha az 1. §-ban említett egyén a végrehajtási eljárásban nem mint végrehajtást szenvedő vagy pedig a 9 §-ban említett eljárásokban mint végrehajtást szenvedő van érdekelve, részére szükség esetében ügygondnokot kell rendelni. Ha az 1. §-ban említett egyén, akinek részére ügygondnok nem volt kirendelve, a végrehajtási eljárás során valamely követelése érvényesítésének elmulasztása miatt hátrányt szenvedett, amennyiben ezt rendes jogorvoslati uton elhárítani nem lehet, a 7. §-ban említett időpont letelte után harminc nap alatt keresettel érvényesítheti jogait azok ellen, akik az ő hátrányára előnyben részesültek. 13. g. Az 1881 : LX. t.-c. 72. §-ában meghatározott törvényes záiogjog a bérbeadót nemcsak félévi, hanem olyan időre járó bérösszeg erejéig illeti meg, amely idő alatt bérkövetelését katonai szolgálatot teljesítő (3. §. 1. bekezdésének 1—3. pontjai) bérlőjével vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá eső (3. §. utolsó bekezdése) bérlőjével szemben a negyedik vagy későbbi moratóriumi rendelet értelmében nem érvényesítheti. B3. g. Ha nem peres eljárásban, ideértve a csődeljárást is, az 1. §-ban emiitett egyén van érdekelve, reá azok a szabályok állanak, amelyeket az illető eljárás szerint az ismeretlen helyen távollevőkre kell alkalmazni. A 11. §. utolsó bekezdése a nem peres eljárásra is áll. ///. Vegyes és záró rendelkezések. 14. g. Az 1. §-ban meghatározott egyén peres vagy nem peres eljárásban oly meghatalmazást, amelyet a fennálló jogszabályok értelmében közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kellene foglalni, érvényesen kiállíthat oly alakban is, hogy a meghatalmazást sajátkezüleg irja és aláírja vagy két előttemező tanú jelenlétében aláírja vagy előttük az aláírást sajátkezű aláírásának elismeri, ha pedig irni nem tud, két előttemező tanú jelenlétében, akiknek egyike a kiállító nevét is aláírja, kézjegyével ellátja. Ugyanez áll bírósághoz, más hatósághoz vagy hivatalhoz érkezett oly beadvány alakjára is, amelyet a fennálló jogszabályok: ! értelmében közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell fog| lalni. Az oly beadványokra nézve, amelyeket a fennálló jogsza! bályok értelmében a most emiitett alakban vagy a teljes bizoi nyitékul szolgáló magánokiratokra megszabott (1868: LIV. t.-c. 167., 168. §§., 1911: I. t.-c. 134., 317. §§.) vagy más megj határozott alakban kell kiállítani, ennek az alaknak a hiányát a j bíróság, más hatóság vagy hivatal nem veszi figyelembe akkor, j ha a rendelkezésére álló adatokból, különösen az aláírásnak I kétségtelenül valódi más aláirással való egybehasonlitásával | meggyőződik arról, hogy a beadványt az 1. bekezdésben emiitett I személy irta alá. Az 1. bekezdésben megjelölt személytől eredő megbízás vagy meghatalmazás, amely külön törvénnyel elismert alapszabályok vagy a cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkozó cégnél betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétre, vagy ilyen cégnél elhelyezett letétre vonatkozik, a megbízó halálával visszavontnak nem tekinthető, kivéve, ha a megbízó vagy a meghatalmazó nyilatkozatából ellenkező szándék tűnik ki. Az ilyen megbízás vagy meghatalmazás alakjára az 1. bekezdés szabályát kell alkalmazni, még pedig akkor is, ha a felek valamelyike a 6. §. 1—7. pontjaiban meghatározott időpont előtt azt kötötte ki, hogy a meghatalmazást vagy a megbízást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az e §-ban megállapított szabályok az 1914. évi augusztus hó 1-je óta óta kiállított meghatalmazásra vagy beérkezett beadványra vagy adott megbízásra is állanak. 15. §. Ha az 1. §-ban meghatározott egyén a vagyonának kezelésére szükséges tennivalókat nem végezheti, ezeket a tennivalókat (pl. cégjegyzés, váltónyilatkozat tétele, pénzösszeg nyugtatványozása s:b.) helyette az a személy végzi, akit a gyámhatóság az 1877: XX. t.-c. 28. §-a d) pontjának és 32. §-ának alkalmázásával a 32. §. 1. bekezdése szerint jogosult kérelmére gondnokul kirendel. Gondnok kirendelését a házastárs is kérheti. 1 16. g. Ha az 1. §-ban meghatározott egyén közkereseti vagy betéti társaságnak képviseletre jogosított tagja, a társasággal szemben csak akkor lehet alkalmazni az emiitett egyénekre megszabott kivételes szabályokat, ha a társaságnak önálló képviseletre (cégjegyzésre) jogosított vagy együttes képviselethez szükséges számú más tagja nincsen. 17. g. Amennyiben e rendeletből más nem következik, a 6. §. 2. bekezdésének 1—7. pontjaiban meghatározott végső időponttól a 7. §-ban meghatározott időpontig terjedő idő nem számitható be abba a határidőbe, amely alatt az 1. §-ban emiitett egyénnek valamely jog megóvása végett keresetet keli indítania, vagy bíróság előtt más jogcselekményt kell teljesítenie. Az ilyen határidő nem fejeződik be korábban, mint harminc nappal a 7. §-ban meghatározott időpont után. Ha a határidő kezdete esik az 1. bekezdés első mondatában meghatározott időbe, a határidő csak a 7. §-ban meghatározott időponttól kezd folyni. 18. g. Ha a bíróság működése háború következtében megszűnik, a peres eljárás félbeszakad. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő folyása meg-